Milyen lavinát indít el a kortizol?

Nem kérdés, hogy a tartós stressz negatívan befolyásolja az egészségi állapotunkat. A stresszorokhoz (stressz forrásokhoz) való alkalmazkodás kimerítheti az energiatartalékainkat, ami az immunrendszernek sem tesz jót, így fogékonyabbak leszünk a betegségekre.

A kortizolt, vagyis a stresszhormont a mellékvese akkor termeli, mikor testünknek „akcióba kell lépnie”. A kortizol szabályozza a napi ritmusunkat is, tehát elengedhetetlen a mindennapi működéshez. Baj akkor van, ha felborul az egyensúlya és túl sok lesz belőle vagy túl kevés.

Hogyan hat a szervezetre a kortizol-ingadozás?

Ha a mellékvesének túl sokáig kell megnövekedett mennyiségű kortizolt előállítani, egy ponton kimerülhet. Így, ha túl stresszes az életünk, akkor először a túl sok kortizol fog tüneteket okozni, utána meg a túl kevés.

Ha kimerül a mellékvesénk, a pajzsmirigyünk egyfajta védelmi reakcióként lelassíthatja az anagycserénket, hátha ettől megnyugszunk, és hagyunk időt regenerálódni a mellékvesének. Vagyis nemcsak a kimerült mellékvese, de a pajzsmirigy-alulműködés tüneteitől is szenvedhetünk, ha nem változtatunk gyorsan, és nem szabadulunk meg a stresszforrástól, vagy tanuljuk meg kezelni.

A kortizol igazából egy energiabomba, akárcsak a cukor, és van köztük kapcsolat is. Stressz esetén glükóz szabadul fel az izmokból és a májból, ezért a vércukorszint is megemelkedik. Ha nincs szükség fizikai erőfeszítésre, mert nem kell elfutnunk vagy az életünkért harcolnunk, akkor a glükóztöbblet felhasználatlan marad, és a zsírsejtekben raktározódik. Ilyen könnyű meghízni a túl sok stressztől.

A kortizoltól továbbá a vérnyomás is megemelkedik, és ezek a folyamatok pedig krónikus gyulladásokat okozhatnak. A kortizol ingadozik a nap folyamán. Ideális esetben ébredés után 1 órával a legmagasabb és folyamatosan csökken. Ez a természetes mozgása, de ha állandóan stresszelünk, akkor napközben is kapunk belőle néhány löketet, ami legalább olyan rossz, mint a vércukorszint ingadozása.

Az ingadozó kortizolszint tünetei:

• krónikus fáradtság (eleget alszol, mégis fáradtnak érzed magad)
• nyugtalanság, idegesség
• szénhidrát-éhség (kívánod a cukros, édes ételeket)
• hasi hízás (hiába mozogsz eleget)
• fejfájás
• aknés bőr
• csökkent libidó
• esti energialöket
• nőknél menstruációs panaszok
• csökkent koncentráció
• hangulatingadozás (indokolatlanul)
• vércukorszint-ingadozás

Hogyan tarthatjuk kordában a kortizolszintünket?

A legfontosabb, hogy dolgozzunk ki magunknak egy stresszkezelő módszert. Ha ez megvan, még van néhány trükk, ami segíthet. Például az oxitocin nevű hormon csökkentheti a stresszt, és viszonylag könnyű stimulálni. Oxitocint termel a testünk akkor, ha megölelünk valakit, szeretkezünk, gondoskodunk, szeretünk. Minden, ami örömöt ad és segít lazítani, előmozdítja a stressz csökkentését. Fontos a pihenés, nem lehet rátenni még egy lapáttal, mert akkor jön a kiégés.

Az étrendünk megváltoztatásával is javíthatunk a helyzeten. Töltsük fel magunkat vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Növeljük a C-vitamin bevitelt és fogyasszunk több Omega3 zsírsavat. A stressz rengeteg magnéziumot emészt fel, ezért ezt is érdemes pótolni B-vitaminokkal együtt. Bánjunk csínján a kávéval, a csokival, az alkohollal és az energiaitalokkal. Nem jó, ha a kortizolszintnek túl nagy kilengései vannak. Ezek hirtelen megemelik, de aztán túl mélyre zuhan vissza.

Gyógynövények közül a rhodiola (rózsagyökér kivonat), az ashwagandha kivonat és az édesgyökér tea segíthet. Az idegrendszer lenyugtatására pedig próbáljunk ki néhány légzőgyakorlatot. (Van itt néhány tippem: Egyszerű praktika a kiegyensúlyozottságért)

Forrás: Marjolein Dubbers: Hormonkontroll