A fáradtság típusai
Van az a jóleső érzés, mikor egy tevékeny nap után elfáradsz. Örömmel tölt el, mert hatékonynak érzed magad tőle. De van az az érzés is, mikor nincs energiád és kedved semmihez, nem csak a kötelességeidhez, de a hobbijaidhoz sem. Ezt az érzést nevezhetjük fásultságnak, mikor a hatékonysági szinted kb. nulla.
Nem is gondolnád, de sokféleképpen lehetünk fáradtak. Ebben a cikkben összegyűjtöttem a fáradtság néhány típusát, és még amit érdemes tudnod róla.
Mit nevezünk fáradtságnak?
Mindenki érezte már fáradtnak magát, úgyhogy ez nem egy ismeretlen fogalom, mégis azért próbáljuk meg kicsit körüljárni!
A kimerültség egy általános fogalom, amely magában foglalja mind a fáradtságot, mind a fásultságot, valamint más olyan állapotokat is, amelyeket a testi vagy mentális erőforrások kimerülése jellemez.
Amikor valaki kimerült, az azt jelenti, hogy az energiáinak egy vagy több aspektusa kimerült állapotban van. Ez lehet fizikai vagy érzelmi kimerültség, vagy ezek kombinációja. Tehát a kimerültség szó általában szélesebb fogalmat takar, amiben benne van a fáradtság is és a fásultság is.
A fáradtság definíció szerint fizikai és mentális energia- és motivációhiány. A fásultság általában nem annyira fizikai, mint inkább mentális vagy érzelmi jellegű. A fásultság tünetei közé tartozhat az érdeklődés elvesztése, az alacsony motiváció és az általános levertség érzése.
Fáradtság és motiváció
A fáradtság mindig hatással van a motivációra és leginkább rossz hatással. Mivel az energiaszint csökkenése miatt kevésbé leszel hajlandó vagy képes aktív tevékenységeket végezni.
A fásultság esetében a motiváció csökkenése inkább az érdeklődés és az érzelmi kimerültség miatt jelentkezik.
Míg fizikailag képes lehetsz a cselekvésre, tehát nem vagy fáradt, de a mentális kimerültség és az érdeklődés elvesztése miatt nem érzed motiváltnak magad ahhoz, hogy bármit is tegyél. A fásultság hosszabb ideig tarthat, és kezelése többnyire komplexebb, míg egy sima fáradtságot simán ki tudsz pihenni.
A fáradtság általában átmeneti, de lehet elhúzódó, vagy ami még rosszabb tartós, amit már krónikus fáradtságnak nevezünk.
A fáradtság típusai:
Fizikai fáradtság: A test fizikai aktivitásából vagy terheléséből származik. Például hosszú ideig tartó intenzív testmozgás vagy kemény fizikai munka után jelentkezhet. Nagy előnye, hogy jobban tudunk tőle aludni. A rendszeresen végzett fizikai aktivitás egyébként javítja az energiaszintünket, vagyis kevésbé leszünk fáradékonyak.
Mentális fáradtság: Az agyi tevékenységek, vagyis a mentális erőforrások felhasználásából keletkezik. Ide tartozik az intenzív gondolkodás, a szellemi munka, vagy például a rejtvényfejtés, problémamegoldás stb. Az ilyen típusú tevékenység után gyakori, hogy több kognitív tünetet, például agyi ködöt érezhetsz. Sőt az alvás is nehezebb lehet.
Érzelmi fáradtság: Az érzelmi terhelés vagy stressz miatt jelentkezik. Mikor hosszabb ideig szomorúságot, dühöt, depressziót vagy frusztrációt érzel, vagy bármi mást. Nagyon sok energiát használunk fel ezeknek az érzéseknek az átélésére, és ettől eléggé kimerültnek érezhetjük magunkat.
Szociális fáradtság: Ilyet az ember azután érezhet, hogy hosszabb ideig beszél egy (vagy több) emberrel. A közösségi médiában küldött szöveges üzenetekre vagy kommentekre való válaszolgatás szintén fárasztó lehet. Ilyen fáradtságot sokkal gyakrabban érezhetsz, ha introvertált vagy.
Fájdalom okozta fáradtság: A szervezetünk sok energiát használ fel a fájdalom elviselésére. Néha a fájdalom akár depresszióssá is tehet, és ezért kimerültnek érezhetjük magunkat. Amikor például fáj a fogad, vagy meghúztad a derekad, nem lesz energiád sok mindent csinálni, a tested pihenésért könyörög.
Megerőltetés utáni fáradtság: Akkor jelentkezik, mikor „túl toltad a biciklit”. Ez egy olyan állapot, amely hosszabb időre fennmarad a megerőltető testmozgás vagy a fizikai aktivitás után, és jellemző rá a hosszú regenerációs idő.
Krónikus fáradtság: Akkor jelentkezik, amikor valaki hosszú ideig tartó fáradtságtól szenved anélkül, hogy regenerálódást tapasztalna, annak ellenére, hogy megpróbálja kipihenni. Krónikus fáradtság esetén az állandó kimerültség érzése áll fenn, ami jelentősen befolyásolhatja az életminőséget és a mindennapi tevékenységeket, sőt a jó kedvet is. Nagyon összetett probléma, és leginkább egészségügyi vagy életmódbeli okai vannak. Itt olvashatsz róla többet: A krónikus fáradtság okai.
Mi a tempózás?
A legtöbb fáradtságot egy kis pihenéssel vagy egy kiadós alvással orvosolni tudjuk. De előfordulhat, hogy annyit halmoztunk fel belőlük, hogy komolyabb módszerhez kell folyamodnunk.
A tempózás vagy pacing módszer lényege, hogy megtanuljuk felmérni az erőnket, és megfelelően elosztani az energiát a mindennapi tevékenységeink során.
Fontos az is, hogy figyeljünk az alvási szokásainkra, az életmódbeli tényezőkre és az egyéni biológiai ritmusokra, hogy maximalizáljuk az energiát és javítsuk az életminőségünket. Mindenki más, ezért mindenkinek ki kell alakítania a saját tempózási módszerét az egyedi igényei és tünetei alapján.
Például:
Anna, aki krónikus fáradtság szindrómában szenved, úgy döntött, hogy elkezdi alkalmazni a tempózás módszerét, hogy hatékonyabban kezelje az energiaszintjét és minimalizálja a tüneteit.
Anna úgy tervezi a napját, hogy a tevékenységeket rövid, de rendszeres pihenőidőkkel szakítja meg. A nagyobb feladatokat, mint például a házimunka vagy bevásárlás, rövidebb szakaszokra bontja, és közöttük pihenőidőket tart. Ha érzi, hogy az energiaszintje csökken, akkor felismeri, hogy ideje pihenni, és nem erőlteti túl magát. Nem tesz rá még egy lapáttal, „csak még ezt megcsinálom”, meg ilyesmi.
Anna fokozatosan észreveszi, hogy a tempózás segítségével jobban tudja kezelni az energiaszintjét, és a tünetei is enyhülnek. Megtanulta, hogy a szervezett és tudatos tervezés és tevékenységmenedzsment segíthet abban, hogy hatékonyabban kezelje a krónikus fáradtságát.
Anna ettől nagyon happy.
Ha te is megtanulod jól kezelni az energiáid, sokkal kiegyensúlyozottabb lehetsz és csökkentheted a terhelést.
Forrás:
Ez is érdekelhet...
David Keirsey személyiségtípus-elmélete
Big Five, vagyis az ötfaktoros személyiségmodell
