Energia- és időbeosztás

A Pareto-elv, vagyis a 80-20 szabály

A 80-20 szabályt főleg a közgazdaságtanban, menedzsmentben, marketingben alkalmazzák, vagyis olyan területeken, ahol a hatékonyság központi szerepet játszik. Villfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban egy megfigyelés alapján, melyet a vagyoneloszlás vizsgálata során tett.

Azt vette észre, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom mindössze 20%-ához kerül. Vagyis az emberiség 20%-a birtokolja a világ összes vagyonának 80%-át.

Azóta többen vizsgálták és továbbfejlesztették ezt a „varázslatos” arányt, és úgy tűnik, hogy szinte minden területen alkalmazható.

A szabály általánosan így szól: A következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.

Hatékonyságnövelés szempontjából így szokták megfogalmazni: Az erőfeszítéseink 20%-a adja eredményeink 80%-át.

Tehát, ha 8 órát dolgozunk, akkor kb. 1 óra 40 perc alatt érjük el az eredmények 80%-át. A munkaidőnk többi része ehhez képest nem sok hasznot hoz.

 

Hogyan van jelen az életedben?

Életed bármely területén felfedezheted ezt az arányt, csak kezdd el észrevenni. Nem mondom, hogy mindenre rá lehet erőltetni, de többre, mint gondolnád. Hétköznapi példák:

  • Lehet, hogy tele van a ruhás szekrényed ruhákkal, de annak kb. csak a 20%-át hordod.
  • Megveszel egy zenei albumot, amin van 10 szám, abból kb. 2 lesz a kedvenced.
  • Ha termékeket árulsz, mindig lesz néhány kedvenc, ami kiugróan teljesít.
  • Ha van 10 alkalmazottad, az eredmények nagy részét 2 fogja hozni.
  • Az utak 20%-a bonyolítja a teljes autóforgalom 80%-át.
  • Egy 10 fős csoportból 2 ember lesz igazán kiemelkedő.

Bőven találhatsz a saját életedből is példákat.

 

Hogyan alkalmazhatod?

Vedd sorba az életterületeidet: munka, család, hobbi, tanulás, sport stb. Aztán sorold fel, hogy az adott területen, melyek azok az erőfeszítések, okok, amik a legtöbb eredményt hozzák. Azzal sem árt tisztában lenned, hogy mit tekintesz eredménynek.

Egy másik listán nyugodtan sorold fel azokat a tevékenységeket is, melyeket rendszeresen végzel, de nem igazán járulnak hozzá az eredményességhez. Biztosan fel tudod idézni, hogy mikor érezted magad nagyon hatékonynak, és mikor érezted, hogy üresjáratban vagy. Használd ezeket az emlékeket!

Ha sikerült összegyűjtened, hogy az adott területen (pl.: munka) mi hozza a valódi eredményeket, akkor ezek ott lesznek a tarsolyodban, ha rá akarsz kapcsolni, és nyomni egy produktív sprintet (pl.: ha előléptetésre hajtasz).

 

Mi van a felesleggel?

A felesleg valójában nem felesleg. A kevésbé hatékony tevékenységek szükségesek ahhoz, hogy kiszűrjük, ami igazán hatékony. Nem tudjuk, mi a jó, ha nem ismerjük a rosszat. Ezért nem lehet állandóan a 20%-ban mozogni. Több szempontból sem.

Egyrészt folyamatosan eredményekre koncentrálni nagyon kimerítő lehet, könnyen kiégéshez vezet. Másrészt azok a cselekedetek, melyek eredményt hoznak, nem biztos, hogy örömteliek is. Márpedig kell olyan tevékenységeket is végeznünk, aminek az eredménye csak az, hogy örömet okoz.

Szóval az a javaslatom, hogy csak időszakosan alkalmazd ezt az elvet, mikor egy energiafröccsel javítanál az eredményeiden. Sok sikert!

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: