Energia- és időbeosztás

Hogyan függ össze a produktivitás és a biológiai óra?

Minden élőlénynek van biológiai ritmusa, tehát az embernek is. Ahhoz, hogy megfelelően kihasználhassuk az energiáinkat, nem árt tudni, hogy azok mikor állnak rendelkezésünkre. Ezt honnan is tudhatnánk? Nagyon egyszerű: csak meg kell figyelni magunkat és rögzíteni az energiagörbénket minden nap, amiből aztán következtetéseket vonhatunk le. Egy másik cikkben kifejtettem, hogyan érdemes ezt csinálni. De addig is, amit tudnunk kell:

Mi az a bioritmus?

A napszaki és évszaki változások hatással vannak az életfolyamatainkra. A napi ritmust cirkadián (circa-diem = egy nap leforgása alatt) ritmusnak nevezzük. Ezt a napi ritmust a biológiai óránk vezérli, amit a karmester és zenekar hasonlattal szoktak leírni. A hipotalamuszban található biológiai óra a karmester, de a szerveinknek, sejtjeinknek is van külön órájuk, melyek a karmesterhez igazodnak. Az egész egy szimfonikus rendben működik, amíg meg nem zavarjuk, mert akkor elcsúsznak az egyes hangszerek, és diszharmónia lesz, ami nem tesz jót a szervezetünknek, és az energiaszintünknek sem.

Mivel zavarhatjuk meg a bioritmust?

  1. Nem akkor alszunk, amikor kellene.
  2. Nem úgy alszunk, ahogy kellene.

Az utóbbiért számtalan tényező lehet a felelős. Ha úgy érezzük, hogy az alvásunk nem megfelelő minőségű, mindenképpen dolgozzunk rajta, mert az egészségünk bánhatja. Most csak az első pontot bontom ki kicsit bővebben.

Nem akkor alszunk, amikor kellene.

Na mert mikor is kéne aludnunk? Nincs erre egyértelmű válasz, ugyanis ezt a gének határozzák meg. A kronobiológia tudománya szerint jelenleg kétféle csoportosítási rendszer létezik. Az elsőről már biztosan hallottál: ez a pacsirta és az éjjeli bagoly közötti különbség.

Vannak emberek, akik korán kelnek és korán aktívak, de hamarabb is kerülnek ágyba. Az éjjeli bagolyfélék pedig későn kelnek, inkább a nap második felében aktívak, és késő éjjel lesznek csak álmosak. Ezek genetikailag kódolt tényezők, így nagyon kevés befolyással bírunk felettük. Ha egy éjjeli bagoly megpróbálja magát rákényszeríteni a pacsirta életmódra, az egyenlő a lassú öngyilkossággal.

Természetesen a pacsirta-bagoly létmód életszakaszonként is változik. Egy kisgyerek már hajnalban ugrál anyáék ágyán, egy kamaszt pedig délben sem lehet kiverni az ágyból. A felnőttkori bioritmusunk nagyjából a 20-as éveinkben alakul ki, és idős korunkra megint változik.

Egy másik felosztás szerint 4 kronotípus létezik: oroszlán, medve, farkas, delfin. (Dr. Michael Breus elmélete)

Oroszlán:

Az emberek kb. 15%-a. Tulajdonságaik: remek érdekérvényesítők, extrovertáltak, vezető személyiségek. Korán kelnek, már reggel energikusak, 6 és 2 óra között vannak a csúcson, de korábban elfáradnak, 9-kor már használhatatlanok.

Medve:

Az emberek kb. 60%-a, tehát a többség. 6-7 körül kelnek, 10 és fél 3 között a legproduktívabbak. 3 körül szívesen szundikálnának. 11 körül szeretnek ágyba kerülni.

Farkas:

Az emberek kb. 15%-a. Az esti órákban élnek igazán, délelőtt nehezen használhatóak, későn kelnek. Főleg kreatív foglalkozásúak, introvertáltak.

Delfin:

Az emberek kb. 10%-a, mondhatni a kevésbé szerencsések. Álmatlanságban szenvednek, kevés produktív órájuk van, állandó energiahiánnyal küzdenek, folyton fáradtak. Nekik egy elég szigorú napirend segíthet a produktivitásban.

Ezekből a kategóriákból már nagyjából ki tudjuk választani a sajátunkat, de ennél még hasznosabb, ha saját energiagörbe-vizsgálatot készítünk, és abból vonjuk le a következtetéseket. Ezt a következő cikkben fogom kielemezni. A hozzászólásoknál kérhetsz értesítést, vagy iratkozz fel a hírlevélre, és megkapod a leghasznosabb cikkeket e-mailben.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük