Energia- és időbeosztás

Hogyan segít a zene a koncentrációban?

Megvan az a jelenet, mikor parkolóhelyet keresel, vagy tolatva szeretnél két autó közé beállni, de előtte lehalkítod a zenét, hogy jobban tudj koncentrálni? Tudom, nem mindenkinél működik így, én is csak magamból indulok ki.

Viszont az is igaz, hogy komoly munka közben mennyire jól tud esni valami laza háttérzene, mintha megkönnyítené a munkát. Adódik tehát a kérdés, hogy akkor a zene segít a koncentrációban vagy nem?

Kutatások azt igazolják, hogy az emberek többségénél a zene jó hatással van a koncentrációra, de ez attól is függ, hogy milyen zene és mire kell éppen koncentrálni.

 

Hogyan hat a zene a koncentrációra?

A zenének szerepe van a hangulatunkban és a motivációnkban is. Ha olyan zenét hallgatunk, amit szeretünk, az növeli a dopaminszintet az agyban, ami javítja a hangulatot és a motivációt. Ez különösen fontos akkor, ha olyan feladatokat végzünk, amelyek hosszabb időn keresztül igénylik a figyelmet.

A zene hatékonyan elnyomja a külső zajokat, így segít fenntartani a fókuszt egy zajos környezetben. Ez a figyelemelterelés nemcsak a hangos zenére vonatkozik. Ha van egy állandó hangerejű zene, ami leköti a figyelmedet, akkor kevésbé veszel észre más külső zajokat, mondjuk, ha a szomszédban épp kalapálnak. Ha csendben dolgozol, nagyobb valószínűséggel figyelsz fel az apróbb zajokra is, például légyzümmögésre vagy kutyaugatásra.

A ritmus is segíthet, ütemet adhat a munkavégzéshez, ami segít az agynak ritmusban maradni és fenntartani a figyelmet.

Ha pedig nyugodt, lassú ütemű zenét hallgatsz, az csökkentheti a stresszt és a szorongást, ami szintén hozzájárulhat a jobb koncentrációhoz.

 

Kicsit tudományosabban

A zenehallgatás segít elnyomni az agy default mode network (DMN) aktivitását. A DMN az agy alapállapotú hálózata, amely akkor aktív, amikor az elme elkalandozik, például álmodozás vagy szorongás közben. A zene segíthet a DMN elnyomásában, ezáltal növelve a fókuszált figyelmet és a koncentrációt.

A zenehallgatás egyszerre aktiválja az agy szenzoros és motoros rendszereit. A ritmikus zene különösen jól működik, mert az agy ritmusérzékelő hálózatai szinkronizálódnak a hallott ritmussal, ami segíthet fenntartani a koncentrációt.

A zenehallgatás, különösen a nyugtató zene, csökkentheti a kortizol szintjét. A kevesebb stressz segíthet a nyugodt és fókuszált állapot fenntartásában, ami előnyös a koncentráció szempontjából.

Ha már a nyugtató zenéknél tartunk, ezek növelhetik az alfa agyhullámok jelenlétét. Az alfa hullámok az agy relaxált, mégis éber állapotát tükrözik. Ez az állapot ideális a koncentrációhoz, mivel egyensúlyban tartja a relaxációt és az éberséget.

A zenehallgatás során az agy több érzékszervi információt integrál (auditív, érzelmi, motoros), ami egységes élményt hoz létre. Ez az multimodális integráció elősegítheti a koncentrációt azáltal, hogy egyetlen fókuszált élményt biztosít.

 

Lehet-e negatív hatással a zene a koncentrációra?

Igen. Ha nem megfelelően választjuk ki a zenét az adott feladathoz, akkor akadályozhatja a munkát. Ezért nem javasolt csak úgy bekapcsolni a rádiót háttérzajnak, mert zavarhatja a koncentrációt.

Például az olyan zene, amelyben sok szöveg van, különösen, ha a szöveg érdekes vagy jól érthető, elvonhatja a figyelmet a feladatról, mivel az agy próbálja feldolgozni a hallott szavakat és mondatokat.

De bizonyos esetekben zavaró lehet a túl gyors vagy intenzív ritmus, mert felpörgetheti az agyat, ami nehezebbé teszi a koncentrációt.

Akkor is elvonhatja a figyelmet, ha a zene új számunkra, akkor az agy hajlamosabb figyelmet fordítani rá, hogy feldolgozza az új információt.

A túl hangos zene is zavaró lehet, mivel a magas hangerő fizikai diszkomfortot okozhat és túlstimulálhatja az érzékeket, ami nehezíti a koncentrációt.

Azok a lejátszási listák, amelyek különböző stílusú zenéket tartalmaznak, szintén zavaróak lehetnek, mivel az állandó változás megzavarhatja a figyelmet.

Az olyan zene, amely erős érzelmi reakciókat vált ki (pozitív vagy negatív), szintén elvonhatja a figyelmet a feladatról, mivel az agy az érzelmek feldolgozására koncentrál.

 

Milyen típusú zene, milyen feladatokhoz passzol?
Tippek

 

Tanulás és olvasás:

Klasszikus zene vagy instrumentális zene: Olyan zenék, amelyek nem tartalmaznak szöveget, mivel így nem elvonja a figyelmet, hanem támogatja. Érdekes, hogy a nagyon lassú zenék nem támogatják annyira a figyelmet, mint a közepes tempójú zenék.

 

Kreatív tevékenységek:

Ambient zene: Ez egy olyan műfaj, amely a hangok atmoszférikus, vizuális és hangulati elemeire összpontosít, inkább a létrehozott hangulatot és a környezetet hangsúlyozva, mintsem a hagyományos zenei struktúrákat, mint a dallam vagy a ritmus. Az ambient zene célja, hogy egy nyugodt, meditatív vagy relaxációs állapotot hozzon létre.

Instrumentális jazz vagy lo-fi hip hop, vagy egyéb lassú és nyugodt ritmusokkal rendelkező műfajok elősegíthetik a kreativitást.

 

Programozás és matematikai feladatok:

Elektronikus zene: Az ilyen típusú zene, mint például az elektronikus ambient vagy a downtempo, segíthet fenntartani a fókuszt és ritmust adhat a munkának.

Videojátékok zenéi: Ezek a zenék jórészt arra lettek tervezve, hogy segítsenek a játékosoknak a koncentrációban és a problémamegoldásban.

 

Fizikai munka és edzés:

Upbeat zene: Az energikus és ritmusos zenék, mint a pop, rock vagy elektronikus dance music (EDM), növelhetik a motivációt és az állóképességet.

Hip-hop és rap: Ezek a műfajok is jók lehetnek, különösen az intenzív edzésekhez, mivel ritmusosak és lendületesek.

 

Egyéni preferenciák

Mindenki más és más módon reagál a zenére, így érdemes kísérletezni a különböző zenei stílusokkal és hangulatokkal annak érdekében, hogy megtaláljuk azt, ami a legjobban segít nekünk a koncentrációban.

Érdekesség, hogy az olyan személyiségjellemzők, mint az introverzió és az extroverzió, befolyásolhatják, hogyan reagálunk a zenei ingerekre, különösen a koncentráció szempontjából.

A különbségek tudományos magyarázata az agy ingerfeldolgozásával kapcsolatos. Az extrovertált emberek alacsonyabb alapvető kortikális arousal szinttel rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy több külső stimulációra van szükségük ahhoz, hogy elérjék az optimális éberségi szintet. Ezzel szemben az introvertált emberek magasabb alapvető kortikális arousal szinttel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű külső stimulációra van szükségük, és könnyebben túlstimulálódnak.

Vagyis az introvertáltak érzékenyebbek lehetnek a külső ingerekre, így a zenehallgatás számukra zavaróbb lehet, különösen akkor, ha a zene túl hangos vagy túl sok szöveget tartalmaz. Számukra a csend vagy a nagyon nyugodt, instrumentális zene lehet a legjobb a koncentrációhoz.

Az extrovertáltak jól kezelik a külső ingereket és sokszor keresik is azokat. Számukra a zene, különösen a háttérzene, jellemzően nem zavaró, sőt, sok esetben segíthet fenntartani a figyelmet és a motivációt. Az extrovertált emberek gyakran élvezik a dinamikus és energikus zenéket, amelyek stimulálják őket, és elősegíthetik a koncentrációt és a produktivitást.

 

Források:

https://www.medicalnewstoday.com/articles/does-music-help-you-focus

https://www.researchgate.net/publication/311435289_The_effect_of_listening_to_music_on_concentration_and_academic_performance_of_the_student_Cross-sectional_study_on_medical_undergraduate_students

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük