Rendszeresség: egy erény, ami energiát szabadít fel

A rendszeresség nem egy adottság, hanem egy elsajátítható hozzáállás. Nem genetikusan öröklődik, hogy ki rendszeres és ki nem az, csak döntés és gyakorlás kérdése, hogy mennyire építed be az életedbe a rendszerességet.

A rendszeresség olyan életmódbeli szokásokat jelent, melyek meghatározott időpontokban vagy rendszeres időközönként megismétlődnek. Legyen szó napi rutinokról, táplálkozásról vagy alvásról, a rendszeresség hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyabban működjünk, és több energiánk maradjon.

Miért jó rendszeresnek lenni?

Amikor megszokott időpontokban végzünk tevékenységeket, az agyunk és a testünk adaptálódik ehhez a struktúrához. Ezáltal a tevékenységek végzése könnyebbé válik, mivel a szervezetünk már tudja, hogy mire számíthat. Az ismétlődő cselekedetek „bevésődnek” az agyba, így az adott tevékenység végzése kevésbé igényel erőfeszítést és gondolkodást. Ezt a hatást nevezik „automatizálásnak”, amely hatalmas energiamegtakarítással jár együtt.

Például, ha az étkezéseidet minden nap ugyanabban az időpontban ejted meg, az jót tesz az energiaszintednek. Ugyanis, ha folyamatosan változtatjuk az étkezési időinket, az fokozott stresszt okozhat a testünknek, és ez kihatással lehet az anyagcserére és az emésztésre is.

Az emberi test is hajlamos a biológiai rendszerességre. Gondoljunk csak a cirkadián ritmusra. Az alvás-ébrenlét ciklusunk kihatással van a hormontermelésünkre és az anyagcserénkre is. Ha ugyanakkor megyünk aludni és ugyanabban az időben kelünk fel minden nap, az segít megtartani ezt az egyensúlyt, és optimalizálja a szervezetünk működését.

Miért nem előnyös a rendszertelenség?

Ha nincsenek meghatározott rutinjaink, az agyunk és a testünk kénytelen folyamatosan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ez fárasztó lehet, és több energiát igényel a mindennapi tevékenységek végzéséhez.

Emellett, a rendszertelenség csökkentheti a produktivitást is, mivel az agyunknak folyamatosan újra kell gondolnia, hogy mit és hogyan csináljon. Viszont, ha sikerül rendszereket kiépítenünk a mindennapjainkban, az tehermentesítést jelent az elménknek.

Hogyan lehetünk rendszeresek?

Először is, határozzuk meg, hogy milyen területen szeretnénk rendszeresebbek lenni. Lehet ez az edzés, a munka, az étkezés vagy bármilyen más tevékenység. Fontos, hogy konkrét célokat tűzzünk ki, amelyek mérhetőek és reálisak. Nem árt, ha van némi motivációnk, ami segíti a kitartást és az új szokások kialakítását.

Másodszor, ne próbáljunk hirtelen drasztikus változásokat végrehajtani az életmódunkban, mert ez gyakran nehézségekhez és frusztrációhoz vezethet. Például, ha szeretnénk rendszeresen mozogni, kezdjünk rövid sétákkal vagy könnyű edzés beiktatásával a napunkba, majd fokozatosan növeljük az intenzitást és az időtartamot.

A naplózás is segíthet. Jegyezzük fel, mikor és hogyan végeztük el a kívánt tevékenységet. Ez segít nyomon követni az előrehaladást és a rendszerességet. Emellett a naplózásnak önismereti jelentősége is van, hogy milyen tényezők nehezítik vagy segítik az új szokások kialakítását.

Időbeosztást kell készítenünk! A rendszeresség kialakításához szükséges meghatározni az időpontokat, amikor végrehajtjuk az adott tevékenységet. Az időbeosztás segít abban, hogy az új szokások ne csússzanak félre más elfoglaltságok miatt. Fontos, hogy az új szokást prioritássá tegyük az életünkben, és időt szánjunk rá.

Az életmódbeli változások elérése és a rendszeresség kialakítása nem mindig könnyű feladat, legyünk elnézőek magunkkal, ha bukdácsolunk, de azért ne túlságosan. Ha egy nap kimarad, ne essünk kétségbe, hanem folytassuk a következő napon! Az új szokások kialakítása nem lineáris folyamat, és némi ingadozás természetes.

A pszichológiai kutatások szerint általában körülbelül 21-30 napot vesz igénybe egy új szokás kialakítása. Ez az időszak a legkritikusabb, mivel ebben az időszakban formálódik meg a szokás az agyban. Kitartás és motiváció kellenek ahhoz, hogy ezek az első napok sikeresen teljenek.