Könyvajánló: Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

Előre szólok, hogy ez nem „egy hétvége alatt átfutom” típusú könyv. Elég nehezen olvasható, a nyelvezete kicsit szakmai, de ha odafigyel az ember, meg lehet érteni, és amit mond, az zseniális.

Daniel Goleman az érzelmi intelligencia kutatója ebben a könyvében fejti ki az eredményeit. A könyv egyik kulcs gondolata, hogy az életrevalóság az érzelmeken áll vagy bukik. A könyv a különböző típusú érzelmeket és azok hatásait vizsgálja, valamint azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni.

Az első részben Goleman leírja az érzelmi intelligencia (EQ) definícióját és azt, hogy milyen hatással van az életünk különböző területeire. Az érzelmi intelligencia előnyeit és azokat a területeket tárgyalja, ahol az EQ-nak nagyobb szerep jut, mint az IQ-nak.

Mi pontosan az érzelem? Az érzelem egy érzés, plusz a hozzá kapcsolódó gondolatok, plusz a szellemi és testi állapot, plusz a cselekvési késztetés. Egy hosszantartó érzelmet pedig már hangulatnak nevezhetünk.

Mi az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligencia (EQ) definíciója szerint az egyén képessége az érzelmek felismerésére, megértésére, szabályozására és kifejezésére. Az érzelmi intelligencia összetett képesség. Magában foglalja az érzelmek felismerésének képességét, az érzelmek kezelésének képességét, az önmotiválást, vagyis érzelmeink célorientált mozgósítását, és az önkontrollt is.

Továbbá nemcsak személyes vonatkozásai vannak, hanem magában foglalja mások érzelmeinek felismerésének a képességét, a kapcsolatkezelést, vagyis, hogy tudunk hatni mások érzelmeire és az empátiát.

Az érzelmi intelligencia csúcsteljesítménye elérni a flow állapotot. (Ha nem tudod, mi az a flow, olvasd el ezt a cikket: Mi a flow?)

Az érzelmeket az agy egy speciális része, az amygdala kezeli, és azon keresztül befolyásolja a test működését, az érzékelést és az emlékezést. Az érzelmek hatnak a racionalitásunkra is, ezért hasznos kézben tartanunk őket.

Az érzelmi intelligencia alkalmazása

A könyv második része az érzelmek típusait és azok hatásait tárgyalja. Goleman bemutatja az alapvető érzelmeket, mint például az öröm, a szomorúság, a harag és a félelem, és azt is megvizsgálja, hogy hogyan lehet az érzelmeket felismerni és kezelni.

Például a házasságban a nők és a férfiak más-más érzelmi finomhangolást igényelnek. A férfiak jobb, ha nem térnek ki a konfliktus elől, jobb, ha nem zárják rövidre a vitát. A nők esetében pedig, ha meghallgatták és tudomásul vették az érzelmeiket, akkor le kell higgadniuk! A házassági rátermettség egyik kulcsa, hogy a házastársak megtanuljanak úrrá lenni zaklatott érzéseiken.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

„Érzelmi képességeink nem adottak, megfelelő tanítással javíthatók.”

Az olyan érzelmi képességek, mint az empátia és az érzelmi önszabályozás majdnem a csecsemőkortól formálódnak. Az érzelmi nevelést magunkon is alkalmazhatjuk.

A könyv harmadik részében a fejlesztési lehetőségekre koncentrál, hogy hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni. Goleman javaslatai közé tartozik az empátia, az önismeret, az optimizmus és a konfliktuskezelési készség fejlesztése. Ezen kívül a könyv megvizsgálja az érzelmi intelligencia szerepét a személyes kapcsolatokban, a csapatmunkában, az oktatásban és az üzleti életben.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése egy hosszú folyamat, amelyet számos módszerrel lehet elérni. Íme néhány módszer:

Önismeret fejlesztése: Az egyénnek meg kell tanulnia felismerni, milyen érzelmeket él át, és hogy azok hogyan hatnak rá és másokra. Az önismeretet lehet fejleszteni meditáció, tudatossággyakorlatok és önvizsgálat segítségével.

Érzelmi szabályozás: Az érzelmi szabályozás készségének fejlesztése során az egyénnek meg kell tanulnia, hogy hogyan ismerje fel és kezelje az érzelmeit, és hogyan tudja hatékonyan megoldani a stresszes helyzeteket és konfliktusokat.

Empátia gyakorlása: Mások érzéseinek megértése és az empátia fejlesztése az egyik legfontosabb eleme az EQ fejlesztésének. Az empátia gyakorlása segít megérteni mások nézőpontját, és jobban kommunikálni velük. Az empátia fejlesztését lehet gyakorolni a másokkal való kommunikációban, a hallgatás és a figyelmes jelenlét segítségével.

Konfliktuskezelési készségek fejlesztése: Meg kell tanulnunk, hogyan kell hatékonyan kommunikálni másokkal, és hogyan kell kezelni a konfliktusos helyzeteket. A konfliktuskezelési készségek fejlesztése során fontos a hallgatás, az együttműködés és a kompromisszumkészség.

Összességében elmondható, hogy vaskos és tartalmas könyv, ami rávilágít arra, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése rendkívül fontos a személyes boldogságunk, sikereink és kapcsolataink szempontjából. És arra is, hogy az EQ fontosabb lehet az IQ-nál, ha sikeresek akarunk lenni az élet minden területén.