Könyvajánló

Könyvajánló: Dr. Gyökössy Endre Magunkról magunknak

Nehéz összefoglalni, hogy miről is szól ez a könyv, mert eléggé szerteágazó, de jó önismereti alapokat adhat. A szerző teológus-pszichológus és az a célja, hogy a mélylélektant és a Bibliát felhasználva segítsen az embereknek. Szívből ajánlom ezt a könyvet azoknak is, akik szociális pályán mozognak és emberekkel foglalkoznak, akár lelkészeknek is, hogy képezzék magukat.

Néhány gondolat a könyvből

A test és a lélek folyamatos kölcsönhatásban van egymással. A lelki állapotunk hat a fizikai állapotunkra és fordítva is igaz. Vegyük például a félelmet, ha félünk valamitől, annak fizikai tünetei is vannak, talán hevesebben ver a szívünk, vagy remeghet a kezünk is.

Sokféle félelem létezik, van olyan típusú félelem is, ami élvezetet okozhat a számunkra. Például az extrém sportok esetén érzett félelem, vagy ha horrorfilmet nézünk. Néha vágyunk az ilyen típusú félelmekre. Ez azért van, mert szükségünk van bizonyos mennyiségű félelemre, mert mobilizál, megmozgat, felcsigáz. A teljes félelemmentesség mindenki számára sorvasztó. Az ingerületszegénység bénító hatással van ránk.

Nem a félem a legrosszabb, hanem a komplexus, vagyis a lelki görcs. A komplexus nagyon sok pszichikus energiát köt le, a leggyakoribb fajtája a kisebbrendűségi komplexus. Komplexus esetében a belső személyiségünk nincsen harmonikus állapotban.

Van egyfajta szerepszemélyiségünk, ami a tudatunk és a tudatalattink tartalmaiból, valamint az emberek ránk vetített, kényszerítő elképzeléseiből áll. Nem jó, ha eggyé válunk a szerepünkkel, mert akkor képmutatók leszünk.

„Ahhoz, hogy valaki megőrizhesse lényét, önismeret, önkritika, sőt alázat kell. Hogy önmagán is mosolyogni tudjon, amikor észreveszi: már megint megjátszotta magát.”

Van egy árnyékszemélyiségünk is, ami a meg nem élt és meg nem élhető vágyainkat tartalmazza.

Ha sokszor érezzük magunkat magányosnak, akkor még nem vagyunk elég érettek a saját társaságunkra. A magányosság tünetei: elbizonytalanodás, elveszettség, sivárság, idegenség. Az igazán nagy emberek gyakran magányosak.

„Aki eredményről eredményre, teljesítményről teljesítményre, sikerről sikerre tör emberi kapcsolatai feladása árán is: élethasadásossá és neurotikussá, beteggé válhat.

Két dologra van igazán szükségünk. Kell az életünkbe szenvedély, csak általa találhatunk valami örömöt, és a szenvedésre is szükségünk van, mert az nevel és formál minket.

 

Összességében hasznos olvasmány még azoknak is, akik nem tartják magukat kereszténynek. Könnyen olvasható, jól tagolt jungi alapokon nyugvó gondolatokat találunk a könyvben. Nincsen egy vezérgondolat, ami végigvonul rajta, inkább csak gondolat puzzle-k, lazán kapcsolódó elemekkel. Jó önismereti és emberismereti olvasmány.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük