Könyvajánló: Sylvia Löhken: A csend öröme

Ha introvertált vagy, akkor neked ez egy kötelező olvasmány. Ha szeretnél igazán megismerni egy introvertáltat, akkor is.

A könyv alapkérdése, hogy lehetünk-e introvertáltként boldogok a mai világban? Természetesen igen, hiszen az introverziónak számos előnye van.

Először is szögezzük le, hogy nincsen 100%-ig intro és 100%-ig extro természet, hanem keverékként van bennünk mindkettő. Amelyik nagyobb százalékban van jelen bennünk, az alapján nevezhetjük magunkat introvertáltnak vagy extrovertáltnak. Középen pedig az ambivertáltak vannak (50-50%).

Miben különböznek az introvertáltak?

Annak, aki introvertált gyakrabban kell félrevonulnia, több nyugalomra és regenerációra van szüksége. Az extrovertáltak könnyebben dolgozzák fel a külső ingereket, az introvertáltak hamar elfáradnak, ha túl sok minden történik körülöttük. Lényeges különbség, hogy az energiát az egyedüllétből merítik, szemben az extrovertáltakkal, akik a társaságból és a nyüzsgésből nyerik az energiát.

Az introvertáltak kívülről inaktívnak tűnnek, fejben viszont nagyon is aktívak. A gondolataikból és érzéseikből egész világokat képesek felépíteni. Nem véletlen, hogy kreatív szakmában kiemelkedően tudnak teljesíteni.

Gyakran óvatosak és körültekintőek, nem szeretik a meglepetéseket, a váratlan dolgoktól zavarba jönnek. Emellett jó megfigyelőképesség és mély reflexió jellemzi őket.

A jutalmak, a státuszszimbólumok kevésbé tudják elcsábítani őket, mint extro társaikat.

Introvertáltak és a boldogság

Tény, hogy az introvertáltak a maguk agyi kémiájával ritkán kerülnek euforikus állapotba. De a boldogság több, mint pillanatnyi érzelemrobbanás. Az introvertáltak a sikeres életvezetésen és a kiegyensúlyozottságon alapuló boldogságban jók, nem a pillanatnyi fellángolásokban.

A kapcsolatok az introk számára is fontosak, de nem a mennyiségre hajtanak, hanem a minőségre. Inkább kevesebb emberrel ápolnak mély, bizalmas kapcsolatot, nem pedig sok emberrel kötetlen viszonyt.

Az introvertáltak nagyon jók a rutinok kialakításában és megnyugtatónak, otthonosnak találják a saját rituáléjukat. Állhatatosság és kitartás jellemzi őket, ami segít a célok elérésében és a koncentrációban is.

A legnagyobb ösztönző erők az introk számára a függetlenség és a biztonság.

Az introvertáltak erősségei:

Óvatosság: Észlelik a kockázatokat és képesek mérlegelni azokat. Ritkán bántanak meg másokat. A változásokat lágyabb átmenettel hajtják végre.

Koncentráció: Jól megy nekik a fókusz és a szellemi erőfeszítés. Nehéz elterelni a figyelmüket.

Odafigyelés és mélység: Pontos megfigyeléseket tudnak tenni, jók a megérzéseik, és szeretik elmélyíteni a tudásukat, nem elégednek meg a felszínnel.

Nyugalom: A nyugalom olyan az introk számára, mint egy belépőjegy a jó életbe. Az erős belső aktivitáshoz nyugalom szükséges, hogy termékeny legyen.

Függetlenség: Jól érzik magukat egyedül, kevésbé vannak ráutalva a társaságra, és kevésbé igényelnek visszajelzést a külvilágtól. Az egyedüllét az introvertáltak számára a kreativitás előfeltétele.

Kitartás: A kiválóság szempontjából nincs fontosabb a kitartásnál és a szorgalomnál. A kitartás segít a változás folyamatában, az introk jellemzően kitartóak.

Szerintem ez egy nagyon jól megírt könyv, számos felismerést tettem önmagammal kapcsolatban az olvasás során. (Igen, én is introvertált vagyok.) Egy önismereti utazás lesz azoknak, akik introvertáltnak tartják magukat. Abban nem vagyok biztos, hogy az extrovertáltak tudnak mit kezdeni ezzel a könyvvel, szóval talán nem is szól mindenkinek.