Önfejlesztés

Az önfejlesztés csapdái

El lehet rontani, ha már elkötelezted magad a fejlődés mellett? Végre eldöntötted, hogy kezedbe veszed a sorsod, talán már dolgozol is rajta egy ideje, de nem érzed magad jobban az eredményektől?

Az önfejlesztés egy fura tudomány, mert itt te magad vagy a vizsgálat tárgya, és te vagy a tudós is, a téma egyetlen szakértője. Ha valamit rosszul csinálsz, azt csak te érzed, és neked kell új módszert találni.

1. csapda: pályatévesztés

Előfordul, hogy rossz célt tűzünk ki magunk elé. Hogyan történhet ez meg? Vannak ideális célok, melyeket a társadalom alkot meg: legyen egy biztos munkahelyed, szép családod, nagy házad, autód, nyaralj egzotikus szigeteken, halmozd el magad mindenféle kütyüvel. Aztán ott vannak a közvetlen környezetünk elvárásai: szüleink, tanáraink, barátaink.

Ott hibázhatunk, ha ezekből a körülöttünk lebegő célokból állítunk össze magunknak egy életpályát. Nem ritka, hogy valaki 40-50 évesen jön rá, hogy rossz úton járt, és tesz egy nagy hátraarcot. Ezzel nincs baj, inkább később, mint sohasem.

Hogyan kerülhetjük el ezt a csapdát? A céltervezést mindig önismerettel kell kezdeni. Ajánlom figyelmedbe a Motivátor önismereti naplót. Fel kell térképeznünk, hogy milyen értékek fontosak a számunkra. Mi az, amit valójában akarunk? Milyen összefüggésben áll a képességeinkkel? Milyen szituációban éreznénk magunkat boldognak? Ha megtaláljuk a „miérteket”, akkor a „hogyan” is világossá fog válni, és máris kirajzolódik egy út számunkra.

 

2. csapda: megelégedés

Aki elkezd önfejlesztéssel foglalkozni és olvasgat a témában, az biztosan találkozott már azzal az irányzattal, hogy csak a „most” létezik. Éld meg teljesen a jelent, ne aggódj a jövő miatt! Fogadd el, ami van, legyél hálás! Ne a dolgokon változtass, hanem a nézőpontodon, és akkor boldog leszel!

Ennek a gondolkodásnak is megvan a helye. Tényleg jó, ha képesek vagyunk teljes odafigyeléssel megélni az élményeinket, nem lehet a fókuszunk állandóan a jövőn. De ha túlzásba visszük, és megtanulunk mindennel megelégedni, az kiöl belőlünk minden ambíciót. Egyáltalán nem bűn valami jobbra vágyni és törekedni rá. Kényelmetlen érzés? Lehet. De a boldogság valójában a célok megvalósításával függ össze, a megelégedés is ennek a része kell, hogy legyen, nem vak elfogadása annak, ami adódik.

 

3. csapda: kiégés

Ha megtaláltuk azt, amit akarunk, sikerült kitűznünk a célunkat, sajna megjelenik mellé egy türelmetlenség-érzés is. Azonnal akarjuk, tegnapra. Ezért sokszor rágörcsölünk, és túlhajszoljuk magunkat, de még ekkor is úgy érezzük, hogy le vagyunk maradva.

A legtöbben nehezen terveznek hosszútávra, pedig az lenne az ideális. Ha túl szoros határidőket szabunk magunknak, akkor tényleg elveszítjük a jelent, mert állandóan csak a következő lépéseken fog kattogni az agyunk.

Ha kicsit ráérősebbre vesszük a figurát, akkor lesz időnk a regenerálódásra is, és egyéb életörömökre, ami a hosszantartó lendület kulcsa. Ne szipolyozd ki az energiáidat, hanem hagyj nekik időt megújulni!

 

Kerüld el ez a három csapdát és simább lesz a haladásod önmagad felé! Figyelj a jelekre, ne söpörd félre a visszatérő megérzéseidet!

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: