Hogyan zajlik a változás folyamata?

Kétféle változást tapasztalhatunk az életünkben: amit elszenvedünk és amit mi idézünk elő. Ez utóbbit nevezhetjük változtatásnak. Minden változtatás változás, de nem minden változás változtatás.

Az, hogy képesek vagyunk-e változtatni az életünkön, a szokásainkon két pszichikai tényezőn múlik. Az egyik, hogy mennyire hiszünk abban, hogy a változás után jobb lesz. A másik, hogy mennyire félünk magától a megpróbáltatástól. Mindkettő tőlünk függ, így a változtatás képessége is. Ha úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk képesek a változásra, az tulajdonképpen egy önbeteljesítő jóslat.

Milyen szakaszai vannak a tudatos változásnak?

1. Fontolgatás

Felmerül bennünk, hogy van egy problémánk, amivel kezdeni kéne valamit. Gondolkodunk a problémán, de még nem a megoldáson. Ízlelgetjük, megkérdőjelezzük, hogy vajon tényleg kezdeni kell vele valamit. Sokan leragadnak ennél a szakasznál, és nem is jutnak tovább a megoldás felé.

2. Készenlét

Megszületik a döntés, hogy változtatni kell. Valami tervszerű is összeáll a fejünkben. Megtesszük az első lépéseket.

3. Cselekvés

Végrehajtjuk a tervet, tettekre váltjuk a gondolatot. konkrét akciókat hajtunk végre a változás érdekében. Ha eljutottunk idáig, már büszkék lehetünk magunkra.

4. Megtartás

A cselekvéseink által elért állapot stabilizálása. Ezen a szinten is könnyű elbukni, mert sokszor szigorú önfegyelmet igényel a művelet. Ideális esetben nincs visszaesés, de nem vagyunk robotok, szóval ne keseredjünk el, ha néha elgyengülünk. Ez nem ok arra, hogy feladjuk.

5. Új állapot

Megszilárdul az új helyzet. Már nem érzünk késztetést a visszaesésre. A változás végbement. Örömünnep, pezsgőbontás.

Így néz ki a folyamat egy egyszerű példán:

1. Le kéne szokni a cigiről. De nem is biztos, mert oldja a stresszt és jót tesz az emésztésemnek, viszont baromi egészségtelen, tudom.
2. Oké le fogok szokni. Ez az utolsó doboz, ezt elosztom a hétre, és jövő héttől füstmentes leszek.
3. Letettem a cigit. Nem vettem újabb dobozzal, helyette répát rágcsálok és eljárok futni. Egyelőre kiköpöm a tüdőm, de majd biztosan jobb lesz.
4. Már két hónapja nem gyújtottam rá, és lihegés nélkül fel tudok menni a lépcsőn. Na jó, egyszer elcsábultam, de csak egyszer, igazából nem is esett annyira jól.
5. Eljutottam odáig, hogy már nem is kívánom a cigarettát. Sokkal egészségesebbnek érzem magam, és erősnek, hogy képes voltam erre a változásra.

Jól látszik, hogy az egész folyamatban két kritikus pont van. Először is meghozni a döntést, hogy belevágsz. Másodszor pedig fenntartani az új állapotot, akkor is ha nehéz. Ha ezeken valahogy sikerül túllendülnöd, akkor semmi sem állíthat meg, hogy jobbá tedd az életed.