Milyen feladatok motiválnak a legjobban?

Néha nagy örömmel látunk neki egy feladatnak, motiváltak vagyunk és lendületesek. Néha meg ostorral is alig tudnak rávenni minket egy feladat elvégzésére. Elég sok tényezős dolog, hogy mikor van motivációnk és mikor nincs.

Az egyik ilyen, hogy milyen tartományban van az aktivitási szintünk, egy másik fontos tényező pedig, hogy az adott feladat hol helyezkedik el a képességeinkhez képest. Ha ezt jobban szeretnénk megérteni, előbb tisztázni kell egy fogalmat, mégpedig az arousalt.

Mi az arousal?

Az „arousal” kifejezés a pszichológiában és az idegtudományban használt fogalom, amely az éberségi szintet vagy az aktiváltságot jelenti.

Ez az állapot magában foglalja az agyi és fiziológiai reakciókat, amelyek befolyásolják a tudatosságot, a figyelmet és a reakciók sebességét.

Alacsony arousal szint mellett unalmat érezhetünk és fáradtságot, magas arousal szint mellett pedig szorongást, vagy akár pánikot is.

A teljesítmény és az arousal összefüggése vitathatatlan, de a Yerkes-Dodson törvény a teljesítményt nemcsak az arousallal hanem a feladattal is kapcsolatba hozza.

Mi a Yerkes-Dodson törvény?

A Yerkes-Dodson törvény azt állítja, hogy az optimális teljesítmény egy adott feladatban közvetlenül összefügg az arousal szintjével.

Az elv szerint a túl alacsony arousal lehet, hogy nem kelt elegendő motivációt vagy érdeklődést a feladat iránt, míg a túl magas arousal szint stresszt vagy szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja a teljesítményt. A Yerkes-Dodson-törvény tehát a stressz és a teljesítmény közötti empirikus kapcsolatot írja le.

Vagyis, ha egy feladatot túl könnyűnek találsz, akkor nem leszel elég motivált ahhoz, hogy végrehajtsd az érdektelenség miatt. Vagy, ha egy feladatot túl nehéznek találsz, akkor sem leszel elég motivált, hogy belevágj a túlzott stressz miatt. Ha a stressz túl magasra emelkedik, a teljesítmény csökken.

Az ideális motiváció és teljesítmény akkor várható, mikor egy feladatot közepes nehézségűnek értékelsz, ami már éppen meghaladja a képességeid, de egy kis erőfeszítéssel meg tudod csinálni.

Például, úgy döntesz, hogy lemész az edzőterembe súlyt emelni. Elég nokedli vagy, de azért mégsem az 1 kilós súlyokkal kezdesz, hanem mondjuk a 10-20 kilósakkal, és eszedbe sem jut rögtön 100-at nyomni. Úgy érzed, hogy a 10-20 kilós súlyokkal tudsz a leginkább fejlődni, aztán emelheted a szintet.

Hogyan alkalmazható ez a törvény?

Vezetők használhatják ezt az elvet például a dolgozók motiválására és a munkahelyi stressz kezelésére. Megfelelő arousal szintet kell biztosítaniuk, hogy a dolgozók hatékonyan teljesítsenek, vagyis a feladat ne legyen túl rutinszerű, de ne is legyen lehetetlen küldetés.

Tanárok és oktatók is használhatják az elvet, hogy segítsék diákjaikat az optimális tanulási környezet kialakításában. A diákok képességeihez mérten kell a feladatokat meghatározni, hogy legyen motivációjuk tanulni.

Edzők szintén alkalmazhatják az elvet a sportolók teljesítményének javítására. Egy sportolónak is meg kell találnia az optimális arousal szintet. Túl kevés arousal esetén nem lesz elég motivált, míg túl sok arousal esetén csökkenhet a teljesítmény a feszültség vagy a túlzott stressz miatt.

A lényeg:

Az optimális arousal szint megtalálása kulcsfontosságú a motiváció és a teljesítmény közötti kapcsolatban. Az optimális arousal szint pedig az elvégzendő feladat összetettségétől és nehézségétől függ.

Ha az arousal szint optimális, az emberek általában motiváltak lesznek a feladat végrehajtására, és ezzel együtt nő a teljesítményük is. Ha az arousal szint túl alacsony vagy túl magas, ez befolyásolhatja a teljesítményt, és csökkentheti a motivációt.

Forrás:

https://www.simplypsychology.org/what-is-the-yerkes-dodson-law.html