Ernst Kretschmer személyiségtípus-elmélete

Rád nézek és megmondom, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezel. Ez lehetséges? Mindenesetre van egy olyan kutatási terület, ami azt vizsgálja, hogy a fizikai jellemzőink milyen összefüggésben állnak a belső tulajdonságainkkal. Mi is élünk ilyen előítéletekkel, például, ha úgy látjuk, hogy valakinek cuki arcberendezése van, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a természete is aranyos.

Az emberi test és személyiség kapcsolatának kutatása számos érdekes és egyedi elmélettel szolgált, de hogy ezek mennyire igazak, azt mindenki döntse el maga.

Ernst Kretschmer, a német pszichiáter és antropológus által kidolgozott szomatotípus-elmélet is egy olyan megközelítést kínál, amely összekapcsolja az egyének testi jellemzőit és személyiségjegyeit.

Mi az a szomatotípus?

A szó eredetileg a görög „soma” (test) és „typos” (alak, jelleg) szavakból származik, és általánosságban utal egy személy testi jellemzőire vagy testalkatára.

A szomatotípus-elméletek arra törekszenek, hogy megállapítsák, vajon a testalkati jellemzők (például testmagasság, testtömeg, testarányok, arcforma stb.) mennyiben járulnak hozzá a személyiségjegyek vagy viselkedési hajlamok kialakulásához.

Ernst Kretschmer, a 20. század elején tevékenykedő pszichiáter, 3 fő testtípust határozott meg: piknikus, aszténiás és atletikus. Kretschmer elmélete szerint ezek a testi alkatok meghatározóak a személyiségjegyeinkben és hajlamainkban.

Milyen az atletikus alkat?

Az atletikus szomatotípust erős és izmos testalkat, széles vállak és szűk csípő jellemzi. Jó felépítésűek, erős csontozatúak, a testük alkalmazkodik a sportoláshoz vagy más fizikai tevékenységhez. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek jellemzik.

Kretschmer szerint az atletikus alkatú emberek általában extrovertáltak, vagyis társaságkedvelők és kifelé irányulók. Jól boldogulnak a társadalmi környezetben, és élvezik a kapcsolatokat másokkal. Képesek irányítani másokat és elérni a kitűzött céljaikat.

Magas energia szinttel rendelkeznek és dinamikus, aktív életmódot folytatnak. Szeretnek fizikailag aktívak lenni, és élvezik az olyan tevékenységeket, amelyek fizikai erőnlétüket tesztelik.

Erősek, energikusak, magabiztosak, sikerorientáltak. Van bennük versenyszellem és gyakorlatiasak. Nagyon fegyelmezettek tudnak lenni, de ezt váratlan indulati kitörések szakíthatják meg, gyakran kedélytelenek és mogorvák.

Milyen a piknikus alkat?

A piknikus alkatú emberek zömök testalkatúak, alacsony termetűek, lágy izomzatúak, és általában hajlamosak a túlsúlyra. Rövid végtagjaik és széles csípőjük van, és kerek arc jellemzi őket.

Kretschmer szerint a piknikus alkatú emberek általában extrovertáltnak és jókedvűnek számítanak. Kedvelik a társaságot és a szórakozást, és általában könnyen barátkoznak. Gyakran érzékenyek és empatikusak, és mások szükségleteit is fontosnak tartják.

Jó a humoruk, nagyvonalúak, vállalkozó természetűek, életörömre beállítottak, de hangulati ingadozásaik lehetnek. Kedvelik a viccelődést, ritkán érdeklődnek intellektuális tevékenységek iránt.

Milyen az aszténiás alkat?

Az aszténiás típusba tartozó emberek általában nyúlánkak és soványak. Jellemzőjük a hosszú végtagok és az általános vékony testalkat és a lapos mellkas. Továbbá gyenge csontváz, gyenge izomzat, puha bőr és hosszú, keskeny arc jellemzi őket.

Kretschmer szerint az aszténiás alkatú emberek introvertáltak és érzékenyek. Inkább visszahúzódnak, kevésbé társaságkedvelőek és inkább a belső élményeikre összpontosítanak. Az érzékenység azt jelzi, hogy érzékenyebbek lehetnek az ingerekre és az érzelmi ingadozásokra.

Hajlamosak lehetnek a neurotikus jellegű problémákra, a szorongásra és más érzelmi instabilitásokra.

Az aszténiás emberek gyakran művészi adottságokkal rendelkeznek. Kreatívak és élvezik a gondolkodási folyamatokat, rendszerezők és absztrakt gondolkodásúak, elvontak, emellett szkeptikusak és kritikusak. Gyakran saját fantáziavilágukba menekülnek.

Bár Kretschmer szomatotípus-elmélete érdekes és meglepő kapcsolatot mutat be a testi jellemzők és személyiségjegyek között, fontos megjegyezni, hogy a modern pszichológia sokkal árnyaltabb szemléletet alkalmaz. A személyiség kialakulásában és működésében számos tényező játszik szerepet, beleértve a genetikát, környezeti hatásokat és egyéni tapasztalatokat is. A modern pszichológia már nem tekinti Kretschmer elméletét tudományosnak, de a mai napig is népszerű a populáris kultúrában.

Önismeret és személyiségfejlesztés szempontjából azonban érdemes megvizsgálni, hogy az egyéni testi jellemzők, mint például a testalkat, milyen módon hatnak valaki életére.