Önismeret

Hogyan fedezd fel a gyengeségeidet?

Ha a gyengeségeinkről van szó általában kétféleképpen viszonyulunk hozzájuk. Az egyik, hogy próbáljuk elrejteni, letagadni, figyelmen kívül hagyni őket, mintha nem is léteznének. Ezzel saját magunk egy részét is ignoráljuk. A másik, hogy túlságosan előtérbe helyezzük őket és szorongunk miattuk. Úgy érzékeljük őket, mintha valamilyen átokkal sújtottak volna, ami életünk végéig elkísér.

Kétféleképpen járhatunk el a gyengeségeinkkel helyesen: vagy elfogadjuk őket, és megtanulunk velük élni, vagy pedig dolgozunk rajtuk, hogy ne legyenek gyengeségek többé.

 

Mi számít gyengeségnek?

Gyengeségként általában olyan tulajdonságokat vagy készségeket tekintünk, amelyekben kevésbé vagyunk hatékonyak, vagy amelyek hátráltatnak minket a mindennapi életben vagy a céljaink elérésében.

Nem megváltoztathatatlan adottságok. A gyengeségeink felismerése és elfogadása nem arról szól, hogy leértékeljük magunkat, hanem inkább arról, hogy felismerjük a fejlesztendő területeket, és lehetőséget teremtünk a személyes növekedésre és fejlődésre. Mindannyiunknak vannak gyengeségei, és ezeknek a tudatosítása lehetőséget ad arra, hogy fejlesszük magunkat és megerősítsük ezeket a területeket.

Nem érdemes másokhoz mérni a gyengeségeinket, mert ezek mindig helyzet-, személy-, vagy kontextusfüggők. Lehet, hogy ami valaki szemében gyengeségnek számít, az a másik szemében nem az. Az érzelmek kifejezését például sokan gyengeségnek tartják, pedig egyáltalán nem az.

Mások véleménye és visszajelzése persze segíthet abban, hogy lássuk, mely területeken észlelik mások a hiányosságainkat, és hol kell fejlődnünk. De ne erre alapozzuk az önismeretünket.

 

Néhány gyakori példa gyengeségre

Türelmetlenség: Kevésbé vagyunk képesek várakozni vagy hosszabb távú célok felé haladni.
Például: nehezen kezeljük a hosszú távú projekteket vagy problémáink vannak a kitartással.

Szervezetlenség: Nem vagyunk hatékonyak a tervezésben és a prioritások beállításában, nem tudunk rendszerezni és jól gazdálkodni az időnkkel.
Például: nehézségeink vannak a határidők betartásában vagy a munkatervek összeállításában.

Önbizalomhiány: Kevésbé hiszünk a saját képességeinkben és kételkedünk a sikereinkben.
Például: kerüljük az új kihívásokat és a kockázatokat, vagy túl kritikusak vagyunk önmagunkkal.

Kommunikációs nehézségek: Nehezen értetjük meg magunkat másokkal és nehezen értünk meg másokat.
Például: nem találjuk a megfelelő kifejezéseket, nem tudjuk az akaratunkat megfelelően közölni.

Konfliktuskerülés: Nem tudjuk megfelelően kezelni a konfliktusokat vagy nehézségeket másokkal.
Például: kerüljük a vitákat, inkább megadóan viselkedünk.

Prokrasztináció: Van bennünk egy tendencia a halogatásra és a munka elodázására, nem kezeljük hatékonyan az időt és a prioritásokat.
Például: nehezen kezdjük el a munkát, hajlamosak vagyunk az utolsó pillanatban végrehajtani feladatokat.

Perfekcionizmus: Túlzott elvárásokat támasztunk önmagunkkal szemben és nehezen fogadjuk el a hibákat.
Például: csak akkor végzünk egy feladattal, amíg tökéletesnek nem gondoljuk, így lassan haladunk a dolgainkkal.

 

Hogyan találd meg a gyengeségeidet?

Első sorban támaszkodj a tapasztalatra, idézd fel azokat a helyzeteket, mikor rosszul teljesítettél és azokat, melyek nehézséget okoztak számodra! Értek nagy kudarcok? Mikor csalódtál magadban?

Gondold át, hogy milyen tevékenységekben vagy kevésbé jó, milyen tulajdonságaid bizonyulnak hátrányosnak a mindennapi életben, és milyen készségekkel nem rendelkezel! A fenti példák segíthetnek.

Aztán kérj visszajelzést másoktól is, akik ismernek téged. Gyakran gyengének látjuk magunkat olyan területeken is, ahol nem vagyunk azok. Kérdezz meg barátokat, családtagokat kollégákat vagy tanárokat, hogy milyen kevésbé jó tulajdonságokat látnak benned, hogy milyen területeken kéne fejlődnöd! Erről kevesen fognak őszintén nyilatkozni, ezért olyanokat válassz, akik tényleg közel állnak hozzád vagy olyanokat, akik megmondják a tutit, és nem kímélik a lelki világodat!

 

Személyiségfejlődés szempontjából kutatások azt bizonyítják, hogy jobb, ha az erősségeinkre koncentrálunk, és kihasználjuk azokat, mintha a gyengeségeinket javítgatnánk. A kiegyensúlyozott fejlődés mind az erősségek, mind a gyengeségek fejlesztését jelenti, és mindkettő fontos szerepet játszik a személyes növekedésben.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az erősségeink és gyengeségeink kölcsönhatásban vannak egymással. Gyakran előfordul, hogy az egyik területen való erősségünk segíthet áthidalni egy gyengeségünket. Az erősségeink és gyengeségeink egyensúlyban tartása lehetőséget ad arra, hogy sokoldalúbbak legyünk, és hatékonyan kezeljük a különböző helyzeteket.

Ez a cikk is érdekelhet: Hogyan fedezd fel az erősségeidet?

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük