A Maslow-piramis és az önmegvalósítás

Abraham Maslow pszichológus dolgozta ki azt a szükséglethierarchiát, amit a köznyelv csak Maslow-piramisnak nevez. Az elmélet megalkotója nem ábrázolta a szinteket piramisként, de tény, hogy így jól szemléltethető. Maslow elmélete a szükségletek és a motiváció közötti összefüggésekről szól, remek alap az emberi viselkedés és motiváció megértésére, de nem egy stabil elmélet, számos kritikával illették már.

Az elmélet alapját képező kérdés a következő: mennyi mindennek kell adottnak lennie ahhoz, hogy az ember kiteljesedhessen? Maslow úgy vélte, hogy létezik egy hierarchia, amely az alapvető biológiai szükségletektől a komplexebb, kizárólag az alapvető szükségletek kielégítése után jelentkező motivációkig terjed. Az adott szinten lévő szükségletet ki kell elégíteni ahhoz, hogy a következő szint motiválni tudjon minket. Tehát amíg éhes vagy, addig nem fogsz önmegvalósítással foglalkozni, hanem előbb kipakolod a hűtőt. Így épülnek egymásra a szükségletek:

Ez a piramis végleges formája, kezdetben csak 5 szint volt, de egy későbbi írásában Maslow továbbgondolta az elméletet. Az eredeti 5 szint ezek voltak: fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, társas szükségletek, megbecsülés szükséglete, önmegvalósítás szükséglete.

Milyen kritika érte az elméletet?

• Semmilyen bizonyíték, kísérlet nem alapozza meg, csak egy frappáns ötlethalmaz.
• Az angolszász kultúrát veszi alapul, így globálisan nehezen alkalmazható.
• A szintek nem feltétlenül épülnek egymásra, gondoljunk csak az aszkétákra, vagy az éhségsztrájkolókra. Az ember képes félretenni a fiziológiai szükségleteit egy nagyobb cél érdekében.
• A szintek többször összecsúszhatnak. Például előfordulhat, hogy a fiziológiai szükségletek kielégítéséhez új tudásra van szükségünk, és akkor máris egy magasabb szinten vagyunk. Ha ugyanazzal a módszerrel vadászunk és nem sikerül élelmet szereznünk, akkor tanulnunk kell valami új fogást, hogy ne haljunk éhen.
• Csak önző szempontokat vesz figyelembe. Az ember képes lemondani dolgokról a közösségért.

Abraham Maslow kutatási területe

Keveset hallani arról, pedig szerintem fontos, hogy Maslow fő kutatási témája az „önmegvalósító emberek” voltak. Kiemelkedő történelmi alakok életét vizsgálta, például Einsteinét, és próbálta kialakítani az önmegvalósító ember képét. A következő közös elemeket gyűjtötte össze:

Az önmegvalósítók jellemző tulajdonságai:

• jó a valóságészlelésük, de jól tűrik a bizonytalanságot
• olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek
• spontán módon gondolkodnak és viselkednek
• inkább a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak
• jó humorérzékük van
• kreatívak
• érzéketlenek a kulturális szabályokkal szemben
• foglalkoztatja őket az emberiség jóléte
• szeretik az életet
• csak néhány emberrel tartanak szoros, mély érzelmi kapcsolatot
• objektíven szemlélik a dolgokat

Az önmegvalósítást elősegítő viselkedések:

• Éld gyerekként az életet, teljes odaadással és figyelemmel!
• Hagyd el a járt és biztonságos utat a járatlanért!
• Amikor véleményt formálsz valamiről, a saját érzéseidre hallgass!
• Légy őszinte! Kerüld a színlelést és a játszmákat!
• Készülj fel rá, hogy másként gondolkodásod nem fog mindenkinek tetszeni!
• Vállald a felelősséget!
• Bármibe fogsz, csináld jól!
• Keresd meg védekező mechanizmusaidat és szabadulj meg tőlük!

Dióhéjban ez Maslow elmélete, több ponton bele lehet kötni, de elég sokat lehet belőle meríteni. Adott a lehetőség a továbbgondolásra és az alkalmazásra különböző területeken.