A szorongásos zavarok típusai

Stresszes helyzetekben feszültnek érezzük magunkat, és ez teljesen normális válaszreakció. A szorongás akkor válik abnormálissá, ha olyan helyzetekben jelentkezik, melyek a legtöbb ember számára nem okoznak gondot.

A szorongásnak lehetnek fizikai, kognitív, érzelmi és viselkedésbeli tünetei is.

A fennálló veszélyhelyzethez képest értékeljük a szorongást normálisnak vagy abnormálisnak, vagyis szorongászavarnak. A szorongászavarban szenvedők olyan helyzeteket is fenyegetőnek tekintenek, melyek mások számára közömbösek vagy barátságosak. Illetve olyan események bekövetkezésétől is rettegnek, melyeknek kicsi a valószínűsége.

Szorongásos tünetek lehetnek:

• folyamatos feszültségérzés, állandó aggódás
• rossz alvásminőség
• állandó fáradtság
• fejfájás, szédülés
• gyakori heves szívdobogás különösebb ok nélkül
• gyenge koncentrációképesség
• csökkent kezdeményezőkészség
• idegesség a legkisebb kellemetlenség miatt is

A szorongásos zavarok típusai:

Több speciális fajtája van a szorongásnak, de létezik agy úgynevezett generalizált szorongás, vagyis általános szorongásos zavar, amit a fenti tünetek jellemezhetnek.

Pánikzavarok

Elég gyakori még a pánikbetegség, melynek elszenvedői úgy érzik, hogy valami rettenetes dolog fog hamarosan történni velük. Egy pánikroham járhat heves szívdobogással, légszomjjal, verejtékezéssel, remegéssel, ájulás közeli állapottal és hányingerrel. A fiatal felnőttek 40%-a él át időnként pánikrohamokat jelentős stressz esetén. Ha egyszer-egyszer előfordul veled is indokolt esetben, az még nem betegség. Akkor beszélhetünk pánikbetegségről, ha a rohamok rendszeressé válnak.

Agorafóbia

A szorongásos zavarok közé soroljuk a fóbiákat is. Fóbiákról akkor beszélünk, mikor valaki olyan ingerektől vagy helyzetektől retteg, melyek másoknak nem tűnnek félelmetesnek. Fóbiaként akkor diagnosztizálhatunk egy félelmet, ha az lehetetlenné teszi a mindennapi életünket.

Pánikbetegeknél gyakran alakul ki agorafóbia. Az agorafóbiások félnek a zsúfolt és forgalmas terektől. Nem bírják a szűk és körbezárt helyeket: buszt, liftet, metrót. Általában azért iszonyodnak az ilyen helyektől, mert egy esetleges pánikroham esetén nem tudnának kiszabadulni és mások szemében is nevetségessé válhatnak. Az agorafóbiások minden számukra veszélyesnek látszó helyet elkerülnek, ezért nagyon beszűkül a mozgásterük.

Specifikus fóbiák

Bizonyos tárgyaktól, állatoktól vagy helyzetektől való irtózást jelent. Leggyakoribb a pókoktól és a kígyóktól való félelem. Gyakori még a zárt helyektől vagy sötétségtől való félelem. Mindenkinek van ilyesmi félelme, de amíg nem akadályoz a normális életvitelben, nem szorulsz kezelésre.

Szociális fóbiák

Néhányan rendkívül bizonytalannak érzik magukat társas helyzetekben. Félnek a megszégyenüléstől, hogy valami kínos szituációba keverednek. Ennek a fóbiának a gyakori megnyilvánulása a nyilvános beszédtől való félelem, és érdekes módon a közös étkezéstől való félelem. Akik ettől szenvednek, igyekeznek elkerülni az olyan helyzeteket, melyben mások megítélhetik őket. Többnyire serdülőkorban kezdődik és kezelés nélkül könnyen krónikussá válhat.

Kényszeres zavarok

Ezeket is a szorongásos zavarok közé soroljuk. A kényszeres zavartól szenvedőket visszatérő gondolatok és cselekedetek uralják. A kényszergondolatok nemkívánatos gondolatok, képek vagy impulzusok felbukkanását jelentik, vagyis rögeszmék. A kényszercselekvés pedig halaszthatatlan sürgetést bizonyos cselekedetek vagy rituálék végrehajtására. A kettő gyakran összekapcsolódik.

Például az a rögeszme, hogy mindenhol veszélyes bacik vannak, vezethet állandó kézmosásos kényszercselekvéshez. A kényszeresség a napi feladatok rovására mehet. Nem tudnak szabadulni a gondolattól akkor sem, ha tudják, hogy nem racionális.

A szorongást nagyon nehéz egyedül leküzdeni, ezért ha úgy érzed, hogy ilyesmitől szenvedsz, akkor mindenképpen kérd szakértő segítségét.