Bal agyfélteke vs. jobb agyfélteke

Az emberi agy lenyűgöző szerv, amely összetett rendszerek révén irányítja mindennapi tevékenységeinket, érzelmeinket és gondolkodásunkat. Azt mindenki tudja, hogy két agyféltekénk van: a bal és a jobb.

Nagyjából tisztában vagyunk azzal is, hogy ezeknek mi a funkciója. Van viszont egy olyan mítosz, hogy meghatározza a személyiségünket, hogy a bal vagy a jobb agyféltekénk a dominánsabb. Kutatók is megvizsgálták a témát, nézzük mire jutottak!

Bal vs. jobb agyfélteke

Minden egészséges ember mindkét agyféltekéjét használja a hétköznapi tevékenységek során, de vannak bizonyos funkcionális különbségek a két agyfélteke között. Erre először az 1960-as években derült fény, a pszichobiológus és Nobel-díjas Roger W. Sperry kutatásainak köszönhetően.

A hagyományos nézetek szerint a bal agyféltekének nagy szerepe van a logikus gondolkodásban, a nyelvi képességekben, az analitikus gondolkodásban, a matematikában, a tények feldolgozásában, a szavak megértésében, az írásban és az olvasásban.

A jobb agyfélteke inkább felelős a kreatív gondolkodásért, a térbeli érzékelésért és az érzelmi feldolgozásért, az intuícióért, az álmodozásért, a művészetek élvezetéért, a ritmus és a nonverbális jelek feldolgozásáért.

Mítoszrombolás

Létezik-e balagyféltekés személyiség és jobbagyféltekés személyiség?

A fenti különbségek alapján azt mondhatnánk, hogy a jobbagyféltekés személyiség kreatívabb, térbeli vagy vizuális feladatokban jobban teljesít, és a művészeteket vagy a kreatív területeket kedveli. Érzelmileg kifejezőbb, impulzív és vizuális típus, gyakran hallgat az ösztöneire.

A balagyféltekés személyiség viszont racionális, megfontolt, könnyen tanul nyelveket, jó a szövegértése, érdeklik a részletek, és ritkán támaszkodik csupán az ösztöneire.

A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az agyféltekék közötti feladatok eloszlása sokkal komplexebb és változékonyabb, mint ahogy korábban gondolták. Az agyféltekék közötti funkcionális különbségek mellett fontos megérteni az agyféltekék közötti integrált működés jelentőségét is.

Az agyféltekék közötti kommunikáció és együttműködés kulcsfontosságú számos kognitív és érzelmi folyamat megfelelő működéséhez. Vagyis nincs olyan, hogy valaki többet használná az egyik agyféltekéjét, mert szinte minden folyamatban mindkét féltekénkre szükségünk van.

Az agyféltekék funkcionális különbségei és a személyiségtípusok közötti kapcsolat tekintetében a tudomány nem talált bizonyítékot.

Egy 2013-as kutatásban 1000 emberen végzett mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy az emberi agy nem részesíti előnyben az egyik oldalt a másikkal szemben, és a hálózatok sem erősebbek az egyik oldalon, mint a másikon.

Az idegrostok kötegei kötik össze a két féltekét, és információs sztrádát hoznak létre. A két félteke másképp működik, de együtt dolgoznak és kiegészítik egymást. Tehát egyszerre nem csak az egyik agyféltekét használod. Nincs olyan például, hogy jobbagyféltekés rajzolás. Akár egy bonyolult algebrai egyenletet dolgozol ki, akár egy absztrakt műalkotást festesz, az agyad mindkét oldala aktívan részt vesz és hozzájárul.

Például:

A bal agyféltekét hagyományosan a matematikai egyenletek kezelésével hozzák összefüggésbe. Egy 2023-as kutatás szerint azonban a jobb agyfélteke segít: a térérzékelésben a bonyolult számítások során, a nullákat tartalmazó számok megértésében, a számok és egyéb jelek ábrázolásában.

Vagy például:

A bal agyféltekének tulajdonítják a nyelvi feldolgozást. Egy 2020-as tanulmány szerzői azonban megállapították, hogy a jobb agyfélteke kulcsszerepet játszik a kontextus és a nem szó szerinti nyelv megértésében, például a metaforák és az irónia megértésében.

Lehet-e élni egy agyféltekével?

Számos példa van arra, hogy az ember még akkor is képes viszonylag normális életet élni, ha csak az egyik agyféltekéje működik. Ez a ritka állapot az ún. hemispherectomia vagy hemisferectomia nevet kapta, amikor az egyik agyfélteket sebészi úton eltávolítják vagy érintetlenül hagyják, de funkcionálisan „áramtalanítják”, kikapcsolják.

A hemisferectomiát általában súlyos epilepsziás rohamok vagy agyi daganatok kezelésére alkalmazzák, amikor az egyik agyfélteke aktivitása állandóan rohamokhoz vezet. Ilyen beavatkozások után az embereknek hosszú rehabilitációs folyamaton kell átesniük.

A páciensek rendszerint képesek a mindennapi funkciók végrehajtására, például beszédre, mozgásra, evésre és általában az élet fenntartására. Persze bizonyos kognitív és viselkedési kihívásokkal lehet, hogy szembe kell nézniük, de az egyik félteke nagyrészt képes átvenni a hiányzó félteke funkcióit, és egy egész rendszert működtetni.

A lényeg, hogy az agy ugyan két részre, a jobb és a bal agyféltekére oszlik, és az egyes területek különböző funkciókért felelősek, de az agy egészében működik.

A személyiség nem csupán az agyféltekék preferenciáiból származik. A genetikai, környezeti és szociokulturális tényezők mind szerepet játszanak abban, hogy milyen egyedi személyiséget fejlesztünk ki.

Forrás:

https://www.healthline.com/health/left-brain-vs-right-brain