Daniel Kahneman gyors és lassú gondolkodás elmélete

Ha túl gyorsan gondolkodsz, az nem biztos, hogy előny. A gyors reakciók nem elég megfontoltak, szóval, ha nem szánsz rá időt, hogy átgondold a dolgokat, akkor könnyen hozhatsz rossz döntést.

Daniel Kahneman Nobel-díjas, izraeli-amerikai pszichológus, közgazdász egyik leghíresebb elmélete a gyors és a lassú gondolkodásról szól. Az elmélet lényege, hogy az emberek kétféle gondolkodási rendszert használnak: az egyik gyors és intuitív, míg a másik lassabb és racionálisabb.

Milyen a gyors gondolkodás? (1-es rendszer)

Gyors, automatikus és ösztönös. Nem igényel tudatos figyelmet vagy erőfeszítést, és gyorsan reagál az információkra. Energiatakarékosnak is nevezhetjük.

Intuitív és érzelmi. Az érzelmek erőteljesen befolyásolják az 1-es rendszer működését, és gyakran hatnak az értékeléseinkre és döntéseinkre. Például gyorsan el tudunk ítélni valakit, mert mondjuk nincs kellemes illata.

Előítéletekkel és rövidítésekkel operál. Vagyis olyan egyszerű szabályokkal vagy módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony döntéshozatalt, anélkül, hogy minden információt teljeskörűen értékelnénk. Például, ha egy terméket drágán árulnak, azt gondolhatjuk, hogy a minősége is jobb, pedig ez nem törvényszerű.

Szubjektív és torzított. Éppen ezek miatt az előítéletek és egyszerűsítések miatt az 1-es rendszer értékelései és döntései torzításoknak lehetnek kitéve, vagyis egyáltalán nem objektívek.

Korlátozott a kapacitása. Nem képes foglalkozni sok információval vagy összetett problémákkal egyszerre. Nem tudja sokáig fenntartani a figyelmet.

Sztereotipikus. Az 1-es rendszer hajlamos automatikusan és reflexív módon reagálni a környezeti ingerekre. Ez gyakran vezethet a sztereotipikus vagy sablonválaszokhoz.

Milyen a lassú gondolkodás? (2-es rendszer)

Lassú és tudatos. A 2-es rendszer igényli a figyelmet és a mentális erőfeszítést, és lassabban reagál az információkra.

Logikai és elemző. Képes az összetett problémák elemzésére, a részletek figyelembevételére és a logikai következtetések levonására.

Racionális és objektív. A gondolkodásnak ezen aspektusa képes félretenni az érzelmeket és a logikát helyezi előtérbe. Figyelembe veszi az objektív információkat.

Tervez és következtet. Figyelembe tud venni hosszú távú következményeket és előnyöket a döntések meghozatalakor. Nem csak rövid távon tud működni.

Rugalmas és tanulékony. Képes tanulni a tapasztalatokból. Ez a rendszer képes felismerni és korrigálni a hibákat, valamint alkalmazkodni az új információkhoz.

Kontrollált figyelem jellemzi. Fenn tudja tartani a fókuszt, amely lehetővé teszi a tudatos irányítást és a koncentrációt egy adott feladatra vagy problémára.

Hogyan működik bennünk ez a két rendszer?

Egy döntés születése:

• Az 1-es rendszer gyors értékeléseket és reakciókat generál, amelyek továbbítódnak a 2-es rendszernek.
• A 2-es rendszer továbbfejleszti az 1-es rendszer által generált információt, és hozzájárul a döntéshozatal véglegesítéséhez.

Tehát az 1-es rendszer által generált információk alapján a 2-es rendszer megkezdi a tudatos gondolkodási folyamatokat, amelyek alaposabb elemzést és értékelést tesznek lehetővé. A két rendszer így kiegészíti egymást.

Például:
Amikor egy új álláslehetőségről hallasz, az 1-es rendszered azonnal reagál az automatikus értékeléseken keresztül, ami az érzéseidre és intuícióidra épül. Lehet, hogy nagyon izgatott leszel és már bele is vágnál.

De a 2-es rendszered bekapcsol, és tudatosan elemzed az álláslehetőséget, figyelembe véve a vállalatot, az elvárásokat és a saját képességeidet. Ezáltal objektívebb képet kapsz és tudatosan döntesz, hogy valóban megfelel-e számodra az álláslehetőség.

Baj akkor van, ha meg akarjuk spórolni a 2-es rendszer bevonását a folyamatba. Az emberek sajnos hajlamosak az 1-es rendszerre támaszkodni, mivel ez gyorsabb és kevesebb energiát igényel. Viszont gyakran téved és felületes.

Ellenben az is tény, hogy mivel az 1. rendszer automatikusan működik, és nem lehet akaratlagosan kikapcsolni, az intuitív gondolkodás hibáit gyakran nehéz megelőzni. Az elfogultságok nem mindig kerülhetők el, mert a 2. rendszernek lehet, hogy fogalma sincs a hibáról.

Miben segít neked ez az elmélet?

Az elmélet megértése lehetővé teszi, hogy jobb döntéseket hozz és fejleszd a gondolkodásod. Megtanulhatod felismerni az 1-es rendszer torzításait és fejlesztheted a kritikus gondolkodást, a logikai érvelést és az objektív elemzést. Ez a fejlődés segít abban, hogy jobban navigálj a döntésekben, problémamegoldásban és a mindennapi élet kihívásaiban.

Ha megértjük, hogyan működik a kétféle gondolkodási rendszer, az lehetővé teszi, hogy felismerjük és kijavítsuk a gondolkodásunk során felmerülő hibákat, és hatékonyabbá tegyük a döntéseinket.

Viszont nem kell túlterhelni a gondolkodásod, az nem is életszerű. Saját gondolkodásunk állandó megkérdőjelezése hihetetlenül fárasztó lenne, a 2-es rendszer pedig túlságosan lassú és hatástalan ahhoz, hogy az 1-es rendszert helyettesítse a rutinszerű döntések meghozatalában.

A legjobb, amit tehetünk, egy kompromisszumos megoldás: megtanuljuk felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben a hibák valószínűek, és keményebben próbáljuk elkerülni a jelentős hibákat, amikor nagy a tét.

Forrás:

https://www.scientificamerican.com/article/kahneman-excerpt-thinking-fast-and-slow/