Pszichológia

David McClelland motiváció-elmélete

David McClelland harvardi pszichológus fő kutatási területe a motiváció volt, harminc évet töltött motivációval kapcsolatos kutatásokkal. Arra törekedett, hogy megértse az emberi természetet, és eszközöket dolgozzon ki annak mérésére, hogy az emberek hogyan döntenek. Ő is úgy látja, hogy a motiváció a szükségletekből indul ki, ahogy már Abraham Maslow-nál is láttuk ebben a cikkben: A Maslow-piramis és az önmegvalósítás.

Az elméletét Három szükséglet-elméletnek is nevezik, mert három szükségletet nevez meg a motiváció forrásaként: hatalom, teljesítmény és hovatartozás. Alapvetően ez a három vágy, ami mozgatja az embereket különböző mértékben. Ezek befolyásolják a döntéseinket és meghatározzák, hogy hogyan alakítjuk az életünket.

Személyiségtől függően vannak jelen, nem egyformán mindenkiben, sőt az életkorral és élethelyzettel együtt változhat, hogy éppen melyik kerül előtérbe.

 

A hatalomvágy mint mozgatórugó

A hatalom által motiváltak nagy értéket tulajdonítanak a státusznak, a hírnévnek és az elismerésnek. Szeretik fontosnak érezni magukat, és szükségük van arra, hogy irányítsanak és befolyásoljanak másokat. David McClelland szerint az ilyen típusú emberek élvezik a versenyt és a győzelmet.

A hatalomigény személyes hatalomból és intézményi hatalomból állhat. Azok, akik a személyes hatalomra összpontosítanak, vágynak arra, hogy kontrollt gyakoroljanak mások felett. Az intézményi hatalomra koncentrálók szeretik több ember erőfeszítéseit megszervezni a cég céljainak előmozdítása érdekében.

Nem kell rögtön diktátorokra gondolni, a hatalom által motiváltak abban reménykednek, hogy másokat motiválnak, felelősséget ruháznak át és jó irányba befolyásolják a körülöttük lévőket.

McClelland úgy találta, hogy a hatalomra motivált egyének a legalkalmasabbak a vállalaton belüli vezetői pozíciókra. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden hatalommal motivált egyénből jó vezető lesz.

Hátránya ennek a motivációforrásnak, hogy a hatalom által motivált egyén gyakran zárkózott marad, megtartja a társadalmi távolságot és könnyen frusztrálttá válik.

 

A teljesítmény mint mozgatórugó

Elmondható, hogy az emberek el akarnak érni valamit az életben. Ez egyeseknek családalapítást jelenthet, másoknak pedig jól fizetett állást és fényes karriert, vagy bármit. David McClelland azt tanulmányozta, hogy mi készteti az embereket valami elérésére. Mi motiválja őket, és hogyan tudnak hozzájárulni a társadalomhoz? Fő motívumok: az elismerés, a kreativitás kifejezése és a fejlődésre való igény.

Aki teljesítményorientált, az túl akarja szárnyalni az elvárásokat, felül akar kerekedni a versenytársain. Ezek az emberek szeretik a kihívásokat és önmagukat tartják felelősnek a saját sikerükért. Nem szeretnek csoportokban dolgozni, mert nem szeretik, ha nincs teljes ráhatásuk az eredményekre. Szeretnek olyan munkát végezni, ahol az eredmények egyértelműen láthatók.

Hátránya ennek a motivációforrásnak, hogy a teljesítményorientált egyén nehezen dolgozik csapatban, nyernie kell bármi áron és rosszul viseli a kudarcot.

 

A hovatartozás mint mozgatórugó

Ha az egyén domináns motívuma a hovatartozás, akkor alapvetően a társadalmi kapcsolatok motiválják. Fontos számára a beilleszkedés, szeret mások kedvére tenni. Szívesen dolgozik csapatban. Könnyen alkalmazkodik és nem szeret csalódást okozni. Ezek az emberek fontosabbnak tartják az együttműködést, mint a versenyt.

Hátránya ennek a motivációforrásnak, hogy annak, akinek a valahová tartozás a legfontosabb, az könnyen függővé válhat a környezetétől és mások véleményétől. Könnyen behódol és nehezen mond nemet.

 

+ Az elkerülés mint mozgatórugó

Ezt a kategóriát David McClelland később adta hozzá az elméletéhez. Ez a motivációforrás azt írja le, mikor az emberek nem akarnak az élvonalban szerepelni, és inkább kerülik a kellemetlen helyzeteket. Az emberek félnek a kudarctól, félnek az elutasítástól és még a sikertől is. Azáltal, hogy elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek kiválthatják ezeket a félelmeket, úgy gondolják, hogy biztonságos megoldást találtak.

Az elméletet leginkább üzleti és vállalati körökben alkalmazzák a dolgozók motivációinak felderítésére és a munkahelyi motiváció növelésére. Természetesen személyes vonatkozásai is vannak: önmagadban is felfedezheted ezeket a motiváló erőket és használhatod őket a céljaid elérésére.

 

Források:

https://educationlibrary.org/mcclellands-three-needs-theory-power-achievement-and-affiliation/

https://www.toolshero.com/psychology/mcclelland-theory-of-motivation/

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük