Hogyan néz ki a problémamegoldás folyamata?

Amit mindig elmondok, ha valaki a problémákról kérdez, hogy: „Kétféle probléma van. Amit meg lehet oldani, és amit nem. Az előbbit minél előbb meg is kell oldani, az utóbbival pedig meg kell tanulni együttélni.”

Ebben a cikkben a megoldható problémákról lesz szó. Az, hogy miként lehet megtanulni együttélni egy megoldhatatlan problémával, más témakör. Talán az is megér majd egy külön cikket, amiben felboncolom a témát.

Lássuk, hogyan kell megoldani egy problémát! A folyamat alapvetően 4 szakaszra bontható.

1. A probléma leképezése.

Megismerjük, körbejárjuk, kielemezzük amennyire csak lehet. Egyszerű vagy bonyolult problémáról van-e szó? Egyszerű a probléma, ha csak rajtunk múlik, vagyis egyszereplős, és nyilvánvaló a megoldás, illetve kevés lépésben megoldható. Egyre bonyolultabb a probléma, minél több szereplőt érint, és minél több lépésben oldható meg, és persze, ha nem látszik rögtön a megoldás. Ezek alapján kiértékelheted egy 10-es skálán, hogy mennyire kemény a dió.

A probléma elemzésénél fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mi okozza, hogyan keletkezett. Lehet, hogy az ok megszüntetése már meg is oldja a problémát. Például:

A probléma: Nincs elég pénzem. Miért nincs? Túl sokat költök felesleges dolgokra. Megoldás: Át kell nézni a költéseimet, és tudatosabban vásárolni.

Ez így egyszerű. De bonyolíthatjuk is.

A probléma: Nincs elég pénzem. Miért nincs? Kevés a fizetésem, sok a hitelem, támogatni kell egy családtagot, túl sokat költök.

A megoldás már nem lesz olyan egyértelmű, de lesz. Lépjünk tovább a második pontra.

2. A cél megfogalmazása.

Mit akarunk elérni, megoldani, megszüntetni, kezelni. Ezt minél konkrétabban kell megfogalmaznunk, mert úgy valóságosabbnak látszik, jobban el tudjuk képzelni, és könnyebb lesz hozzá megoldási térképet készíteni. Például: nem elég azt mondani, hogy szeretném, ha több pénzem lenne. Inkább mondjuk azt, hogy szeretnék minden hónapban félretenni 100 ezer forintot.

3. A cél alcélokra bontása.

Tulajdonképpen megrajzolod a célhoz vezető utat. Az alcélok száma a probléma bonyolultságától függ. Az is lehet, hogy nem tudod rögtön a teljes utat megrajzolni, csak a következő néhány lépést. Nincs ezzel baj, később majd kirajzolódik a többi is.

4. Stratégia választása.

Az alcélokhoz megoldási módszereket rendelünk. Problémától függően sokféle stratégia szóba jöhet, és ezek kombinációja. Most 3 általános stratégiát mutatok neked.

1. Különbségcsökkentés: ez egy lineáris folyamat. Példánknál maradva mondjuk többet dolgozol, kevesebbet költesz, több marad a perselyben.
2. Cél-eszköz elemzés: mikor felteszed a kérdést, hogy „mi kell ahhoz, hogy…?”. Ez a stratégia kitérőket is megenged, nem lineáris. Például lehet, hogy előbb többet kell költened talán egy tanfolyamra, hogy később több pénzed legyen.
3. Szakértők bevonása: egy szakértőnek már rengeteg megoldókulcs van a fejében, ha gyorsan akarsz haladni, mindenképpen érdemes bevonni egy másik nézőpontot. Pl. egy pénzügyi tanácsadót.

Képletesen tehát így néz ki egy megoldási folyamat egy közepesen bonyolult problémára: