Pszichológia

Mi az imposztor szindróma?

Az imposztor szindróma az a pszichológiai jelenség, mikor úgy érzed, hogy a siker nem a te érdemed, pedig valójában sokat dolgoztál azon, hogy elérd. Mégis csalónak, vagyis imposztornak érzed magad és ez gátol abban, hogy megbecsüld az eredményt, amit elértél és önmagadat. Először 1978-ban írta le a jelenséget két pszichológus, Paulina Clance és Suzanne Imes.

Ami az imposztor szindróma mögött meghúzódik az egy sérült vagy alacsony önbecsülés. Nem tartod magad elég jónak, így azt gondolod, hogy amit elértél, az a szerencsének köszönhető, és bármikor kipukkanhat a lufi.

Kínosnak érzed, ha megdicsérnek, mert úgy érzed, csak egy látszat az, amit dicsérnek, nem valós eredmény. Nem érzed, hogy rászolgáltál bármilyen jutalomra és megbecsülésre, holott már nagyon sok energiát beletettél. Az imposztor szindrómás jellemzően bizonytalan önmagában és a képességeiben. Folyamatosan alkalmatlannak érzi magát, de kívülről nem látszik annak, ez egy intenzív belső tapasztalás.

Tehát egyeseknek sokkal nehezebb megélni a sikert, mint elérni. Érdekes. A sikert a legtöbb ember pozitívan éli meg, viszont egy imposztor szindrómás számára a siker nem okoz semmilyen megelégedést, sőt inkább valamiféle pánikot.

 

Miért fontos megélni a sikert?

Egy imposztor szindrómásnak gyakorlatilag nincsen sikerélménye, akkor sem, ha sikeresnek mondható. A siker megélése kulcsfontosságú a motiváció szempontjából. Ha nincsen semmilyen pozitív érzelmi visszacsatolás, mikor eredményeket érünk el, nem is lesz kedvünk tovább fejlődni, haladni. Kevesebb öröm jut az életünkbe és nagyobb az esélyünk a korai kiégésre.

A sikerélmények táplálják az önbecsülést és az önbizalmat is. Természetes, hogy néha kétely ébred bennünk saját tehetségünk iránt, de nem szabad hagyni, hogy ezek a kételyek irányítsanak minket.

 

Mit tehetsz, hogy le tudd küzdeni?

Először is nem árt feltárni az okokat. Lehet, hogy a gyerekkorodban gyökerezik a probléma: nem dicsértek eleget, vagy éppen túldicsértek. Ha erre gyanakszol, tárd fel ezeket egy pszichológussal!

Az imposztor szindróma gyakran gyökerezik a maximalizmusban vagy perfekcionizmusban, azaz a tökéletességre való kényszeres törekvésekben. Ha ettől szenvedsz, akkor túl magasak az elvárásaid magaddal szemben. Próbálj meg elnézőbb lenni! Az elégedettség érzése nem bűn. Ebben a cikkben van még néhány tippem: Hogyan győzd le a maximalizmust?

Másodszor, mérd objektíven a teljesítményedet! Készíts listákat, melyeket ki kell pipálnod, és ha sikerrel jársz, jutalmazd magad valamivel! Naplózd a teljesítményedet ugyanúgy, mintha egy idegen teljesítményét kéne mérned! Írd le, hogy mennyi mindent csináltál egy nap, legalább 4-5 dolgot, akkor is, ha nem érzed őket jelentősnek!

Harmadszor, ne hasonlítsd magad másokhoz, főleg ne olyanokhoz, akik már mérföldekkel előtted járnak. Nekik is megvoltak a saját küzdelmeik, te is eljuthatsz oda egyszer, ahol ők vannak a saját tempódban. Az imposztor szindrómás hajlamos túlbecsülni másokat és alábecsülni saját magát. Ez azért is lehet, nincs tisztában a saját képességeivel. Tehát az önismeret fejlesztése is elengedhetetlen!

 

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük