Mi válthat ki stresszt? Avagy a stresszforrások

Nyilván nem lehet minden ilyen konkrét helyzetet felsorolni, de tisztában kell lennünk a saját stresszorainkkal. A stressz olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztetik a fizikai és a pszichikai jóllétünket. Fontos, hogy „megítélésünk szerint”, mert sokszor nem valós a veszély. Ezeket az eseményeket nevezzük stresszoroknak, vagyis ezek váltják ki a reakciót, amit stresszválasznak nevezünk. A stresszeseményeket, vagyis a stresszorokat 5 csoportba sorolhatjuk.

1. Traumatikus események

Ezek a legdurvábbak, de szerencsére nem fordulnak gyakran elő. Ilyen esemény lehet a háború, természeti katasztrófa, súlyos baleset, tragikus haláleset.

Ha egy traumatikus esemény történik veled, például autóbalesetet szenvedsz, először nem is tudod, hol vagy és mit csinálsz. Aztán tehetetlennek érzed magad, de hallgatsz az utasításokra. Ha valaki arra buzdít, hogy próbálj meg kiszállni az autóból, megpróbálod. Úrrá lesz rajtad a szorongás, a nyugtalanság, újrapörgeted az eseményeket a fejedben, próbálod megérteni, mi történt. Nagyjából így élünk át egy traumatikus eseményt.

Ha már kicsit biztonságban érzed magad, a stressz oldódni kezd, de van, akinél tartósan fennmarad. Utóbbi esetben poszttraumás stressz szindrómáról beszélünk.

2. Befolyásolhatatlan események

A traumatikus események is befolyásolhatatlan események, de vannak kevésbé drámai befolyásolhatatlan események is az életünkben. Olyan ez, mint mikor kipróbálsz egy brutális vízicsúszdát. Belehuppansz és aztán visz a víz magával, nem sok ellenerőt tudsz kifejteni, nem tudsz balra kanyarodni, ha jobb kanyar van. Érzed, ahogy feltolul benned az adrenalin, aztán csobbansz, és széles mosoly.

Izgi volt, de ha tartósan jelen vannak ilyen események az életünkben, és nem tudjuk, mikor van végük, az nagyon nyomasztó tud lenni. Minél kevésbé befolyásolható valami, annál stresszesebbnek tűnik. Nagyon bosszantó, ha valamit nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani. Ha elhisszük, hogy valamire van befolyásunk, az már akkor is csökkenti a szorongást, ha nem élünk a beavatkozás lehetőségével. Tehát már a tudat is önmagában megnyugtató, hogy van hatásunk a dolgokra.

3. Meglepetésszerű és megjósolhatatlan események

Hasonló a helyzet ezekkel is, nem sok befolyásunk van rá, de talán könnyebben találunk megoldást. Például lefoglalsz egy szállást a neten, megkapod a visszaigazolást is, összecuccolod a családod és elutaztok a világ másik felére. Mikor próbálnátok becsekkolni a szállásra, akkor derül ki, hogy a foglalásodnak semmi nyoma. Meglepi!

Dobban néhányat a szíved, de aztán megoldjátok a helyzetet, kaptok másik szobát, vagy másik szállodába mentek. Végül megoldódik. Ezek az események sokszor csak első blikkre tűnnek félelmetesnek. De ha te szuper problémamegoldónak érzed magad, akkor talán meg sem érzed.

4. Életkörülmények változása

A komfort zóna elhagyása. Minden olyan esemény, ami jelentős alkalmazkodást igényel a részünkről, az stresszesnek mondható. Új munkahely, költözés, családbővülés stb. Ezek nem feltétlenül rossz dolgok, mégis meg tudják gyötörni a szervezetünket. Szerencsére ezek nem tudnak a végtelenségig elhúzódni, bár egy házfelújítással járó költözés elég közel áll hozzá.

Viszont, ha nem találjuk a helyünket a világban, váltogatjuk a munkahelyünket, állandóan költözünk, az bizony hosszútávú stresszhatást jelent. Ugyanígy, ha valaki digitális nomádként él, meg kell találnia a belső nyugalmát, hogy a sok utazás ne terhelje le a szervezetét. Így talán érthető, hogy miért vagyunk fáradtabbak a nyaralás után, mint előtte. Persze szeretünk utazni egy évben egyszer-kétszer. Az állandó utazgatás igényel némi szívósságot.

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet arra a paradoxonra, hogy ahhoz, hogy stresszmentesebben éljünk életmódváltásra van szükség, maga az életmódváltás viszont stresszel jár. De ezt be kell vállalni.

5. Belső konfliktusok

A legtöbb belső konfliktusunk abból származik, hogy vannak kötelezettség jellegű feladataink és olyan dolgok, melyeket szívesen csinálunk, de ez a kettő nincs összhangban egymással. Legalábbis nekem biztosan. Vágyaink és amit tennünk kell gyakran állnak ellentétben egymással. Többféle célunk is lehet, melyek talán összeegyeztethetetlenek, konfliktusba kerülnek egymással. Szabadság vagy függés, nyitottság vagy zárkózottság, együttműködés vagy versengés, ösztönök vagy erkölcs. Ezek között vívódunk a leginkább.

A kompromisszumkeresés jelentős stresszel jár. Viszont, ha már megszületett a kompromisszum, akkor egy csomó energia szabadul fel, ami kedvez a motivációnak. Előnyben vannak azok, akik gyorsan és határozottan képesek dönteni, nem vívódnak sokat, hanem rövidre zárják a problémát. Minden megoldatlan probléma belső konfliktust okoz. Ezért nem ajánlott sokáig görgetni egy problémát magad előtt, mert az elszívja az energiáidat akkor is, ha nem gondolsz rá folyton. Ott van a mélyben és tevékenykedik.