Mit jelent a „fair trade” jelzés a márkákon?

Amikor a boltban leemelsz egy tábla csokit vagy egy zacskó kávét, valójában nemcsak egy termék mellett döntesz. Döntesz emberek sorsáról, földrészek gazdaságáról, gyerekek iskoláztatásáról, és arról is, hogy egy kizsákmányoló vagy egy etikusabb gazdasági rendszer fennmaradását támogatod. Tudom, ez így enyhe túlzásnak hangzik, de minden egyes vásárlásod egyfajta szavazat. És ezek a szavazatok összeadódnak.

A fair trade – magyarul méltányos kereskedelem – pont erről szól: hogyan lehetne a világkereskedelem igazságosabb, emberibb és fenntarthatóbb. Nézzük meg, mi a lényege, és hogy mit tehetsz te, hogy egy kicsit jobb legyen a világ?

A globális kereskedelem árnyoldala

Az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk ahhoz, hogy a világ bármely pontjáról jövő termékekhez pillanatok alatt hozzáférünk. Kávé, kakaó, banán, tea, rizs, pamut, avokádó, kézműves dísztárgyak stb. De mégis mi ezeknek a messziről érkető termékeknek a történetük?

Sok fejlődő országban – például Ghánában, Elefántcsontparton, Bangladesben vagy Bolíviában – a gazdák és munkások gyakran napi egy-két dollárért dolgoznak. A megélhetéshez ez alig elég, a munkakörülmények pedig sokszor embertelenek.

Gyerekeket dolgoztatnak kakaóültetvényeken, nők százai szednek tealeveleket reggeltől estig tisztességes fizetés nélkül, textilgyárak omlanak össze rossz állapotuk miatt, ahol szerencsétlen munkások halnak meg.

A globalizált gazdaságban a profitmaximalizálás szinte mindenek fölött áll. Az árakat nem a termelők, hanem a közvetítők és nemzetközi cégek határozzák meg. A gazdák sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincs lehetőségük tárgyalni, nincsenek jogi eszközeik. Az alacsony árak fenntartása érdekében a közvetítők egyre lejjebb nyomják az árat, végső soron pedig a termelők isszák meg ennek a levét.

Mi az a fair trade?

A fair trade erre a kizsákmányoló rendszerre kínál egy alternatívát. Egy olyan kereskedelmi modellt, amelynek alapelve a méltányosság. A lényege egyszerű: a fejlődő országokban élő termelők kapjanak tisztességes árat a munkájukért, éljenek biztonságos körülmények között, és a közösségeik fejlődjenek.

De a fair trade nem csak arról szól, hogy valaki több pénzt kap. Ennél sokkal mélyebb társadalmi változásról van szó. A fair trade szerződések hosszú távúak, stabilitást adnak a gazdáknak. A bevétel egy részét közösségi projektekre fordítják: iskolák építésére, kutak fúrására, nők képzésére, egészségügyi ellátásra. Ezáltal nemcsak egyes emberek, hanem egész falvak vagy régiók fejlődhetnek fenntartható módon.

És igen, környezetvédelmi vonatkozása is van. A fair trade sok esetben ösztönzi az ökológiai gazdálkodást, tiltja a veszélyes vegyszerek használatát, előnyben részesíti a biodiverzitás megőrzését. Ez nem automatikusan biotermelést jelent, de jelentős előrelépést a hagyományos, romboló ipari mezőgazdasági módszerekhez képest.

Miért pont a fejlődő országokban van gond?

A fejlődő országok közé tartozik sok afrikai, ázsiai és dél-amerikai állam, ahol alacsony a GDP, magas a szegénység, és gyenge a munkajogok érvényesítése.

A szegénység miatt a munkások kénytelenek elvállalni bármilyen munkát, bármilyen áron. Nincs szociális háló, nincs munkajogi védelem, az oktatás szintje is alacsony, így nem is tudják, milyen jogaik lennének.

A munkakörülmények sokszor kritikán aluliak. Bangladesben, a világ egyik legnagyobb textilgyártó országában a gyárakban napi 10–12 órát dolgoznak a varrónők minimális fizetésért. Ghánában és Elefántcsontparton gyerekek ezrei dolgoznak a kakaóültetvényeken nehéz fizikai munkát végezve. Indiában teaföldeken dolgozó asszonyok naponta több kiló levelet szednek le kézzel, miközben gyakran nincs még ivóvíz sem a közelben.

A nyugati világ vásárlói ezekről alig tudnak. Az üzletek polcain a csomagolás nem árulja el, hogyan készült a termék, ki dolgozott rajta, és milyen áron. A fair trade címkézés ezen változtat: tájékoztat, edukál, és lehetőséget ad a tudatos döntésre.

Vásárlóként te is döntéshozó vagy

Lehet, hogy nem vagy politikus, de a pénzednek súlya van. Amikor eldöntöd, hogy mit vásárolsz meg, és mit hagysz ott a polcon, azzal üzensz.

Azt üzened: „Ez rendben van számomra”, vagy épp azt, hogy „Ez nem fér bele”.

Ezért mondják, hogy minden vásárlásoddal szavazol. Ha egy fair trade terméket veszel, azzal egy kicsivel igazságosabb világot támogatsz. Nem kell mindent lecserélned egyik napról a másikra, de ha a leggyakrabban fogyasztott termékek közül – például a kávé, csoki, tea vagy banán – már csak néhányat fair trade forrásból szerzel be, már az is számít.

Társadalmi felelősségvállalás

A fair trade nemcsak a termelőkről és a vásárlókról szól, hanem a cégekről is. Ez a rendszer egyfajta társadalmi felelősségvállalásra ösztönzi a vállalkozásokat: legyenek átláthatók, etikusak, vállaljanak felelősséget az ellátási láncuk minden szintjén.

A modern vásárlók egyre többet kérdeznek: honnan jön az alapanyag? Kik dolgoznak rajta? Milyen körülmények között? A fair trade ezekre a kérdésekre választ ad, és alternatívát kínál azoknak a cégeknek is, akik nemcsak profitot akarnak termelni, hanem hosszú távon fenntarthatóan és etikusan akarnak működni.

Ez a fajta gondolkodás nemcsak a fejlődő világban élő embereknek jó. Neked is, nekünk is. Jobb élni egy olyan világban, ahol az érték nemcsak az árban, hanem az emberi méltóságban és a fenntarthatóságban is mérhető.

Lehet, hogy úgy érzed, egy ember döntése nem számít sokat. De ha ezt sokan gondolják így, akkor tényleg nem történik változás. Viszont, ha elég sokan kezdik el tudatosan választani a fair trade termékeket – ha nem is mindig, de amikor lehetőségük van rá – az már rendszerszintű változást tud hozni.

Tehát legközelebb, amikor megveszed a reggeli kávédat vagy egy tábla csokoládét, gondolj arra, hogy nemcsak az ízét választod meg, hanem azt is, hogy milyen világban szeretnél élni.