Ingerkeresés: miért vágysz izgalomra, vagy miért ragaszkodsz a biztonsághoz?
Miért van az, hogy egyesek állandóan új kihívásokat, élményeket keresnek, míg mások inkább a biztonságot és a kiszámíthatóságot részesítik előnyben?
Van, aki a hétköznapok monotóniájától hamar frusztrálttá válik, és folyton valami újba veti magát: extrém sportba, utazásba, vállalkozásba vagy éppen új emberi kapcsolatokba. Mások viszont kifejezetten jól érzik magukat a stabil keretek között, és számukra inkább a biztonság, a kiszámíthatóság az, ami jól esik.
Marvin Zuckerman amerikai pszichológus dolgozta ki az ingerkeresés (sensation seeking) elméletét, amelynek mérésére megalkotta a Sensation Seeking Scale-t (SSS).
Ez az elmélet nem csupán arról szól, hogy ki szereti az extrémsportokat, vagy ki ül fel szívesen a hullámvasútra. Az ingerkeresés a személyiséged egyik alapvető vonása, amely hatással van a döntéseidre, a kapcsolataidra, a karrieredre, sőt, még az egészségedre is.
Mit jelent az ingerkeresés?
Az ingerkeresés lényege, hogy mennyire vágysz új, intenzív, komplex vagy kockázatos élményekre. Ez lehet valami nagyon hétköznapi – például új ízek kipróbálása, ismeretlen helyek felfedezése – de lehet extrém is, mint a hegymászás, a bázisugrás vagy a versenysport. Az ingerkeresés négy fő területre bontható Zuckerman szerint:
- Kaland- és veszélykeresés – amikor szó szerint a fizikai kockázat és az adrenalin vonz.
- Új tapasztalatok – új élmények keresése utazás, művészetek, drogok vagy furcsa kapcsolatok révén.
- Gátlástalanság – társasági kockázatvállalás (bulik, alkohol, szexuális kalandok).
- Unalom-kerülés – az a belső feszültség, amikor nem bírod a monotóniát, és muszáj valami izgalmas dologba kezdened.
A magas ingerkeresők hamar unatkoznak a rutintól, ezért folyamatosan keresik a stimulációt. Az alacsony ingerkeresők ezzel szemben jól érzik magukat a megszokott helyzetekben, és inkább a stabilitásra építik az életüket.
Egyik sem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen két eltérő működésmód. A lényeg az, hogyan alakítod az életedet a saját idegrendszered igényeihez.
Mi határozza meg, mennyire vagy ingerkereső?
Zuckerman szerint az ingerkeresés mélyen az idegrendszer működésében gyökerezik. Az egyik legfontosabb tényező az úgynevezett arousal-szint, vagyis az idegrendszer éberségi állapota. Ha alacsonyabb az alapizgalmi szinted, akkor több külső ingerre van szükséged ahhoz, hogy elérd azt a belső feszültségi szintet, amelyet kellemesnek érzel. Ezért keresel új élményeket, kihívásokat és izgalmat. Ha viszont eleve magasabb az arousal-szinted, akkor már a hétköznapi élet is elég stimulációt ad számodra, és a túl sok izgalom inkább fáraszt vagy idegesít.
Az ingerkeresés kapcsolatban áll a dopamin rendszerrel is, ami a jutalmazásért és az élmények hajszolásáért felelős. A magas ingerkeresők dopaminrendszere erősebben igényli az új ingereket.
Emellett az MAO (monoamin-oxidáz) enzim szintje is szerepet játszik: alacsonyabb MAO-szint mellett lassabban bomlik le a dopamin, ami intenzívebb élménykeresést vált ki. Ez magyarázza, miért van az, hogy egyesek folyton új kalandokat keresnek, míg mások beérik a hétköznapi élményekkel.
A kutatások szerint az ingerkeresés részben öröklött. Ikervizsgálatok alapján a genetikai tényezők 40–60 százalékban határozzák meg, mennyire vagy hajlamos izgalmat keresni. Bizonyos gének, például a dopaminreceptorhoz kapcsolódó DRD4 gén változatai kimutathatóan összefüggnek ezzel a vonással.
Az életkor is számít. Serdülőkorban és fiatal felnőttként magasabb az ingerkeresés. Ezért próbálják ki a fiatalok az extrém sportokat, a különféle szereket, vagy hoznak kockázatos döntéseket. Az életkor előrehaladtával azonban az ingerkeresés fokozatosan csökken: a legtöbben harmincas éveik után már inkább a stabilitást és a biztonságot értékelik.
A nemek között is találtak eltéréseket: a férfiak átlagosan magasabb pontszámot érnek el az ingerkeresés bizonyos dimenzióiban, például a kockázatvállalásban, de a nők is lehetnek kimondottan magas ingerkeresők, főleg a kulturális és élménykereső területeken.
A környezet, a neveltetés és a kulturális hatások szintén formálják ezt a személyiségvonást. Egy támogató, felfedezésre ösztönző családi háttér vagy egy szabadságot értékelő kultúra könnyebben teret ad a magas ingerkeresés kibontakozásának.
Milyen hatása van az életedre?
Az, hogy hol helyezkedsz el az ingerkeresés skálán, meghatározza, hogyan alakítod az életedet.
Ha magas ingerkereső vagy, akkor valószínűleg energikus, spontán és kreatív vagy, könnyen lelkesedsz új projektekért, és sokszor te vagy az, aki másokat is magával ragad.
Ez viszont együtt járhat azzal is, hogy gyorsan megunod a rutint, nehezen viseled a monotonitást, és hajlamosabb lehetsz impulzív, kockázatos döntésekre. Egy ilyen személyiség jól boldogulhat a művészetekben, a vállalkozói világban, vagy bármilyen pályán, ahol szükség van folyamatos megújulásra.
Ha viszont inkább alacsony az ingerkeresésed, akkor a stabilitás, a megbízhatóság és a kitartás jellemez. Nem szaladgálsz minden új lehetőség után, hanem türelmesen és következetesen haladsz a céljaid felé.
Ez kiváló alap lehet olyan hivatásokban, ahol pont a rendszeresség és a biztonság a legfontosabb, például pénzügy, tanítás vagy egészségügy területén. Ugyanakkor előfordulhat, hogy emiatt nehezebben lépsz ki a komfortzónádból, és elszalasztasz bizonyos lehetőségeket.
Az ingerkeresés nemcsak a karrieredet és a mindennapjaidat érinti, hanem az egészségedet is. A magas ingerkeresők hajlamosabbak lehetnek a balesetekre, droghasználatra és függőségekre vagy az impulzív viselkedésből fakadó nehézségekre.
Az alacsony ingerkeresők viszont könnyebben beleragadnak a megszokottba, ami szorongást vagy frusztrációt is okozhat, ha nem engedik meg maguknak a változást.
Van köze az adrenalinfüggőséghez?
Jogosan merül fel a kérdés: ha valaki folyton az izgalmakat keresi, vajon adrenalinfüggő? A válasz: nem feltétlenül.
Az ingerkeresés egy személyiségvonás, ami sokféle formában megnyilvánulhat: művészi kísérletezésben, új hobbikban, utazásban, vállalkozásban vagy épp extrém sportban. Az adrenalinfüggőség viszont már egy viselkedési minta, amikor valaki kifejezetten a testi izgalmat, az adrenalinszint emelkedését próbálja előidézni. Ez rövid távon eufóriát okozhat, hosszú távon viszont kimerítő és veszélyes lehet.
A magas ingerkeresők hajlamosabbak adrenalinfüggő viselkedésekre, de nem mindenki sodródik ebbe az irányba. Van, aki a kreativitásban vagy a tanulásban találja meg az izgalmakat, más pedig a fizikai kockázatokat keresi.
Más szóval: minden adrenalinfüggő valószínűleg magas ingerkereső, de nem minden magas ingerkereső adrenalinfüggő.
Az alacsony ingerkeresők viszont szinte soha nem válnak adrenalinfüggővé, mert számukra a túlzott izgalom inkább szorongató, mint élvezetes.
Mit kezdhetsz mindezzel?
Ha magas ingerkereső vagy, érdemes olyan tevékenységeket keresned, ahol biztonságos keretek között élheted meg az újdonságot és az izgalmat. Ez lehet utazás, új készségek tanulása, kreatív alkotás vagy akár extrémsport – de felelősen.
Ha alacsony ingerkereső vagy, akkor tudatosan beiktathatsz apró változtatásokat az életedbe, hogy ne ragadj bele a monotóniába. Nem kell nagy dolgokra gondolnod: már az is sokat számít, ha kipróbálsz egy új hobbit, vagy más útvonalon mész munkába.
A lényeg, hogy figyelj a saját belső igényeidre, és alakítsd úgy az életedet, hogy se az unalom, se a túlzott kockázat ne billentsen ki az egyensúlyodból.
Gondolatébresztő kérdések – Te mennyire vagy ingerkereső?
- Milyen érzés, ha hosszabb ideig monoton, kiszámítható feladatokat végzel? Megnyugtató vagy unalmas?
- Amikor két lehetőség közül kell választanod – az egyik biztonságos, de unalmas, a másik kockázatosabb, de izgalmasabb –, melyiket választod gyakrabban?
- Szeretsz kipróbálni új ízeket, vagy mindig ugyanazok vannak a hűtődben?
- Ha meghallod azt a szót, hogy „kihívás” összerezzensz, vagy felcsillan a szemed?
- Volt már olyan élményed, amit csak az izgalom miatt vállaltál be? Amit később túl merésznek éreztél?
- Hogyan reagálsz a változásokra? Lelkesít, hogy valami új kezdődik, vagy inkább stresszesnek és fárasztónak érzed?
- Milyen gyakran teszed próbára magad?
Források:
https://www.sciencedirect.com/topics/immunology-and-microbiology/sensation-seeking
Ez is érdekelhet...
Mik az emulgeálószerek és milyen hatásuk van?
Könyvajánló: Dale Carnegie: Sikerkalauz 1.
