A Hawthorne-kísérletek tanulságai

Miért teljesítesz jobban, ha van közönséged, vagy ha tudod, hogy a munkádat értékelik, számon tartják? A figyelem nem csupán egy kedves gesztus, hanem egy pszichológiai erő, ami képes átalakítani a viselkedésedet, a hozzáállásodat és végső soron a teljesítményedet is. Nézzük meg, miért van ez így, és hogyan működik a hétköznapokban!

Tudományos háttér – A Hawthorne-kísérletek tanulságai

A figyelem hatásának tudományos vizsgálata a múlt század elején indult, a híres Hawthorne-kísérletek során. A kísérleteket a Western Electric Company Hawthorne gyárában végezték, Chicago külvárosában, innen kapta a nevét a kísérletsorozat.

Kutatók: kezdetben a National Research Council mérnökei, később Elton Mayo, Fritz Roethlisberger és társai a Harvard Business Schoolról kapcsolódtak be.

1924 és 1932 között a kutatók azt próbálták feltárni, hogy milyen tényezők befolyásolják a dolgozók termelékenységét. A dolgozók két csoportját vizsgálták: az egyiknél növelték a fényerőt, a másiknál csökkentették. Azt feltételezték, hogy a jobb világítás mellett a munkások termelékenyebbek lesznek.

A kísérletek azonban váratlan eredményt hoztak. Akár növelték, akár csökkentették a fényerőt, a termelékenység minden esetben nőtt. A kutatók először értetlenül álltak a jelenség előtt, majd rájöttek, hogy nem a világítás számított igazán, hanem az, hogy a dolgozók érezték, figyelnek rájuk, fontos, amit csinálnak, és számít a teljesítményük.

Ez a felismerés lett az ismert Hawthorne-hatás: az emberek jobban teljesítenek, ha tudják, hogy érdeklődéssel figyelik őket.

A további kísérletek is hasonló eredményekre jutottak. Amikor a dolgozóknak kedvezőbb feltételeket biztosítottak – több pihenőt, rövidebb munkaidőt, jobb körülményeket –, a teljesítmény nőtt. Ám még akkor is magasabb maradt, amikor a kedvezményeket visszavonták. A közös pont minden esetben ugyanaz volt: a figyelem.

Miért számít ennyit a figyelem?

Ha valaki figyel rád, úgy érzed, hogy értékes vagy. A figyelem üzenete nagyon egyszerű: fontos, amit teszel, és fontos, hogy épp te vagy az, aki azt végzi. Ez önmagában képes növelni a motivációdat, hiszen mindannyian arra vágyunk, hogy számítson, amit csinálunk, és hogy legyen valamilyen hatásunk a világra.

A figyelem emellett erősíti az önbizalmat. Amikor mások figyelik az erőfeszítéseidet, megerősítést kapsz, hogy jó úton jársz. Ez a megerősítés ösztönöz arra, hogy még több energiát fektess a feladatba, még összeszedettebben dolgozz, és valóban kihozd magadból a legtöbbet.

Van azonban egy mélyebb, biológiai magyarázat is. Az ember társas lény, és az agyad úgy van huzalozva, hogy érzékeny legyen mások reakcióira. Ha figyelnek rád, az agy jutalmazó rendszere aktiválódik: dopamin szabadul fel, ami fokozza a motivációt és a koncentrációt. Más szóval: a figyelem szó szerint beindítja benned azt a kémiai folyamatot, ami jobb teljesítményhez vezet.

Szociális serkentés

A pszichológia egy másik fogalma, a szociális serkentés is alátámasztja, hogy mások jelenléte javíthatja a teljesítményedet. Ez a jelenség azt írja le, hogy ha valaki néz téged, vagy szurkol neked, akkor a legtöbb esetben jobban végzed a feladatot, mint amikor egyedül csinálod. Ezt megfigyelték sportolóknál, előadóművészeknél és diákoknál is.

Ez főként olyan feladatoknál működik, amelyekben már van rutinod. Ha valami teljesen új vagy stresszes számodra, a figyelem inkább fokozhatja a szorongást, és rontja a teljesítményt. Biztosan átélted már, hogy könnyedén ment valami, amikor otthon gyakoroltad, de leblokkoltál, amikor közönség elé kerültél. Ilyenkor a figyelem nem támogat, hanem nyomást helyez rád.

A figyelem hatása a hétköznapokban

A figyelem nem csak a gyárakban vagy sportpályákon működik. Az iskolában sokszor nem az számított, hogy milyen volt a tananyag, hanem hogy a tanár észrevette-e az erőfeszítéseidet. Amikor figyelmet kaptál, szívesebben tanultál, mert tudtad, van értelme.

A párkapcsolatban a figyelem jelenti az egyik legnagyobb szeretetnyelvet. Ha a párod valóban odafigyel rád, biztonságban érzed magad, és sokkal nyíltabban tudod megmutatni önmagad.

A barátságokban ugyanez a helyzet. Az igazi barát az, aki tényleg figyel rád, amikor beszélsz, és nem csak várja, hogy ő legyen a soros. Ez a fajta figyelem mélyíti el a kapcsolatot, és teszi igazán értékessé.

És persze ott van a munkahely. Egy vezető, aki odafigyel a beosztottjaira, sokszor hatékonyabban motivál, mint az, aki kizárólag anyagi ösztönzőkre épít. A figyelem, a bevonás és az elismerés erősebb mozgatórugó, mint a prémium vagy a fizetésemelés.

Minden figyelem jó?

Ezt a kérdést már érintettük, a rád irányuló figyelem nem minden esetben pozitív. Ha túl nagy a nyomás, ha minden mozdulatodat figyelik és értékelik, az szorongáshoz vezethet. Ekkor a figyelem nem segít, hanem lebénít. Ezért fontos különbséget tenni a támogató, biztonságot nyújtó figyelem és a nyomasztó, kontrolláló figyelem között.

Te is tapasztalhatod, hogy más, ha valaki kíváncsian és bátorítóan figyel rád, mint ha szigorúan és kritikus szemmel követi minden lépésedet. Az egyik erőt ad, a másik elvesz belőled.

Ahhoz, hogy másokból kihozd a legjobbat, nem feltétlenül kell nagy dolgokat tenned. Elég, ha valóban odafigyelsz rájuk. Ez azt jelenti, hogy jelen vagy, hallgatod, amit mondanak, és visszajelzel. Ha vezető vagy, a dolgozóid értékelni fogják, hogy észreveszed a munkájukat. Ha barát vagy, az is elég, ha nem a telefonodat nézed, miközben a másik beszél.

Az igazi figyelem nem kerül semmibe, mégis az egyik legerősebb ajándék, amit adhatsz.

Források:

https://www.simplypsychology.org/hawthorne-effect.html

https://www.verywellmind.com/what-is-the-hawthorne-effect-2795234