Mi a Johari-ablak?
A Johari ablak egy önismereti modell, amelyet Joseph Luft és Harry Ingham pszichológus fejlesztett ki. Az elnevezés a két kutató nevéből áll össze.
A célja, hogy segítsen jobban elmélyülni az önismeretben és hogy segítse az emberek közötti hatékonyabb kommunikációt. Főleg csoportdinamika javítására használják, de a személyes fejlődésben is nagy szerepe van. 4 önismereti területet különböztet meg.
4 önismereti terület
Nyilvános terület (Open Area): Ez az a rész, amit te is és mások is ismernek belőled.
Ide tartoznak azok az információk, amelyek nyilvánosak, és könnyen észlelhetők mások számára. Például az olyan tulajdonságok, viselkedések és képességek, amelyeket láttatni engedsz, külső megjelenés, stílus, vagy az alapvető személyiségjegyek. De a megosztott véleményeid és gondolataid is.
Vak terület (Blind Area): Amit mások látnak belőled, de te nem veszed észre.
Ide tartoznak azok az információk, tulajdonságok, viselkedési minták, amelyek mások számára ismertek, de te nem ismered fel magadban, vagy nem tudsz róluk. Például lehet, hogy gyakran mások beszédébe vágsz, de nem veszed észre, vagy van valami furcsa szokásod, például túrod az orrod stb.
Rejtett terület (Hidden Area): Amit nem akarsz megmutatni magadból.
Afféle önvédelmi terület. Ez az a rész, amelyet ismersz magadból, de mások számára nem akarod nyilvánossá tenni. Olyan mély érzelmek és gondolatok, melyeket nem akarsz megosztani másokkal szégyenérzet, félelem vagy más okból kifolyólag.
Vagy olyan tervek, ambíciók és célok, amelyeket még nem szívesen társz a nyilvánosság elé, mert nincsenek kidolgozva. De idetartoznak a másokról alkotott véleményeid is, amiket inkább megtartasz magadnak, mert nem akarsz senkit megbántani.
Ismeretlen terület (Unknown Area): Senki sem tudja, hogy mi rejlik benned, még te sem.
Ez a terület magában foglalja azokat a lehetőségeket és potenciálokat, amelyekkel senki sincs tisztában, de talán egyszer felszínre törnek. Ide tartoznak a lehetséges fejlődési irányok és a még fel nem fedezett érzelmek és gondolatok.
A Johari-ablak és az önismeret
A cél, hogy a nyilvános területed minél nagyobb legyen. Azáltal, hogy nyitottabbá válsz, és megosztod a gondolataid, érzéseid, tapasztalataid másokkal, növelheted az ismert területet. Így több visszajelzést kaphatsz másoktól, jót is, rosszat is, ami hozzájárulhat az önismereted növekedéséhez. Az erős és nyitott kommunikáció kulcsfontosságú a nyilvános terület kiterjesztésében, ami nagyon hasznos tud lenni egy munkaközösségben.
Ez párhuzamosan zajlik a rejtett terület csökkentésével. A nyitottabb kommunikáció és az őszinte önkifejezés révén nő a nyilvános terület. Nem kell, hogy nyitott könyv legyél, de a túlzott zárkózottság sem jó. Nyugodtan beszélj néha önmagadról, mondd el másoknak, hogy mit szeretsz, mit nem szeretsz, hogy mi a célod az életében stb.
A vak területet szintén csökkenteni kell. Ami azt jelenti, hogy nyitottá kell válnod a visszajelzésekre. A kis vak terület azt jelzi, hogy tudatában vagy annak, hogy a viselkedésed hogyan hat másokra, míg a nagy vak terület arra utal, hogy naiv vagy, vagy akár tagadásban is lehetsz bizonyos dolgokkal kapcsolatban.
Néha többet tudhatunk meg mások visszajelzéseiből, mint a sima önreflexióból. Ezért érdemes gyakran kikérni mások véleményét a személyünket illetően, ők hogyan látnak minket és milyen javaslataik vannak. Persze ezt meg kell tanulni jól fogadni, és nem megsértődni minden apróságon.
A legizgalmasabb rész pedig az ismeretlen terület feltárása. Ez a terület a személyes fejlődés és az új tapasztalatok felfedezése szempontjából fontos. Ehhez semmi más nem kell, csak néha ki kell lépni a komfort zónából. Próbálj ki új dolgokat és szerezz új tapasztalatokat, vállalj kihívásokat!
Így néz ki egy ideális Johari-ablak:
Összességében a Johari-ablak a tudatosabb kommunikációra, a visszajelzések fogadására és az érzelmek, gondolatok megosztására ösztönöz. Ez a legfőbb kritikája is, hogy az embereket arra kéri, hogy osszanak meg egészen személyes információkat, amit nem biztos, hogy mindenki szívesen tesz meg. Viszont segíthet abban, hogy jobban megértsd a saját szokásaid, reakcióid és a másokkal való kapcsolataid, elősegítve ezzel a személyes növekedést és fejlődést.