Pszichológia

A mesterséges intelligencia pszichológiai hatásai

Ez egy kicsit futurisztikus cikk lesz, de nem árt, ha felfigyelünk arra, hogy az AI már nem csak technológiai eszköz, hanem az érzelmi és kognitív környezetünk része.

Ott van a telefonodban, a közösségi médiában, a hírfolyamban, sőt talán a munkahelyi döntéseidben is. Amikor AI-alapú ajánlórendszer választja ki, milyen híreket látsz, amikor egy chatbot vigasztal, vagy amikor egy algoritmus segít megoldani egy problémát, már nem pusztán használod, hanem együtt élsz vele.

Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogyan alakítja át az AI az érzelmeidet, a gondolkodásodat, az önképedet és a társas kapcsolataid természetét. A célom nem az, hogy félelmet keltsek, hanem hogy tudatos rálátást kapj arra, mi történik velünk ebben az új pszichológiai helyzetben.

 

Miért akarunk személyt látni a gép mögött?

Az AI nem érez, mégis egyre meggyőzőbben utánozza azt. Ha személyes beszélgetést folytatsz egy chatbottal, és együttérző választ ad egy nehéz pillanatodban, előfordul, hogy emberként értékeled. Jaj, de jó fej, nem igaz? Persze tudod, hogy nem ember, mégis megkedveled, ez az ELIZA-hatás.

Az 1960-as évek egyik legelső chatbotját, ELIZA-nak hívták, amit Joseph Weizenbaum fejlesztett a MIT-n. ELIZA nagyon egyszerű szövegfeldolgozó szabályokkal működött: kulcsszavakat keresett a felhasználó mondataiban, majd előre megírt válaszokkal reagált. Például:

  • Te: „Sokszor szorongok a munkám miatt.”
  • ELIZA: „Miért érzed, hogy szorongsz a munkád miatt?”

Bár a program semmit sem értett abból, amit írtak neki, sok felhasználó mégis úgy érezte, hogy ELIZA megérti őket és együttérző.

Miért akarunk személyt látni a gép mögött? Azért, mert az emberi agy úgy van beprogramozva, hogy mindenben mintázatot és szándékot keressen, még ott is, ahol valójában nincs. Ez egy mélyen gyökerező pszichológiai és evolúciós mechanizmus. Csakhogy az AI esetében ez egy kognitív illúzió: a gép nem rendelkezik tudattal, szándékokkal vagy érzelmekkel, de a stílus, a szóhasználat és az interakció dinamikája miatt te úgy érzed, hogy van mögötte egy személy.

Az emberi agy aránytalanul nagy része a társas kapcsolatok kezelésére specializálódott.
Ez azt jelenti, hogy ha valami kommunikál velünk (még ha egy algoritmus is), automatikusan elindítja bennünk ugyanazokat a mentális folyamatokat, mintha egy emberrel beszélnénk. Vagyis próbáljuk kitalálni, mit érez, mi a szándéka, hogyan tudnánk kapcsolódni stb.

Sok mindent antropomorfizálunk. Ez az a jelenség, amikor nem-emberi dolgokat emberi tulajdonságokkal ruházunk fel. Például gyerekkorban beszélünk a plüssmackónkhoz, nevet adunk az autónknak, haragosnak nevezzük az időjárást. Az AI-val kapcsolatban az antropomorfizmus fokozott, mert a kommunikációja nagyon emberi hatást kelt.

 

Érzelmi függőség kialakulása

Néha még a legjobb barátod is tojik rád. Az emberi kapcsolatok nehezek. Időt, energiát és érzelmi kockázatot igényelnek. Az AI viszont mindig kedves, türelmes és figyelmes, mindig rendelkezésre áll, nem fárad el, nem ítél. Így alakulhat ki érzelmi függőség egy nem emberi társ iránt. (arXiv)

Ez a függőség nem a szeretet valódi kötőanyagából épül, hanem egy programozott illúzióból. És bár rövid távon biztonságosnak tűnik, hosszú távon gyengítheti a valódi kapcsolataidhoz szükséges érzelmi rugalmasságot. Azt jelentheti, hogy a valódi kapcsolataidat elutasítod, mert túl bonyolultnak, kiszámíthatatlannak tűnnek az AI személytelen, de megnyugtató társaságához képest. (Tech Policy Press)

Egy friss tanulmány azt mutatja, hogy a felhasználók sokszor az AI által generált válaszokat empatikusabbnak értékelik, mint az emberi válaszokat, még akkor is, ha megmondják nekik, hogy melyik származik a géptől. (Psychology.org)

 

Butább leszel, ha sok AI eszközt használsz?

Ha mindig ott van a zsebedben egy „mindent tudó” asszisztens, miért erőlködnél, hogy emlékezz, elemezz vagy megoldj valamit? Az AI túlzott használata hosszú távon a mentális izmok sorvadásához vezethet. Ezt nevezik AI által kiváltott kognitív atrófiának.

Az MIT kutatói EEG-mérésekkel kimutatták, hogy a ChatGPT-hez hasonló eszközök használata bizonyos feladatoknál csökkenti a kognitív aktivitást és az agyi hálózatok összekapcsoltságát. A kezdeti kényelmet hosszú távon a kritikus gondolkodás és problémamegoldás romlása követheti. (PMC, Polytechnique Insights, TIME).

A döntéshozatal is sérülhet, ha hozzászoksz, hogy a helyes választ azonnal megkapod. Az agyad ilyenkor leállítja a „mi van, ha…?” típusú gondolkodást, ami a kreativitás és a stratégiai tervezés egyik alapja.

Ha mindig egy AI írja meg helyetted az e-maileket, egy idő után kevésbé leszel ügyes a tömör, jól strukturált szövegírásban.

Ha egy AI mindig megmondja, mit olvass, mit egyél, merre menj, kevésbé fogsz önálló döntéseket hozni.

 

Algoritmikus érzelemszabályozás

Algoritmikus érzelemszabályozásnak nevezzük, amikor tudatosan vagy öntudatlanul AI-t használunk a hangulatunk irányítására.

Az érzelmeid szabályozása eddig belső folyamat volt: megtanultad kezelni a stresszt, feldolgozni a veszteséget, vagy éppen motiválni magad.

Most megkérheted a Chat GPT-t, hogy dobjon fel. A kedvenc dalod, a tökéletesen időzített motivációs üzenet, ez mind az AI ajándéka lehet. Ez az algoritmikus érzelemszabályozás kényelmes, de veszélyes. Ha minden kellemetlen érzést azonnal lecsendesítesz egy AI-által generált tanáccsal, akkor idővel csökkenhet a komplex érzelmek elviselésére való képességed.

Előbb utóbb nehezebben éled át a belső útvesztőket, mert a gép mindig kiutakat kínál, anélkül, hogy hagyná megélni, feldolgozni, integrálni a nehéz érzéseket.

 

AI által generált önkép

A közösségi média már eddig is formálta az önképedet. Az AI azonban új szintre emeli ezt a folyamatot: képes olyan képet, hangot, szöveget vagy avatart alkotni rólad, amely nem a valóság, hanem egy algoritmus által optimalizált verziód.

Ez az AI-generált önkép kezdetben hízelgő lehet. Hiszen ki ne szeretné magát a legjobb fényben látni? De ahogy egyre több interakciódban a digitális tükörből ismersz magadra, fennáll a veszély, hogy az autentikus éned elhalványul, és helyette egy mesterségesen formált identitást kezdesz igaznak érezni.

Ha beszélgetsz az AI-val, és megkérdezed, milyennek lát téged, az is hozzátesz a hamis önképedhez. Az önkép hagyományosan társas visszajelzésekből, önreflexióból és tapasztalatokból alakul. Az AI belépése ebbe a folyamatba torzíthatja az önazonosságot és egy gép által válogatott és manipulált képet mutat, ami nem egészséges.

További probléma, hogy ahogy a feladatok automatizálódnak, sok ember önértékelésének alapja – a munkája – megkérdőjeleződik. Ez identitásválságot és bizonytalanságot okozhat, különösen azoknál, akik kevésbé rugalmasak az új készségek elsajátításában.

 

Digitális valóság-buborék

Az AI által válogatott hírek, bejegyzések és tartalmak szinte láthatatlanul hoznak létre egy digitális valóság-buborékot körülötted. A hírfolyamodban ritkán ütközöl olyan információba, ami ellentmondana a nézeteidnek, ez megerősíti a meglévő hiedelmeidet, és egyre kevésbé leszel nyitott más nézőpontra.

Ez nem csupán egyéni, hanem társadalmi szintű veszély is, ha mindannyian más valóságot látunk, a közös megértés és a társadalmi párbeszéd alapjai is gyengülnek. Úgynevezett „valóságszigetek” jönnek létre.

 

AI mint érzelmi és mentális coach?

Az AI-terapeuta éjjel-nappal elérhető, a költsége alacsony, és te személyre szabott támogatást kaphatsz. Ez nem olyan rossz dolog, főleg akkor, ha nincs más alternatíva.

Viszont a valódi empátia hiánya, az adataid sorsa és az érzelmi manipuláció veszélye mind ott lebeg a háttérben. Ha egy AI jobban ismeri a hangulatodat, mint te magad, akkor könnyen manipulálhat is. Egy apró érzelmi lökés – például bizonyos szavak használata, már befolyásolhatja a döntéseidet.

 

Az AI tehát egy olyan technológia, ami komoly pszichológiai hatással van ránk, ami formálja, hogyan gondolkodsz, érzel és kapcsolódsz a világhoz. Nem az a kérdés, hogy hat rád, hanem hogy mennyire engeded, hogy átvegye az irányítást.

Ha felismered az illúziókat, tudatosan megőrizheted a gondolkodásod élességét, az érzelmeid hitelességét és a valóságérzékelésed sokszínűségét.

 

Források:

  • MIT Media Lab: AI túlzott használata csökkenti a kritikai gondolkodást és agyi aktivitást (New York Post, The Times, The Guardian)
  • Kutatás: AI-használat, kognitív offloading és kritikai gondolkodás között negatív korreláció (MDPI)
  • ArXiv: Chatbotok empátiája és felhasználói észlelés vizsgálata (arXiv, dl.acm.org)
  • Digital empathy – Frontiers in Cognition
  • Frontiers: Feladóazonosítás, antropomorfizmus és érzelmi üzenetek hitelessége (Frontiers)
  • Polytechnique Insights: „Generatív AI: a kognitív atrófia kockázata” (Polytechnique Insights)
  • Al-Shehri, S. et al. (2024). AI-Induced Cognitive Atrophy. PMC
  • ArXiv: EEG vizsgálatok bizonyítják az AI eszközhasználat neurális aktivitás csökkenését (arXiv)
  • Techradar riport: „Cognitive offloading” okozta kritikus gondolkodás gyengülés veszélye (TechRadar)
  • Rahwan, I. (2024). Paradox of Augmentation. SSRN
  • Sherry Turkle (2011). Alone Together: Why We Expect More from Technology and Less from Each Other.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük