Hogyan hat a rend és a rendetlenség a produktivitásra?

Kétféle ember van: akinek patika rend van az íróasztalán és akinek papírhalmok borítják az asztallapot és fecnik lógnak még a plafonról is.

Teljesen személyfüggő, hogy a rendes vagy a kaotikus munkakörnyezetet részesíted-e előnyben, de vannak bizonyos tendenciák, melyek megmutatják, mikor melyik a jobb.

Hatékonyabb-e rendben dolgozni, vagy megfelel a rendetlenség is?

Mit mond a tudomány?

Bőséggel találni tudományos kutatást a rend és a produktivitás kapcsolatáról.

A legtöbb kutatás szerint a rendezett környezet javíthatja a hatékonyságot és a teljesítményt. Lényegében azért, mert az agyunk a rendet, a struktúrát és a mintákat előnyben részesíti a rendetlenséggel, a véletlenszerűséggel és a káosszal szemben.

Egy rendezett munkakörnyezet csökkentheti a stresszt és a zavaró tényezőket, ami növeli a koncentrációt és az elvégzett munka mennyiségét.

Egy 2011-es kutatás kimutatta, hogy az otthoni és munkahelyi környezet rendetlenségének megszüntetése jobb koncentrációs és információfeldolgozási képességet, valamint nagyobb termelékenységet eredményezett.

Ha rendet tartunk, az segíthet jobban szervezni az időnket és a feladatainkat. Ha minden a helyén van, akkor megspórolhatunk magunknak felesleges kitérőket.

A rendszerezés nemcsak a fizikai rendet jelenti, hanem a mentális rendet is elősegíti, amely lehetővé teszi a világosabb gondolkodást és a feladatok jobb priorizálását.

Mit okoz a rendetlenség?

A rendezetlen papírhalmok ártalmatlannak tűnhetnek, de kutatások kimutatták, hogy a rendetlenség halmozottan hat az agyunkra.

Mint már említettem az agyunk szereti a rendet. A rendetlenség vizuális figyelemelterelése növeli a kognitív túlterhelést, és csökkentheti a munkamemóriánkat. A kaotikus ingerek elszívják a kognitív erőforrásainkat, csökkentve a koncentrációs képességünket.

A rendetlenség miatt stresszesnek, szorongónak és depressziósnak érezhetjük magunkat.

Az Egyesült Államokban 2009-ben végzett kutatás például azt találta, hogy a kortizol (stresszhormon) szintje magasabb volt azoknak az anyáknak, akiknek az otthoni környezete rendetlen volt.

Egy 2016-os amerikai tanulmány pedig azt állapította meg, hogy a háttér kaotikussága miatt az alanyok kevésbé tudták értelmezni a filmszereplők arcán megjelenő érzelmi kifejezéseket.

Továbbá azok az emberek, akik rendetlen szobában alszanak, nagyobb valószínűséggel küzdenek alvásproblémákkal, beleértve az elalvási nehézségeket és az éjszakai felébredéseket.

A rendetlenség a szokásainkra és az egészségünkre is kihat. Nagyobb valószínűséggel rágcsálunk szemetet rendetlen környezetben.

Egy rendetlen konyha arra ösztönözte az egyik vizsgálat résztvevőit, hogy többet nassoljanak. Kétszer annyi sütit ettek, mint a rendezett konyhai környezetben résztvevők.

Más kutatások kimutatták, hogy egy rendetlen szobában kétszer nagyobb valószínűséggel eszünk csokoládét, mint almát.

A rendkívül rendetlen otthonban élő emberek 77%-kal nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak. Egy másik tanulmány szerint azok a résztvevők, akiknek a háza tisztább volt, aktívabbak voltak és jobb fizikai egészségnek örvendtek.

Meglepő, de van összefüggés a rend és a boldogságszintünk között is. Ugyanis a rendetlen otthoni környezet negatívan befolyásolja az otthonunk megítélését, és végső soron az életünkkel való elégedettségünket.

A rend, amit tartunk vagy nem tartunk tehát valamiképpen leképeződése a saját életünknek, belső egyensúlyunknak.

Lehet-e a rendet túlzásba vinni?

A rend igénye miatt néha kontraproduktivvá válhatunk. Az állandó rendrakás és szervezés könnyen olyan tevékenységgé válhat, amelyet azért végzünk, hogy elkerüljük a valódi feladatokat. Vagyis egy halogatási eszköz.

Ez különösen akkor fordul elő, ha a munka stresszes, kihívást jelent, vagy ha a nem érzzük magunkat elég magabiztosnak.

Továbbá az állandó rendrakás figyelemelterelő is lehet. Ha nem a munka elvégzésén van a fókusz, hanem azon, hogy minden derékszögben álljon az íróasztalon, az nem segít a hatékonyságunkon.

Ha túl sok időt és energiát fordítunk a környezetünk rendben tartására, az ellopja az időt és energiát a tényleges munka elvégzésétől.

Ez főleg akkor probléma, ha a rendrakás aránytalanul sok időt vesz igénybe a munka jellegéhez képest. Ne essünk bele a perfekcionizmus csapdájába!

Rendetlenség és kreativitás

Nem véletlenül nevezzük a rendetlenséget szebb nevén kreatív káosznak. Néhány kutatás szerint a kaotikus környezet ösztönözheti az új ötletek születését és a kreatív gondolkodást. Úgyhogy, ha kreatív munkát végzel, jobb ha nem raksz rendet!

Egy 2013-ban végzett vizsgálat kimutatta, hogy azok az emberek, akik rendetlen szobában dolgoztak, kreatívabb ötletekkel álltak elő, mint azok, akik rendezett környezetben dolgoztak.

A rendezetlen környezet ösztönzi az impulzív viselkedést, például a szabályszegést, ami segíthet kilépni a megszokott gondolkodási mintákból, ami új megoldásokhoz vezethet.

A kaotikus környezetben különféle tárgyak és információk keveredhetnek, ami lehetőséget ad arra, hogy új és szokatlan kapcsolatokra bukkanjunk. Olyan ötleteket és megoldásokat találhatunk, amelyekre rendezett környezetben nem is gondoltunk volna.

Vagyis a rendetlen környezet több ingert kínál, amelyek különböző asszociációkat és inspirációkat teremthetnek.

Ugyanakkor a rendetlen környezet kevesebb szabályt és korlátozást feltételezhet, ami lehetőséget ad a szabadabb gondolkodásra. A szabadabb gondolkodás pedig a kreativitás alapja.

Néhány kreatív ember számára a káosz inspiráló lehet, mivel az egyfajta izgalmat és dinamizmust hoz a munkakörnyezetbe.

Akkor rend vagy rendetlenség?

Az, hogy hogyan reagálsz a rend vagy a rendetlenség hatásaira, nagyban függhet az egyéni beállítottságodtól és a személyiségedtől. Néhány ember számára a rendetlen környezet zavaró és stresszes lehet, míg mások számára inspiráló és ösztönző.

A munkavégzés típusa is meghatározhatja, hogy a rend vagy a rendetlenség előnyösebb. A precíziós munkák, amelyek magas szintű koncentrációt igényelnek, gyakran jobban végezhetők rendezett környezetben, míg a kreatív feladatok esetében a rendetlenség előnyösebb lehet.

Ezek alapján próbáld meg kialakítani a saját munkakörnyezetedet, teszteld le, hogy mi működik és mi nem!

Forrás:

https://www1.racgp.org.au/newsgp/clinical/what-does-clutter-do-to-your-brain-and-body