Önfejlesztés

Hogyan visz előre a képzelőerő?

Hiú ábránd. Ismerős fogalom? Trükkös, mert sokszor kiderül róla, hogy nem is hiú és nem is ábránd, valósággá válik. Gyakran képzelünk magunknak szebb jövőt, boldogabb életet, aztán inkább megelégszünk azzal, ami van. Ez is egy taktika. De mi van, ha mégis többet akarunk?

Lenézzük, megvetjük az álmodozókat, legyünk realisták, álljunk két lábbal a földön! Miért is? Minden sikeres küldetés egy kívánsággal kezdődik, ha úgy tetszik álommal. Elképzeljük magunkat a „nyert helyzetben”, átérezzük, vágyunk rá, és minél többet foglalkozunk a gondolattal, annál valószínűbb, hogy megjelennek az oda vezető utak, megnyílnak a lehetőségek. Elég misztikusan hangzik, pedig ez nem valamiféle spiritiszta hókusz-pókusz, egyszerű tudomány.

Autoszuggesztió, szép magyar nevén: önhipnózis. Tudjuk, hogy hipnózis alatt az emberi elme rengeteg dologra rávehető. Félelmek szabadíthatók fel, megszüntethetők rossz szokások, meggyógyíthatók betegségek. Az emberi testben gyakorlatilag minden az idegrendszerhez van kapcsolva, de még csak nagyon alacsony szinten vagyunk képesek irányítani.

Az autoszuggesztió vagy önhipnózis az egyik legegyszerűbb módja, hogy elérjük céljainkat. Elsőként Emil Coué francia gyógyszerész világított rá az elmének ezen képességére (könyv: Emil Coué: Egészség és önfegyelmezés), és ebből az alapból fejlődött ki az agykontroll technika és az agyonmarketingelt „vonzás törvénye”.

De mi is az az autoszuggesztió, és hogyan működik?

Az autoszuggesztió annyi, mint elérni saját magunk által azt, hogy egy gondolat, képzet gyökeret verjen bennünk. Kb. úgy, mint az Inception (magyarul szörnyű fordításban: Eredet) című filmben, mikor is Leo és barátai mások álmában ugrándoznak, hogy gondolatcsírákat ültessenek el, melyekből ébren aztán kedvező cselekvések lesznek. Valami ilyesmi, csak alacsonyabb költségvetéssel, mert itt te vagy az egyedüli szereplő.

Mire van szükséged ahhoz, hogy képes legyél erre? A kulcsszó most nem az akarat lesz, hanem a képzelőerő. Ebben az esetben nem áll meg az a gondolat, hogy „mindent lehet, csak akarni kell”, inkább az, hogy „mindent lehet, ha el tudod képzelni”.

Víziódnak kell lennie arról, hogy mit akarsz elérni, a hozzá kapcsolódó érzésekkel, és mindennel együtt. Ezt a víziót pedig napi rendszerességgel elő kell hívnod magadban, ismételgetned kell, amíg beidegződéssé nem válik. Az ismétlések által a beidegződések fixálódnak, hiperfixálódnak, majd megvalósulnak.

Coué főleg betegeknél alkalmazta ezt a technikát. Több rákos daganat is felszívódott azáltal, hogy a betegek elismételték napi 20-szor lefekvéskor és felkeléskor ezt a mondatot: „Minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban vagyok.” Egész egyszerűen elhitették magukkal, és az idegrendszer elkezdte megvalósítani a programot. Igen, mert ez egyféle programozás. Az autoszuggesztió egy velünk született természeti erő, mely akkor is működik, ha nem használjuk tudatosan, általa szoktunk magunkban kialakítani irracionális félelmeket is.

Túl egyszerűnek tűnik, nem igaz?

Biztos sántít valahol a dolog. Én sem hiszek ám el mindent, amit olvasok, úgyhogy leteszteltem. Célom az energiaszintem megnövelése volt. Nem voltam elégedett azzal, hogy mire végeztem a napi kötelességeimmel és az otthoni teendőkkel, már félholtnak éreztem magam minden egyes nap.

Nem jutott erőm olyan dolgokra, melyeket szívesen csináltam volna, ez nyomasztó volt. Így elképzeltem, hogy több az energiám, elképzeltem, hogy mire használnám fel, hogy mikor és milyen érzés. Ez a vízió lebegett a szemem előtt, mikor napi 20-szor elismételtem a következő mondatot elalvás előtt: „Napról napra egyre több az energiám, egyre jobban tudok fókuszálni.” A legnehezebb rész a rendszeresség betartása, de nem megoldhatatlan. Az eredmény nem érkezett azonnal, de 1 hónap után már jelentősnek mondható a változás.

Több az energiám, pedig semmilyen lényeges változás nem történt az életemben. Nem eszem több zöldséget, nem iszom hordószámra az energiaitalokat. Szóval csak ajánlani tudom a módszert.

Végeredményben, hogy visszatérjek a címben feltett kérdésre, azt mondhatom, hogy az önámítás nem mindig csapda. Ha olyasmit hiszünk magunkról, amik még nem vagyunk, még nem jelenti azt, hogy nem is lehetünk. Az önámítás csak akkor csapda, ha megreked az álmodozás szintjén, viszont ha tudatosan gondozzuk a víziónkat, akkor óriási lehetőség.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük