Miért hasonlítgatjuk magunkat másokhoz?

Érdekes, hogy amikor másokkal hasonlítjuk össze önmagunkat, vagy az eredményeinket, az jól is és rosszul is elsülhet. Bizonyos helyzetekben inspirálhat, máskor pedig frusztrációt vagy önbizalomhiányt eredményezhet.

Könnyű lenne azt mondani, hogy ne hasonlítgasd magad másokhoz, csak saját magadhoz, de ez egy természetes emberi viselkedés, amit nehéz levetkőzni.

És nem is jelenthetjük ki kategorikusan, hogy nem érdemes másokhoz hasonlítani magunkat, mert nem minden esetben demotiváló. De mikor igen és mikor nem, egyáltalán hogyan érdemes az összehasonlítást végezni? Ezekre keressük a válaszokat.

Mi is az a szociális összehasonlítás?

Leon Festinger szociálpszichológus 1954-ben dolgozta ki az összehasonlítási elméletet (social comparison theory), ami azon az észrevételen alapul, hogy az emberek folyamatosan viszonyítják magukat másokhoz, hogy meghatározzák a saját képességeiket.

Festinger szerint az embereknek természetes igényük van arra, hogy megértsék, mennyire ügyesek valamiben vagy mennyire helytállóak a véleményeik. Ha nincs objektív mérce (például egy teszteredmény vagy egy hivatalos visszajelzés), akkor más emberekhez hasonlítják magukat.

Miért van szükségünk arra, hogy másokhoz mérjük magunkat?

Van egy belső motivációnk arra, hogy objektíven mérjük fel a saját helyzetünket, és az összehasonlítás lehetővé teszi számunkra, hogy megtudjuk, hol állunk másokhoz képest.

A szociális összehasonlítás tehát nem csupán egy reflexszerű magatartás, hanem az önértékelésünk és a társadalmi helyzetünk meghatározásának fontos eszköze.

Kétféle összehasonlítás van: a felfelé irányuló összehasonlítás és a lefelé irányuló összehasonlítás.

Felfelé irányuló összehasonlítás (upward comparison)

A felfelé irányuló összehasonlítás akkor történik, amikor egy olyan személyhez méred magad, aki nálad jobban teljesít egy adott területen.

Például, ha egy futó egy világbajnok sportolóhoz hasonlítja magát, vagy ha egy vállalkozó egy sikeres üzletemberhez mérve értékeli a saját teljesítményét.

Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a felfelé irányuló összehasonlítás minden esetben csupán frusztrációt eredményez, ha megfelelően kezeled, valójában pozitív hatással lehet. Ha az összehasonlítás célja nem a másik legyőzése, hanem inkább az önfejlesztés és a tanulás, akkor ez motiváló tényezővé válhat. A felfelé irányuló összehasonlítás ösztönözhet arra, hogy keményebben dolgozz, hogy elérd a kívánt célokat.

Az, hogy egy összehasonlítás motiváló vagy romboló, elsősorban az önértékelésünktől, a gondolkodásmódunktól és az összehasonlítás céljától függ.
Ha tudatosan és a fejlődésre fókuszálva használjuk, akkor segíthet inspirációt és iránymutatást adni. Ha viszont önkritikára és irigységre épül, akkor káros lehet.

Lefelé irányuló összehasonlítás

A lefelé irányuló összehasonlítás azt jelenti, hogy olyan emberekhez méred magad, akik a te szintednél gyengébben teljesítenek.

Ez a fajta összehasonlítás megnyugtató hatással van ránk, mivel úgy érezzük, jobban állunk a dolgainkkal, mint mások. Az ilyen típusú összehasonlítás abban lehet hasznos, hogy növelje az önértékelésünket.

Bár a lefelé irányuló összehasonlítás rövid távon segíthet pozitívabb képet alkotni magunkról, hosszú távon könnyen önelégülté válhatunk általa, ami gátolhatja a fejlődést. Az ilyen típusú összehasonlítások tehát problémásak, ha kizárólag állandó önigazolásra használjuk őket, anélkül, hogy törekednénk a személyes növekedésre.

Mennyire vagyunk objektívek az összehasonlítás során?

Valójában nem mindig objektíven választjuk meg az összehasonlítási alapot. Például gyakran választunk olyanokat, akik hasonlóak hozzánk, mert így pontosabbnak érezzük az összehasonlítást.

De az is előfordul, hogy a közösségi média és a média hatására sokan irreális sztenderdeket állítanak fel, és tökéletes életű emberekkel hasonlítják össze magukat. Na ez valóban frusztráló lehet.

Sokszor figyelmen kívül hagyjuk a másik háttértörténetét, például, hogy egy sikeres ember mennyi munkát tett le az asztalra az eredményeiért. Ha állandóan csak mások sikereit nézzük, hamis képet alkothatunk a valóságról, és azt hihetjük, hogy mindenki más boldog és sikeres, csak mi nem.

Mikor válik negatívvá az összehasonlítás?

Az összehasonlítás akkor válik negatívvá, ha önbizalomhiányt, frusztrációt vagy irigységet eredményez. A felfelé irányuló összehasonlítás például akkor válhat károssá, ha úgy érezzük, hogy sosem érhetjük el a másik szintjét, és ez csalódottságot vagy kisebbségi érzéseket kelt bennünk.

A lefelé irányuló összehasonlítás is problémás lehet, ha azt eredményezi, hogy elfelejtünk fejlődni, és úgy gondoljuk, hogy nincs szükség további munkára, mert „jobbak vagyunk, mint mások”. Az önelégültség érzése csökkentheti az ambícióinkat, ami hosszú távon gátolhatja a személyes növekedést.

Ha azonos szintet találsz, az jó kapcsolatokat jelent

Ha sikerül olyan embereket találnod, akikkel egy csónakban eveztek, hasonló az érdeklődésetek, a fejlődési szintetek, az egy gyümölcsöző kapcsolat alapja lehet.

Ha látjuk, hogy mások is hasonló kihívásokkal küzdenek, az csökkentheti a szorongást és az elszigeteltség érzését.

Megerősödhet a szolidaritás és a tapasztalatcsere (pl. egy szülői fórumon mások tippjeit olvasva könnyebbnek érezhetjük a nehéz helyzeteket).

Például egy kezdő vállalkozó egy üzleti csoportban látja, hogy mások is hasonló problémákkal küzdenek, és tanulhat mások megoldásaiból.

Hogyan kezeld az összehasonlítást egészséges módon?

Tudd, hogy az összehasonlítás nem minden – Az összehasonlítás lehet egy eszköz az önértékeléshez, de soha ne hagyd, hogy ez legyen az egyetlen mércéje annak, hogy hol tartasz az életben.

Használj reális mércét – Az összehasonlítás akkor hasznos, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé, és a másokkal való mérlegelés inkább az inspirációról, mint a versenyről szól.

Tartsd meg a saját perspektívádat – Ne feledd, hogy mindenki más körülmények között él, és másféle erőforrásokkal rendelkezik. Az összehasonlítás mindig szubjektív és relatív.

A legjobb mérce nem mindig mások sikere, hanem az, hogy mennyit fejlődtél saját magadhoz képest.

Forrás:

https://positivepsychology.com/social-comparison/