Mindenki beszél magában? Mi az a belső beszéd?

Nem vagy őrült, ha beszélsz magadban. A belső beszédünk az a hang, ami „folyamatosan beszél a fejünkben”, néha vitatkozik velünk, néha támogat, néha furcsa dolgokra próbál rávenni.

Ez a belső párbeszéd formálja a világlátásunkat, hatással van az önértékelésünkre, és közvetlenül befolyásolja az érzelmi állapotunkat.

Tehát nem mindegy, hogy ennek a belső beszédnek milyen a hangvétele.

Ahhoz, hogy ne legyünk folyton frusztráltak, elengedhetetlen, hogy ezt a belső beszédet pozitív irányba tereljük.

Mi a belső beszéd, és miért fontos?

A belső beszéd az a folyamat, amely során gondolatokat és érzelmeket kommunikálunk saját magunkkal. Ez a folyamat gyakran automatikus, és sok esetben nem is tudatosul bennünk, hogy milyen formában zajlik le.

Mivel a belső beszéd közvetlenül befolyásolja, hogyan érezzük magunkat és hogyan reagálunk a külvilág ingereire, rendkívül fontos, hogy megértsük és képesek legyünk irányítani.

A belső beszéd formája nagymértékben függ az önképünktől. Ha valaki például alacsony önbecsüléssel küzd, hajlamos lehet olyan negatív belső beszédre, amelyben önmagát kritizálja vagy leértékeli. Ez a negatív belső monológ még jobban aláássa az önbizalmát, és így egy ördögi körbe kerül.

Mindenkinek vannak belső monológjai?

A belső beszéd az emberek egy részénél egy folyamatos belső narráció formájában van jelen, amely kommentálja a mindennapi eseményeket, elemzi a helyzeteket, és irányítja a gondolkodást.

Másoknál a gondolkodás inkább képek, érzelmek vagy egyéb mentális reprezentációk formájában történik, ahol a belső beszéd kevésbé hangsúlyos vagy teljesen hiányzik.

Russell Hurlburt pszichológus kutatásai szerint az emberek körülbelül 30-50 százaléka rendszeresen gondolkodik magában belső monológokban.

Vagyis az emberek egy jelentős része tapasztal belső monológot, de nem mindenki éli át ezt ugyanúgy. Az emberek egy része folyamatosan hallja a saját belső hangját, míg mások csak bizonyos helyzetekben vagy egyáltalán nem.

Vannak előnyei az intenzív belső beszédnek?

Sok szempontból előnyös, ha van egy belső tanácsadód. Például segíthet a döntéshozatalban, az önreflexióban, a problémamegoldásban és az érzelmi szabályozásban. A belső monológ a motiváció, az útmutatás és a pozitív önmegerősítés forrása is lehet.

Viszont a jóból is megárt a sok, ha valaki túl sok időt tölt el a belső monológjával, különösen akkor, ha az érzelmileg megterhelő, az érzelmi túltelítettséghez vezethet. Ilyenkor az érzelmek intenzitása miatt nehéz lehet objektívan látni a helyzeteket, ami tovább súlyosbíthatja a problémát.

Továbbá a belső monológ, különösen, ha intenzív és állandó, elvonhatja a figyelmet a jelen pillanatról és a környezetben zajló eseményekről. Ez csökkentheti a koncentrációt és a produktivitást, különösen akkor, ha a gondolatok nem a feladathoz kapcsolódnak.

Az is probléma, ha a belső monológ túlnyomórészt negatív, az komolyan árthat az önértékelésnek és mentális egészségnek. Az ilyen típusú belső beszéd kritikus, leértékelő gondolatokat tartalmazhat, amelyek növelhetik a szorongást, a depressziót és az önbizalomhiányt.

Milyen típusai vannak a belső beszédnek?

Narratív belső beszéd

Ez a típus egy folyamatos belső monológ formájában jelenik meg, amelyben saját életünk eseményeit kommentáljuk. Például, amikor visszatekintünk a múltra, megpróbálunk értelmet adni az eseményeknek, vagy előre tekintünk a jövőbe, tervezünk, és forgatókönyveket alkotunk.

Instrukciós belső beszéd

Akkor alkalmazzuk, amikor valamilyen feladatot vagy tevékenységet végzünk, és saját magunknak adunk utasításokat. Ez a típus segít a koncentráció fenntartásában és a feladat végrehajtásában.

Önreflektív belső beszéd

Arra szolgál, hogy visszatekintsünk saját viselkedésünkre, érzéseinkre, döntéseinkre, és értékeljük azokat. Ez a belső párbeszéd gyakran kritikus vagy önértékelő jellegű, és lehet pozitív vagy negatív is. Segít az önismeretben és a személyes fejlődésben, de ha túlzottan kritikus, akkor negatívan hathat az önbecsülésre.

Megerősítő és becsmérlő belső beszéd

A pozitív belső beszéd bátorító üzeneteket közvetít saját magunk felé. Gyakran használjuk stresszes vagy kihívásokkal teli helyzetekben, amikor szükség van az önbizalom növelésére. Például: „Képes vagyok rá, meg tudom csinálni!”

A negatív belső beszéd olyan gondolatokból áll, amelyek kritizálnak, leértékelnek vagy elbizonytalanítanak. Például: „Soha nem fogom tudni megcsinálni”, „Nem vagyok elég jó.”

Problémamegoldó belső beszéd

Ez a belső beszéd arra szolgál, hogy megoldási lehetőségeket dolgozzunk ki egy adott problémára. Ilyenkor belső párbeszédet folytatunk, amelyben különböző forgatókönyveket elemzünk, és megpróbálunk döntéseket hozni. Például: „Ha ezt teszem, akkor mi fog történni? És ha a másik megoldást választom?” Ez a típus segít a racionális gondolkodásban és a döntéshozatalban.

Hogyan teheted pozitívabbá a belső beszéded?

Át kell alakítanod az önkritikát önbiztatássá! Amikor felismered a belső kritikus hangot, állj meg egy pillanatra, és próbáld meg átalakítani azt egy támogató, bátorító üzenetté.

Például, ha valamit nem sikerül tökéletesen megoldanod, ne azt mondd magadnak, hogy „Milyen béna vagyok!”, hanem inkább azt, hogy „Megtettem, amit tudtam, és legközelebb még jobban fog menni”.

Vagy:
„Nem vagyok elég jó” helyett: „Minden nap tanulok és fejlődöm, egyre jobbá válok”.

„Nem vagyok rá képes.” helyett: „Ez egy új lehetőség számomra, hogy bebizonyítsam, mire vagyok képes.”

Forrás:

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/intersections/202304/inner-monologues-what-are-they-and-whos-having-them

https://www.verywellmind.com/does-everyone-have-an-inner-monologue-6831748