Pszichológia

Mi a Zeigarnik-hatás?

Ha túl sok a befejezetlen ügyed, elhalasztott feladatod, az bizony komoly stresszhatással járhat, de miért és hogyan? A válasz a Zeigarnik-hatásban rejlik.

 A Zeigarnik-hatás egy pszichológiai jelenség, amit a litván származású pszichológus, Bluma Zeigarnik fogalmazott meg az 1920-as években. A hatás arra vonatkozik, hogy az emberek jobban emlékeznek és foglalkoznak olyan feladatokkal vagy információkkal, amelyek még befejezetlenek vagy megszakítottak, mint azokkal, amelyeket már befejeztek.

Zeigarnik egy kávézóban figyelte meg, hogy a pincérek könnyebben emlékeztek azokra az ételrendelésekre, amiket még nem szolgáltak fel, tehát még befejezetlenek voltak, mint azokra, amelyeket már felszolgáltak. Ennek alapján azt állapította meg, hogy az emberi agy hajlik arra, hogy azokkal az információkkal vagy tevékenységekkel foglalkozzon, amelyek még nincsenek lezárva. Ezt később több kísérlettel is alátámasztotta.

Amikor egy feladat befejezetlen marad, az agyunk, továbbra is foglalkozik vele, és keresi a lehetséges megoldásokat, hogy lezárhassa azt.

Csúnyán ki is használják ezt a jelenséget ellened, mikor például sorozatot nézel, és az egyes epizódoknak úgy van vége, hogy igazából nincs lezárás, hanem arra ösztönöznek, hogy nézd meg a következő részt is. Az agyunk szereti a lezárást.

 

A Zeigarnik-hatás és a stressz

Hogyan leszel stresszes a befejezetlen ügyektől? A befejezetlen feladatokkal vagy tevékenységekkel való foglalkozás fokozott figyelmet igényel, mivel az agy folyamatosan keresi a megoldásokat vagy a lezárás lehetőségeit.

Ez a folyamat energiát és erőforrásokat igényel, és amikor túl sok ilyen befejezetlen tevékenység halmozódik fel, stresszhelyzetet eredményezhet. Tehát a halogatással nem javítasz a helyzeteden, hanem inkább rontasz rajta.

Az állandó koncentrációs terhelés stresszt okozhat, mivel az agy nem tud teljes mértékben kikapcsolódni és regenerálódni.

Az elhúzódó befejezetlen tevékenységek nem csak a produktivitást, hanem a mentális jólétünket is befolyásolhatják.

 

Hogyan védekezhetünk a Zeigarnik-hatás ellen?

Ideális esetben minden nap úgy kéne ágyba bújnunk, hogy minden feladatunkat befejeztük, de ilyen csak a mesében van. Viszont van néhány módszer, ami segíthet csökkenteni a befejezetlen dolgok által generált nyomást.

Tervezz!

A pontos tervezés és szervezés, az elvégzendő feladatok strukturált kezelése segíthet abban, hogy hatékonyabban és stresszmentesen tudd teljesíteni őket.

Kísérletek kimutatták, hogy meg lehet nyugtatni az agyunkat, ha egy befejezetlen feladatra pontos tervet készítünk határidővel. Kevésbé érezzük magunkat zaklatottnak, ha van egy kitűzött határidő a feladatra, mintha csak lógva hagynánk.

Például, ha nem sikerül megpucolnod az összes ablakot, akkor tűzz ki egy időpontot magadnak, amikor befejezed a feladatot, mondjuk szombaton. Ha nem így teszel, hanem majd nekilátsz, ha éppen odajutsz, akkor ez a feladat addig ott fog motoszkálni a fejedben és valamilyen szinten nyomasztani is fog.

Egy terv készítése, tehát enyhítheti a Zeigarnik-hatást.

 

Ne halogass!

A halogatás mindig döntés kérdése. Próbáljuk meg azonnal befejezni a megkezdett tevékenységeket vagy feladatokat, ha lehetséges.

Dolgozz ki olyan kisebb befejezési pontokat, amelyek segítenek az elhúzódó feladatokat könnyebben kezelni. Ha látsz progressziót és eredményeket, az motivációt adhat, hogy folytasd és be is fejezd a feladatot.

Ez a cikk hasznos lehet: A halogatás okai

 

Reflektálj!

Időről időre szánjunk egy kis időt arra, hogy átgondoljuk a befejezetlen tevékenységeinket. Döntsük el, melyek a valóban fontosak, és hagyjuk el azokat, amelyek már nem azok.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük