Milyen a passzív-agresszív viselkedés?
Néhány csípős megjegyzés mögött is lehet komoly elégedetlenség, sőt a szarkazmus sem biztos, hogy humorból fakad. Úgy is bánthatunk másokat, hogy nem direkt támadunk, hanem ügyes cselekkel.
A passzív agresszív viselkedés egy olyan viselkedési forma, amelyben valaki nem nyíltan fejezi ki az ingerültségét vagy ellenállását, hanem indirekt módon. Tehát a passzív-agresszió a negatív érzések, például a düh vagy a bosszúság kifejezésének egy közvetett módja.
Annyiban van létjogosultsága, hogy nem mondhatjuk bárki szemébe, ha elégedetlenek vagyunk, ahogy pofon sem vághatunk mindenkit, aki felidegesít minket.
Hogyan ismerjük fel, ha valaki passzív-agresszív?
Nem mindig könnyű azonosítani a passzív-agresszív szándékot, de vannak jelek, melyek segíthetnek. Ha valaki passzív-agresszív veled, valószínűleg gyakran érzel dühöt, frusztrációt vagy zavart a személyével kapcsolatban. Ez lehet azért, mert a másik fél nem nyíltan vagy nem hatékonyan fejezi ki az igényeit vagy érzéseit, hanem körmönfontan fogalmaz, furán viselkedik, nehezen tudod értelmezni.
Ha valaki passzív-agresszív viselkedést tanúsít veled szemben, az a kapcsolatokban gyakran feszült vagy kényelmetlen légkört eredményezhet.
Ha valaki passzív-agresszív veled, akkor valószínű, hogy nehezen tudsz vele együttműködni, sőt a kommunikáció is akadozva megy. Például, ha minden ötletedre vagy javaslatodra elutasítóan reagál, anélkül, hogy átgondolná azokat.
Hogyan viselkedik, aki passzív-agresszív?
Gyakori eset a passzív ellenállás. Az illető nem teljesíti a megbeszélt feladatokat vagy kötelezettségeket, és nem ad magyarázatot arra, miért nem teszi ezt.
A passzív-agresszív személy zavaró kommunikációt használ. Célzatosan homályos vagy félrevezető kommunikációt használ, hogy elkerülje az egyértelműséget vagy a felelősségvállalást.
Gyakran él álcázott bírálattal vagy véleménnyel. Olyan megjegyzéseket tesz, amelyekben látszólag támogat vagy egyetért veled, de valójában rejtett kritikát vagy elégedetlenséget fejez ki.
A passzív-agresszív embernek sokszor ellentmondásos a viselkedése. Az illető viselkedése folyamatosan változik, ami zavarba ejtő lehet, és nehéz lehet megérteni, hogy valójában mire törekszik.
Gyakran tesz szarkasztikus vagy ironikus megjegyzéseket, amelyek célja lehet mások bosszantása vagy kritizálása, de ezeket olyan módon teszi, hogy ne legyen teljesen egyértelmű a szándéka. Próbálja a humor mögé rejteni az indulatait.
Példák passzív-agresszív viselkedésre – egy passzív-agresszív vallomásai
„Amikor olyasvalakiről beszélek, akit nem kedvelek vagy kellemetlennek találok, úgy teszek, mintha dicsérném az erősségeit, de a gyengeségeire is utalásokat teszek.”
„Elpletykálom az utált munkatárs hibáit, hogy rossz színben tüntessem fel.”
„Szándékosan nyilvánosságra hozok kínos eseményeket vagy olyasvalaki sötét múltját, akit nem kedvelek.”
„Olyan kérdéseket teszek fel mások előtt valakinek, amire nem tud válaszolni, hogy kellemetlen helyzetbe hozzam.”
„Kigúnyolok valakit szarkasztikusan, és úgy teszek, mintha csak vicc lenne.”
„Úgy teszek, mintha én lennék az áldozat, hogy megnehezítsem a másik dolgát.”
„Szándékosan kerülöm a szemkontaktust azzal, akit nem kedvelek.”
„Ha valaki, akit nem kedvelek megpróbál kapcsolatba lépni velem, nem veszek tudomást róla.”
„Úgy teszek, minta nem is láttam volna az üzenetet.”
„Úgy teszek, mintha segítenék valakinek, de a háta mögött szabotálom a munkáját.”
„Ha együtt kell dolgoznom egy utált munkatárssal, szándékosan nem veszem ki a részem a munkából, és végül ráhárítom a felelősséget.”
„Szándékosan halogatok, kifogásokat találok ki, vagy hanyag munkát végzek, ha olyasvalaki kér valamit, akit nem kedvelek.”
Mitől lesz valaki passzív-agresszív?
Ne legyenek illúzióink, biztos, hogy mi is voltunk már passzív-agresszívak, és voltunk már áldozatai is a passzív-agressziónak. Nem mindig tudatosul az emberben, hogy passzív-agresszív. Ez lehet azért, mert nem tudatosítjuk az érzelmeinket vagy szándékainkat. A passzív agresszió mély haragból, ellenségességből és frusztrációból ered, amelyet – bármilyen okból kifolyólag – nem szívesen fejezünk ki közvetlenül.
Azonban van olyan is, amikor az illető tudatában van a passzív-agresszív viselkedésének, és a választása azért esik erre, mert ez a módszer hatékonyabbnak tűnik számára a konfliktusok elkerülésében vagy az érzékeny témák kezelésében. Ez azonban hosszú távon nem hoz konstruktív vagy kielégítő eredményeket, sőt.
A passzív-agresszív viselkedés mögött gyakran mélyebb érzelmi vagy pszichológiai okok állnak, akkor is, ha tudatos, akkor is, ha nem.
Családi minta: Ha valaki olyan családi vagy szociális környezetben nő fel, ahol a passzív-agresszív viselkedés elfogadott vagy gyakori, könnyebb lehet ezt a mintát saját magánál is kialakítani.
Konfliktuskerülés: Néhányan úgy találják, hogy a konfliktusok közvetlen kezelése túl stresszes vagy ijesztő lehet számukra. Ennek eredményeként inkább a passzív-agresszív viselkedéshez fordulnak, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt, ugyanakkor még mindig kifejezzék az ellenállásukat vagy elégedetlenségüket.
Kommunikációs nehézségek: Ha valaki nem tanulta meg hatékonyan kifejezni az érzéseit és szükségleteit, akkor hajlamos lehet passzív-agresszív módon reagálni, mivel ez kevésbé követeli meg az érzelmi kockázatvállalást és a nyílt kommunikációt.
Alacsony önértékelés: Az önbizalomhiányos emberek is hajlamosak lehetnek passzív-agresszív viselkedésre, mivel úgy érzik, hogy nem állnak eléggé erős pozícióban ahhoz, hogy nyíltan kifejezzék az érzéseiket vagy szükségleteiket.
A passzív-agresszív viselkedés összetett és kifinomult jelenség, amely gyakran mélyebb érzelmi vagy kapcsolati problémákra utal. Fontos azonban felismerni és kezelni ezt a viselkedési mintát, hogy az ne okozzon további feszültséget vagy konfliktust a kapcsolataidban és az életedben.
A nyílt kommunikáció, a határok kijelölése és az empátia gyakorlása kulcsfontosságúak a passzív-agresszív viselkedés kezelésében és a konstruktív kapcsolatok kialakításában. Ne menj bele a játékba és válaszolj te is passzív agresszióval! Legyél okosabb!