-
Miért félünk?
Miért érzed a szívedet hevesebben verni, amikor egy sötét sikátorban sétálsz, vagy miért érzed a gyomrodban a szorítást, amikor valami bizonytalannal kell szembenézned? A félelem az egyik legősibb és legfontosabb érzelem, amely az evolúció során segített túlélni és elkerülni a veszélyeket. Kíváncsi vagy, mi zajlik az agyadban, amikor megijedsz? És arra, hogy miért félünk olyan dolgoktól is, amelyek nem jelentenek…
-
Mi a puszta kitettségi hatás?
Meghallasz egy új slágert a rádióban, eleinte nem tetszik, de sokszor játsszák, és kis idővel mégis megkedveled. Miért ragad meg egy dal, amit eleinte nem is szerettél, vagy miért bízol jobban egy márkában, amelynek reklámját már százszor láttad? Az agyad egyik rejtett mechanizmusa, a „puszta kitettségi hatás” vagy más néven „ismerősségi hatás” (Mere Exposure Effect) állhat a háttérben. Ez egy…
-
FOMO – félelem, hogy kimaradsz valamiből
Biztosan érezted már azt a szorongató érzést, amikor mások izgalmas programokon vesznek részt, és te kimaradsz belőle. Mintha az élet legjobb pillanatai máshol történnének. Ezt nevezzük FOMO-nak (Fear of Missing Out), vagyis a kimaradástól való félelemnek. Ez a jelenség napjainkban egyre erősebben van jelen, főleg a közösségi média térhódítása miatt. De miért érezzük így? Hogyan befolyásolja a döntéseinket? És ami…
-
Mire jó a kognitív viselkedésterápia?
A pszichológiai terápiák közül az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a kognitív viselkedésterápia (KVT vagy CBT). Ez a terápiás irányzat a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, és az a célja, hogy segítse az embereket a káros gondolkodási minták felismerésében és módosításában. A „kognitív” szó a latin cognoscere igéből származik, amelynek jelentése „megismerni” vagy „tudni”.…
-
Perfekcionizmus vagy maximalizmus? Nem mindegy
A perfekcionizmus és a maximalizmus szinonimaként használatosak a köznyelvben, pedig van köztük egy nüansznyi különbség. Mindkettő az önmagunkkal szemben felállított magas elvárásokról szól, viszont nem azonos mértékben. A perfekcionizmus a tökéletesség iránti irreális igény. A maximalizmus az a törekvés, hogy a legjobb eredményt érjük el a lehetőségek szerint. Nézzük meg közelebbről a két fogalmat! Mi a perfekcionizmus? A perfekcionizmus…
-
Mi a „status quo preferencia”?
Gondoltál már arra, hogy miért olyan nehéz néha változtatni az életeden, még akkor is, ha tudod, hogy a változás jobbá tehetné azt? Ez a blokk nem csak a te fejedben létezik, hanem tudományos alapja is van: ezt hívjuk status quo biasnak, vagyis a jelenlegi helyzethez való irracionális ragaszkodásnak. Nézzük meg közelebbről, miért alakul ki ez a viselkedés, és mit tehetsz…
-
Mi a „Fresh Start Effect” – a kezdet ereje?
Általában hétfőn kezdjük a diétát, január elsején fogadjuk meg, hogy életmódot váltunk, vagy a születésnapunk után döntjük el, hogy új fejezetet nyitunk az életünkben. Ezek az időpontok nem csupán véletlen választások, hanem mélyen gyökerező pszichológiai mechanizmusokon alapulnak. Az úgynevezett „friss kezdet hatás” (Fresh Start Effect) magyarázatot ad arra, miért érezzük erősebbnek a motivációnkat az ilyen időszakokban, és hogyan használhatjuk ki…
-
Mi a Wendy-szindróma?
Nemrég írtam a Pán Péter szindrómáról, ami azt a jelenséget írja le, hogy egyesek nem akarnak felnőni és felelősséget vállalni. A Wendy-szindróma egy kevésbé ismert, de a Pán Péter-szindrómához szorosan kapcsolódó pszichológiai jelenség. Azokra jellemző, akik hajlamosak túlgondoskodni másokról a saját szükségleteik háttérbe szorítása árán. Szerintem mindenki ismer egy ilyen személyt. Ez a személy lehet, hogy reggeltől estig dolgozik, majd…
-
Mi a Pán Péter szindróma?
Nem ritka manapság az a 30-as éveiben járó fiatal, aki még mindig a szüleinél él, és habár időnként dolgozik, nem vállal hosszú távú munkát. Szabadidejét főként videójátékokkal tölti, vagy filmezéssel, és nincs komoly párkapcsolata, mert a felelősséggel járó kötelezettségek „túl sok stresszt” okoznak számára. A szülők anyagilag támogatják, ő pedig úgy érzi, hogy még van ideje felnőni. Ezt a jelenséget…
-
Mi a „romlott alma” hatás?
Ha fogsz egy rothadó almát és beleteszed egy gyümölcskosárba egészséges almák közé, akkor az egészséges almák is gyors tempóban elkezdenek rohadni. A romlott áru kvázi megfertőzi őket. Ez a jelenség a csoportdinamikában is megfigyelhető. Egyetlen negatív hatás vagy rossz példamutatás az egész közösségre, csoportra káros lehet. Tehát nem mindegy, hogy milyen környezetben vagy. Hogyan hat egyetlen negatív személy a…
-
Mi az ADHD?
Az ADHD, szebb nevén: figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) egy neuropszichiátriai állapot, amelyet figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemez. Ez a három összetevő egyszerre lehet jelen különböző mértékben, de leginkább a figyelemzavart szokták kiemelni. Mindenkivel előfordul, hogy időnként tapasztalja a fenti tüneteket, de az ADHD-s embereknél ezek a viselkedések súlyosabbak és gyakrabban fordulnak elő, továbbá negatívan hat a mindennapi életükre…
-
Solomon Asch pszichológiai kísérlete a konformitásról
Vajon képesek vagyunk teljesen önálló döntésre, vagy a környezetünk véleménye akaratlanul is befolyásol minket? Erről a problémáról szól a következő érdekes pszichológiai kísérlet. Az 50-es években Solomon Asch pszichológus olyan kísérleteket végzett, amelyek mind a mai napig az egyik legismertebb példái a konformitásnak. A szociálpszichológia legismertebb és legjelentősebb vizsgálatai. Kísérletének a célja az volt, hogy megértse, miként befolyásolja a csoportnyomás…
-
Mi az a szociális fóbia?
Azt már az elején le kell szögezni, hogy az, aki társaságkerülő, még nem feltétlenül küzd szociális fóbiával. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki nem szeret túl sokat emberek között lenni, nem csak a szorongás. Mindenkivel előfordul, hogy kerüli a társaságot bizonyos helyzetekben, például, ha fáradt, rossz hangulatban van, vagy egyszerűen csak szüksége van egy kis egyedüllétre. A társaságkerülés ezen formája…
-
Életközepi válság: krízis vagy lehetőség?
Mind ismerjük azt a sztereotípiát, ha egy férfi betölti az 50-et, akkor vesz magának egy piros sport autót, lecseréli a feleségét egy fiatalabbra, és talán még el is költözik egy tengerparti városba. Kapuzárási pániknak nevezzük, vagy hivatalosabb nevén: életközepi válság, és nem csak a férfiakat, de a nőket is érinti. Az életközepi válság a 40-es, 50-es éveikben járó embereket érinti.…
-
Milyen a toxikus pozitivitás?
A pozitív gondolkodás bizonyítottan jó hatással van a mentális egészségünkre, de vajon lehet-e túl sok a pozitivitásból? Át lehet-e esni a ló túloldalára? A toxikus pozitivitás kifejezést akkor használjuk, mikor a pozitív gondolkodás szélsőségessé válik, és már nem az érzelmi egészséget szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: elnyomja a negatív érzelmeket, és megakadályozza az őszinte érzelmi kifejezést. Mikor lesz a pozitív…
