-
Hangulatingadozás – pszichológiai okok
A hangulatod nagyban függhet a tested biológiai folyamataitól, erről írtam korábban (Hangulatingadozás – biológiai okok). De attól is, hogyan élsz, hogyan gondolkodsz, és hogyan kapcsolódsz másokhoz. A pszichológiai tényezők legalább olyan erősen alakítják a kedvedet, mint a hormonok vagy az idegrendszer. Sőt, sokszor észrevétlenül, a háttérből hatnak rád, és egyszer csak azon kapod magad, hogy hullámvasúton ülsz. Ebben a cikkben…
-
A mesterséges intelligencia pszichológiai hatásai
Ez egy kicsit futurisztikus cikk lesz, de nem árt, ha felfigyelünk arra, hogy az AI már nem csak technológiai eszköz, hanem az érzelmi és kognitív környezetünk része. Ott van a telefonodban, a közösségi médiában, a hírfolyamban, sőt talán a munkahelyi döntéseidben is. Amikor AI-alapú ajánlórendszer választja ki, milyen híreket látsz, amikor egy chatbot vigasztal, vagy amikor egy algoritmus segít megoldani…
-
Mi a mártír-komplexus?
Biztosan te is ismersz olyan embert – vagy épp magadra ismersz –, aki mindig segít, mindig ott van, mindig gondoskodik a környezetéről. Ő az, aki a háttérben viszi a vállán a terheket, elvégzi a munkát mások helyett, és sosem kér cserébe semmit. Önzetlen, igaz? Vagy csak szeret szenvedni? Az önzetlenség az egyik legszebb emberi tulajdonság. De vajon hol húzódik a…
-
Mi a gondolatkísérlet?
Nem kell feltétlenül megtörténnie a dolgoknak ahhoz, hogy tanulhass belőlük. Lejátszhatsz a fejedben egy helyzetet, döntést, párbeszédet, sőt, akár egy olyan jövőt, amelyben egészen másképp alakultak a dolgaid. Már biztosan csináltál ilyet. A gondolatkísérlet egy olyan módszer, amikor képzeletben lefuttatunk egy helyzetet vagy szituációt, hogy megvizsgáljunk vele egy elméleti kérdést, erkölcsi dilemmát, fizikai törvényt vagy logikai következtetést. Nem valóságos kísérlet,…
-
Hogyan működik az IKEA-effektus?
Hallottál már az IKEA-hatásról? Nem, nincs köze ahhoz, hogy nem találod a kijáratot. Képzeld el, hogy van két teljesen egyforma asztal. Az egyiket egy szakember szerelte össze hibátlanul, a másikat te raktad össze otthon, kisebb hibákkal, némi káromkodás és eltévedt csavar árán. Melyikhez kötődsz jobban? Nagy eséllyel ahhoz, amit te magad csináltál. Ez az érzelmi kötődés, az a szubjektív értéknövekedés,…
-
A flow lenne a kiégés ellenszere?
Sokan hiszik, hogy a kiégés a túl sok munka miatt van. A feszített tempó, a túlórák, a túlterheltség miatt. És valóban, a túl sok munka szerepet játszhat ebben – de nem feltétlenül az a legfőbb ok. Inkább az számít, milyen típusú munkát végzel, milyen érzésekkel, és főként milyen belső motivációval. Mert nem a munka mennyisége az, ami igazán felemészt, hanem…
-
A kötelesség megöli a motivációt
Régen szerettem olvasni – amíg kötelező nem lett. Ugye ismerős ez az érzés? Talán veled is megtörtént, hogy gyerekként örömmel vettél kezedbe egy könyvet, aztán ahogy bekerültél az iskolába, és kijelölték a kötelező olvasmányokat, valami megtört. A könyv már nem kalandot ígért, hanem kötelezettséget. Oldalszámokat kellett teljesíteni, határidőre elolvasni, és aztán felelni belőle. Hirtelen nem volt választásod, és ezzel együtt…
-
Barbara Fredrickson elmélete a pozitív érzelmekről
Képzeld el, hogy egy hosszú nap végén végre leülsz, és eszedbe jut egy régi baráti találkozó, egy kedves gesztus, vagy csak az, hogy milyen jól esett reggel a kávé. Egy apró mosoly jelenik meg az arcodon, és valahogy úgy érzed, minden rendben van. Ezek a pillanatok talán nem tűnnek jelentősnek, mégis: a pszichológia szerint ilyenkor valami mélyen emberi és rendkívül…
-
Mit nevezünk pozitív pszichológiának?
A pszichológia sokáig a mentális betegségekre, hiányosságokra vagy a problémák kezelésére fókuszált, és kevésbé foglalkozott az egészséges, problémamentes emberekkel. De nem is olyan régen kialakult egy olyan kutatási terület, ami más irányba indult el. A pozitív pszichológia a pszichológia azon ága, amely az emberi jólét, boldogság, erősségek és kiteljesedés tudományos vizsgálatával foglalkozik. Ez a viszonylag fiatal, de dinamikusan fejlődő tudományterület…
-
Tetris-hatás – amikor az agy nem tud kikapcsolni
Előfordult már veled, hogy amikor sokáig ugyanazzal a tevékenységgel foglalkoztál, este is ugyanaz a dolog járt a fejedben? Talán álmodban is folytattad, vagy akár nyitott szemmel is láttad a mintákat, formákat, amikkel dolgoztál? Ha igen, akkor te is megtapasztaltad a Tetris-hatás néven ismert pszichológiai jelenséget. A Tetris-hatás akkor jelentkezik, amikor egy adott tevékenységet annyit végzünk, hogy az elkezd automatikusan visszaköszönni…
-
Charlotte Bühler fejlődéselmélete
Hogyan alakul az emberi életút, és milyen fejlődési feladatokkal kell szembenéznünk az egyes életszakaszokban? Erről szól Charlotte Bühler pszichológus átfogó elmélete, mely szerint minden egyes életszakaszunknak megvan a sajátos fejlődési feladata. Lássuk, mik ezek! Bühler fejlődéselmélete Charlotte Bühler szerint az emberi élet négy fő szakaszra osztható: gyermekkor (Kindheit), 0-15 év, ifjúkor (Jugend), 15-25 év, felnőttkor (Erwachsenenalter), 25-45 vagy 50…
-
Miért félünk?
Miért érzed a szívedet hevesebben verni, amikor egy sötét sikátorban sétálsz, vagy miért érzed a gyomrodban a szorítást, amikor valami bizonytalannal kell szembenézned? A félelem az egyik legősibb és legfontosabb érzelem, amely az evolúció során segített túlélni és elkerülni a veszélyeket. Kíváncsi vagy, mi zajlik az agyadban, amikor megijedsz? És arra, hogy miért félünk olyan dolgoktól is, amelyek nem jelentenek…
-
Mi a puszta kitettségi hatás?
Meghallasz egy új slágert a rádióban, eleinte nem tetszik, de sokszor játsszák, és kis idővel mégis megkedveled. Miért ragad meg egy dal, amit eleinte nem is szerettél, vagy miért bízol jobban egy márkában, amelynek reklámját már százszor láttad? Az agyad egyik rejtett mechanizmusa, a „puszta kitettségi hatás” vagy más néven „ismerősségi hatás” (Mere Exposure Effect) állhat a háttérben. Ez egy…
-
FOMO – félelem, hogy kimaradsz valamiből
Biztosan érezted már azt a szorongató érzést, amikor mások izgalmas programokon vesznek részt, és te kimaradsz belőle. Mintha az élet legjobb pillanatai máshol történnének. Ezt nevezzük FOMO-nak (Fear of Missing Out), vagyis a kimaradástól való félelemnek. Ez a jelenség napjainkban egyre erősebben van jelen, főleg a közösségi média térhódítása miatt. De miért érezzük így? Hogyan befolyásolja a döntéseinket? És ami…
-
Mire jó a kognitív viselkedésterápia?
A pszichológiai terápiák közül az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a kognitív viselkedésterápia (KVT vagy CBT). Ez a terápiás irányzat a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, és az a célja, hogy segítse az embereket a káros gondolkodási minták felismerésében és módosításában. A „kognitív” szó a latin cognoscere igéből származik, amelynek jelentése „megismerni” vagy „tudni”.…
