• Pszichológia

    Barbara Fredrickson elmélete a pozitív érzelmekről

    Képzeld el, hogy egy hosszú nap végén végre leülsz, és eszedbe jut egy régi baráti találkozó, egy kedves gesztus, vagy csak az, hogy milyen jól esett reggel a kávé. Egy apró mosoly jelenik meg az arcodon, és valahogy úgy érzed, minden rendben van. Ezek a pillanatok talán nem tűnnek jelentősnek, mégis: a pszichológia szerint ilyenkor valami mélyen emberi és rendkívül…

  • Pszichológia

    Mit nevezünk pozitív pszichológiának?

    A pszichológia sokáig a mentális betegségekre, hiányosságokra vagy a problémák kezelésére fókuszált, és kevésbé foglalkozott az egészséges, problémamentes emberekkel. De nem is olyan régen kialakult egy olyan kutatási terület, ami más irányba indult el. A pozitív pszichológia a pszichológia azon ága, amely az emberi jólét, boldogság, erősségek és kiteljesedés tudományos vizsgálatával foglalkozik. Ez a viszonylag fiatal, de dinamikusan fejlődő tudományterület…

  • Pszichológia

    Tetris-hatás – amikor az agy nem tud kikapcsolni

    Előfordult már veled, hogy amikor sokáig ugyanazzal a tevékenységgel foglalkoztál, este is ugyanaz a dolog járt a fejedben? Talán álmodban is folytattad, vagy akár nyitott szemmel is láttad a mintákat, formákat, amikkel dolgoztál? Ha igen, akkor te is megtapasztaltad a Tetris-hatás néven ismert pszichológiai jelenséget. A Tetris-hatás akkor jelentkezik, amikor egy adott tevékenységet annyit végzünk, hogy az elkezd automatikusan visszaköszönni…

  • Pszichológia

    Charlotte Bühler fejlődéselmélete

    Hogyan alakul az emberi életút, és milyen fejlődési feladatokkal kell szembenéznünk az egyes életszakaszokban? Erről szól Charlotte Bühler pszichológus átfogó elmélete, mely szerint minden egyes életszakaszunknak megvan a sajátos fejlődési feladata. Lássuk, mik ezek!   Bühler fejlődéselmélete Charlotte Bühler szerint az emberi élet négy fő szakaszra osztható: gyermekkor (Kindheit), 0-15 év, ifjúkor (Jugend), 15-25 év, felnőttkor (Erwachsenenalter), 25-45 vagy 50…

  • Pszichológia

    Miért félünk?

    Miért érzed a szívedet hevesebben verni, amikor egy sötét sikátorban sétálsz, vagy miért érzed a gyomrodban a szorítást, amikor valami bizonytalannal kell szembenézned? A félelem az egyik legősibb és legfontosabb érzelem, amely az evolúció során segített túlélni és elkerülni a veszélyeket. Kíváncsi vagy, mi zajlik az agyadban, amikor megijedsz? És arra, hogy miért félünk olyan dolgoktól is, amelyek nem jelentenek…

  • Pszichológia

    Mi a puszta kitettségi hatás?

    Meghallasz egy új slágert a rádióban, eleinte nem tetszik, de sokszor játsszák, és kis idővel mégis megkedveled. Miért ragad meg egy dal, amit eleinte nem is szerettél, vagy miért bízol jobban egy márkában, amelynek reklámját már százszor láttad? Az agyad egyik rejtett mechanizmusa, a „puszta kitettségi hatás” vagy más néven „ismerősségi hatás” (Mere Exposure Effect) állhat a háttérben. Ez egy…

  • Pszichológia

    FOMO – félelem, hogy kimaradsz valamiből

    Biztosan érezted már azt a szorongató érzést, amikor mások izgalmas programokon vesznek részt, és te kimaradsz belőle. Mintha az élet legjobb pillanatai máshol történnének. Ezt nevezzük FOMO-nak (Fear of Missing Out), vagyis a kimaradástól való félelemnek. Ez a jelenség napjainkban egyre erősebben van jelen, főleg a közösségi média térhódítása miatt. De miért érezzük így? Hogyan befolyásolja a döntéseinket? És ami…

  • Pszichológia

    Mire jó a kognitív viselkedésterápia?

    A pszichológiai terápiák közül az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a kognitív viselkedésterápia (KVT vagy CBT). Ez a terápiás irányzat a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, és az a célja, hogy segítse az embereket a káros gondolkodási minták felismerésében és módosításában. A „kognitív” szó a latin cognoscere igéből származik, amelynek jelentése „megismerni” vagy „tudni”.…

  • Pszichológia

    Perfekcionizmus vagy maximalizmus? Nem mindegy

    A perfekcionizmus és a maximalizmus szinonimaként használatosak a köznyelvben, pedig van köztük egy nüansznyi különbség. Mindkettő az önmagunkkal szemben felállított magas elvárásokról szól, viszont nem azonos mértékben. A perfekcionizmus a tökéletesség iránti irreális igény. A maximalizmus az a törekvés, hogy a legjobb eredményt érjük el a lehetőségek szerint. Nézzük meg közelebbről a két fogalmat!   Mi a perfekcionizmus? A perfekcionizmus…

  • Pszichológia

    Mi a „status quo preferencia”?

    Gondoltál már arra, hogy miért olyan nehéz néha változtatni az életeden, még akkor is, ha tudod, hogy a változás jobbá tehetné azt? Ez a blokk nem csak a te fejedben létezik, hanem tudományos alapja is van: ezt hívjuk status quo biasnak, vagyis a jelenlegi helyzethez való irracionális ragaszkodásnak. Nézzük meg közelebbről, miért alakul ki ez a viselkedés, és mit tehetsz…

  • Önfejlesztés

    Mi a „Fresh Start Effect” – a kezdet ereje?

    Általában hétfőn kezdjük a diétát, január elsején fogadjuk meg, hogy életmódot váltunk, vagy a születésnapunk után döntjük el, hogy új fejezetet nyitunk az életünkben. Ezek az időpontok nem csupán véletlen választások, hanem mélyen gyökerező pszichológiai mechanizmusokon alapulnak. Az úgynevezett „friss kezdet hatás” (Fresh Start Effect) magyarázatot ad arra, miért érezzük erősebbnek a motivációnkat az ilyen időszakokban, és hogyan használhatjuk ki…

  • Pszichológia

    Mi a Wendy-szindróma?

    Nemrég írtam a Pán Péter szindrómáról, ami azt a jelenséget írja le, hogy egyesek nem akarnak felnőni és felelősséget vállalni. A Wendy-szindróma egy kevésbé ismert, de a Pán Péter-szindrómához szorosan kapcsolódó pszichológiai jelenség. Azokra jellemző, akik hajlamosak túlgondoskodni másokról a saját szükségleteik háttérbe szorítása árán. Szerintem mindenki ismer egy ilyen személyt. Ez a személy lehet, hogy reggeltől estig dolgozik, majd…

  • Pszichológia

    Mi a Pán Péter szindróma?

    Nem ritka manapság az a 30-as éveiben járó fiatal, aki még mindig a szüleinél él, és habár időnként dolgozik, nem vállal hosszú távú munkát. Szabadidejét főként videójátékokkal tölti, vagy filmezéssel, és nincs komoly párkapcsolata, mert a felelősséggel járó kötelezettségek „túl sok stresszt” okoznak számára. A szülők anyagilag támogatják, ő pedig úgy érzi, hogy még van ideje felnőni. Ezt a jelenséget…

  • Pszichológia

    Mi a „romlott alma” hatás?

    Ha fogsz egy rothadó almát és beleteszed egy gyümölcskosárba egészséges almák közé, akkor az egészséges almák is gyors tempóban elkezdenek rohadni. A romlott áru kvázi megfertőzi őket. Ez a jelenség a csoportdinamikában is megfigyelhető. Egyetlen negatív hatás vagy rossz példamutatás az egész közösségre, csoportra káros lehet. Tehát nem mindegy, hogy milyen környezetben vagy.   Hogyan hat egyetlen negatív személy a…

  • Pszichológia

    Mi az ADHD?

    Az ADHD, szebb nevén: figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) egy neuropszichiátriai állapot, amelyet figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemez. Ez a három összetevő egyszerre lehet jelen különböző mértékben, de leginkább a figyelemzavart szokták kiemelni. Mindenkivel előfordul, hogy időnként tapasztalja a fenti tüneteket, de az ADHD-s embereknél ezek a viselkedések súlyosabbak és gyakrabban fordulnak elő, továbbá negatívan hat a mindennapi életükre…