Könyvajánló: Selye János: Stressz distressz nélkül

Gondoltál már arra, hogy a stressz nem feltétlenül az ellenséged? Hogy megfelelően kezelve akár előnyödre is fordíthatod? Ha érdekel a stressz tudományos háttere, és szeretnéd megérteni, hogyan is működik valójában, akkor Selye János Stressz distressz nélkül című könyve tetszeni fog.

Sok információ kering a stresszről, és azt hisszük, hogy értjük és tudjuk mit is jelent, de ez a könyv olyan világosan magyarázza el a stressz mibenlétét, hogy tényleg érdemes elolvasni. Ez egy régi könyv, de mondjuk inkább azt, hogy klasszikus.

Ki volt Selye János?

Selye János az a világhírű magyar származású tudós, aki elsőként dolgozta ki a stresszelméletet, és bemutatta, hogy a stressz egyetemes élettani válaszreakció, amely minden élőlényben megfigyelhető. 1907-ben született Bécsben, de magyar gyökerekkel rendelkezett, és élete nagy részét Kanadában töltötte, ahol a Montreali Egyetemen végzett úttörő kutatásokat.

Kutatásai kimutatták, hogy a stressz nem csupán egy pszichológiai jelenség, hanem egy mélyen gyökerező biológiai folyamat, amely során a szervezet igyekszik alkalmazkodni a környezet kihívásaihoz. Munkásságával óriási hatással volt az orvostudomány, a pszichológia és az önfejlesztés területeire.

Miről szól a könyv?

A Stressz distressz nélkül központi üzenete az, hogy a stressz nemcsak elkerülhetetlen, hanem szükséges is az életben. A stresszt nem kell pusztán negatív tényezőként kezelnünk – ha megfelelő módon alkalmazkodunk hozzá, az a fejlődés és a siker motorjává válhat.

Mi a stressz? A stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. A stressz hatása attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Különbséget tesz azonban az eustressz és a distressz között.

Az eustressz az a pozitív feszültség, amely motivál és segít elérni a céljaidat – például amikor egy sportoló izgalommal készül egy versenyre, vagy amikor egy diák lelkesen dolgozik egy fontos projekten.

A distressz ezzel szemben az a negatív stressz, amely kimerít és megbetegít – például a folyamatos munkahelyi nyomás vagy a megoldatlan személyes konfliktusok.

„A káros stressz elkerülésének legjobb módszere, ha olyan környezetet választunk magunknak, ami megfelel ízlésünknek, és olyan foglalkozást keresünk, amelyet kedvelünk és becsülünk.”

Selye arra is kitér, hogy bár a stresszt teljesen kiiktatni lehetetlen, a szemléletünk és a megküzdési stratégiáink döntő szerepet játszanak abban, hogy a stressz milyen hatással lesz ránk. Ha egy kihívást leküzdhető feladatként értelmezel, akkor az eustresszé alakul, és segít előrelépni. Ha viszont fenyegető veszélyként éled meg, akkor distresszé válik, és romboló hatása lesz.

Rámutat arra is, hogy a szervezetnek szüksége van egy bizonyos fokú terhelésre ahhoz, hogy fejlődni tudjon – ezért fontos megtalálni azt az optimális stressz-szintet, amely még nem árt, de már ösztönöz.

A stresszválasz 3 szakasza:

Vagyis az általános alkalmazkodási szindróma (GAS – General Adaptation Syndrome):

Riasztási fázis: Amikor egy új vagy fenyegető inger hatására a szervezet mozgósítja az energiáit. Ezt az állapotot a „harcolj vagy menekülj” reakcióként is ismerjük, amelyben a szervezet gyorsan reagál az akut stresszre. A pulzus megemelkedik, a vércukorszint nő, az adrenalin termelése fokozódik – mindez azért, hogy a test felkészülhessen a kihívás kezelésére.

Ellenállási szakasz: Ha a stressz folyamatosan fennáll, a szervezet alkalmazkodik hozzá. Ilyenkor már nem olyan hevesek a reakciók, de a stresszhormonok magas szinten maradnak, és az ember megtanul együtt élni a megterheléssel. Ez a szakasz tarthat néhány órától akár éveken át is – attól függően, hogy az adott helyzet mennyire kezelhető.

Kimerülési fázis: Ha a stressz tartós és a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni, akkor a test és az elme elfárad, a tartalékok kimerülnek. Ez vezethet kiégéshez, szorongáshoz, depresszióhoz vagy akár komoly fizikai betegségekhez is, például magas vérnyomáshoz vagy szívproblémákhoz.

„Az alkalmazkodóképesség vagy alkalmazkodási energia nyilvánvalóan véges mennyiségű életerő, amelyet a születéskor kapunk, olyan öröklött tőke, amelyből egész életünkön keresztül mindig csak elveszünk, de gyarapítani nem tudjuk.”

A kiegyensúlyozott boldog élet titka szerinte az „önzetlen önzés” fogalmában rejlik. Az „önzetlen önzés” azt jelenti, hogy úgy cselekszel mások javára, hogy közben saját magad is profitálsz belőle.

Ez az elv arra épül, hogy az emberek természetes módon szeretnének jól járni, boldogok és sikeresek lenni – ez tehát egyfajta „önző” motiváció. Ugyanakkor, ha mások segítésével érjük el ezt a jólétet, akkor az önzésünk egyben önzetlenséggé is válik. Tehát legyen az a célod, hogy kiérdemeld mások jóindulatát, háláját, szeretetét, és akkor te is boldog lehetsz.

Ha például kedves vagy másokkal, segítőkész vagy és empatikus, azzal nemcsak nekik teszel jót, hanem magadnak is, mert jobb kapcsolatokat építesz, több támogatást kapsz vissza, és hosszú távon te magad is boldogabbá válsz.

Összességében

A könyv egyik fő érdeme, hogy tudományos igényességgel, mégis érthetően magyarázza el a stressz működését, és segít felismerni, hogyan befolyásolja az életünket.

A Stressz distressz nélkül egy olyan könyv, amely alapvetően megváltoztathatja a stresszről alkotott képedet. Ha szeretnéd jobban érteni a saját tested és elméd reakcióit, és hatékonyabban kezelni a kihívásokat, akkor ez a könyv nagyszerű időbefektetés lehet számodra.