Környezetvédelem

Mikroműanyagok és hatásuk

A kérdés költői, mert valójában senki sem tudja, hogy mennyi műanyagot fogyaszt el egy évben, vagy egész életében. A mikroműanyagok ugyanis ott vannak mindenhol és észrevétlenül mérgeznek minket.

A műanyagok széles körben használt anyagok, amelyek hozzájárulnak kényelmünkhöz, de ugyanakkor negatív hatásokat gyakorolhatnak a környezetre és az emberi szervezetre.

A mikroműanyagok apró műanyag részecskék, amelyek mérete általában kisebb, mint 5 milliméter. A műanyagok rossz tulajdonsága ugyanis, hogy nem bomlanak le, hanem csak egyre apróbb darabokra törnek és szétszóródnak a természetben. De nem csak a környezetet szennyezik, hanem az emberi egészségre is hatással lehetnek, hiszen bekerülnek az élelmiszerekbe, az ivóvízbe, de be is lélegezhetjük őket, sőt a bőrünkön át is felszívódhatnak.

 

Hogyan keletkezik a mikroműanyag?

Az egyik legjelentősebb forrása a műanyag hulladékok fragmentálódása. A napfény, a hő és a mechanikai hatások következtében a műanyagok apró darabokra törnek és szétszóródnak a környezetben.

A szintetikus ruházat is jelentős forrás lehet. A műszálas anyagok, például a poliészter és a nejlon, apró mikroszálakat bocsátanak ki a mosás során, amik bejuthatnak a vízi környezetbe és a táplálékláncba.

A közlekedéssel kapcsolatos források, például az útfelületek kopása és a gépjárművek abroncsainak kopása is mikroműanyagokat eredményezhet.

Ezenkívül bizonyos termékek, mint a kozmetikumok, festékek, mosószerek, és még a fogkrémek is tartalmazhatnak mikroműanyagokat. Ezek a mikroműanyagok a termékek használata során szintén a vízi környezetbe kerülnek vagy bőrünkön keresztül is felszívódhatnak.

 

Mikroműanyagok az emberi szervezetben

Egy átlagember évente 78 000-211 000 mikroműanyag-részecskét eszik, iszik és lélegzik be – és ezt alábecsült adatnak tekintik.

A szervezetünkbe kerülő mikroműanyagok legnagyobb forrása a palackozott víz. A műanyagrészecskék átlagos száma literenként 94 darab.

A sör van a második helyen 32 db részecskével/liter.

A legdurvább viszont, hogy a levegőben is található mikroműanyag, mégpedig 9,8 db köbméterenként. (Egy 31-51 éves személy naponta átlagosan 16 m³ levegőt lélegzik be.)

A csapvízben 4,2 db részecske található literenként. Elég sok a mikroműanyag a tenger gyümölcseiben is, de található a sóban, cukorban, mézben. Szóval inkább az a kérdés, hogy miben nincs?

 

Egészségügyi kockázatok

Nincs túl sok nyilvános adat erre vonatkozóan, annyi biztos, hogy van kockázat. Ezek a kockázatok magukba foglalják az immunrendszer működésének zavarait, az endokrin rendszer zavarait, és a mikroműanyagok potenciális karcinogén hatásait.

A karcinogén hatás a rákos daganatok (karcinómák) kialakulását elősegítő vagy okozó tényezőkre utal. A karcinogének olyan anyagok lehetnek, amelyek genetikai károsodást okozhatnak a sejtekben, vagy olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a sejtek szabályozásának elvesztéséhez és a rákos sejtek elburjánzásához.

Az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokkal kapcsolatosan még sok a bizonytalanság és további kutatásokra van szükség.

 

Környezetvédelmi hatások

Az egészségügyi hatásokon túl a mikroműanyagok komoly környezetvédelmi problémát jelentenek. Ezek az apró részecskék szinte mindenhol jelen vannak a természetben. A vízi környezetben élő organizmusok, például halak és tengeri madarak, mikroműanyagokat vesznek fel, és ezáltal az élelmiszerláncba kerülnek. Mikroműanyagok a talajban is találhatók, és az állatok számára is veszélyt jelenthetnek.

 

Mit lehet tenni?

Egyetlen dolgot tehetünk ez ellen, de azt komolyan kell venni. Egyénileg és társadalmilag is csökkenteni kell a műanyagfogyasztást és felhasználást. Amikor csak teheted, válassz természetes alternatívát!

Kerüld a szintetikus anyagokat, az egyszer használatos műanyagokat, inkább olyan csomagolást válassz, ami nem dúskál a műanyagban, vagy vásárolj csomagolásmentes boltban!

Használj környezetbarát tisztítószereket és tisztítóeszközöket!

Az elkerülés és a megelőzés kulcsfontosságú! A te egyéni tetteid és a társadalmi intézkedések együttesen hozzájárulhatnak a mikroműanyagok csökkentéséhez és a környezeti terhelés minimalizálásához.

Az oktatás és az ismeretterjesztés is fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel minél több ember lesz tudatában a problémának, annál hatékonyabbak lehetünk a megoldásában. Ezért is készült el ez a cikk!

 

A számok forrása:

https://www.statista.com/chart/18299/how-we-eat-drink-and-breathe-microplastics/

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük