Miért jó nagyot álmodni?

Az év vége mindig különös időszak. Mintha lassabban telne az idő, mégis sűrűbbé válna minden gondolat. Visszanézel, mérlegelsz, értékelsz. Mit értél el? Mit nem? Hol tartasz most, és merre szeretnél továbbmenni? Merj-e nagyot álmodni, vagy jobb óvatosnak maradni?

Lehet, hogy eszedbe jut, hogy a nagy álmok csak nagy csalódásokhoz vezetnek. Jobb alacsonyan tartani az elvárásokat, akkor nem fáj annyira.

Ez a gondolat védelmezőnek tűnik, de legtöbbször nem bölcs megfontolásból, hanem félelemből születik.

A nagy álom nem egyenlő az irreális vágyakkal

A nagy álom nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyod a valóságot. Nem azt jelenti, hogy holnapra akarsz mindent, erőfeszítés nélkül. És azt sem, hogy a „majd valahogy lesz” módszerre bízod magad.

A nagy álom egy tágabb kép arról, milyen életet szeretnél élni, milyen emberré szeretnél válni, és milyen értékek mentén akarsz döntéseket hozni. Nem részletes forgatókönyv, hanem irány.

Arnold Schwarzenegger szokta mondani, hogy „Have a vision.” Legyen víziód! Nem azért, mert minden részletet előre látsz, hanem mert ha tudod, merre tartasz, a mindennapi döntéseid is más minőségűek lesznek.

Miért érdemes nagyot álmodni?

Röviden: mert a nagy célok olyan pszichológiai erőket indítanak be, amit a kicsik egyszerűen nem tudnak.

A nagy álmok aktiválják a belső motivációt. A nagy, inspiráló célok jelentést adnak a mindennapi erőfeszítéseknek, ez pedig sokkal tartósabb hajtóerő, mint a külső jutalmak. Az emberek akkor lesznek igazán motiváltak, amikor értelmet látnak abban, amit csinálnak.

Amikor kicsi célod van, kicsi megoldásokban gondolkodsz. Amikor nagyot álmodsz, az agyad elkezd rendszerszinten gondolkodni: új utak, új lehetőségek, új kapcsolatok jutnak eszedbe.
Ezt hívják expanzív gondolkodásnak, vagyis a nagy cél tágítja a mentális kereteidet.

A nagy célok nemcsak motiválnak, hanem megerősítik a saját magadba vetett hitedet. Bandura kutatásai szerint az ember akkor hisz magában igazán, ha van valami nagy kihívás, amit részletekre bontva képes megugrani.

Merj nagyot álmodni, mert csak így tudod maximalizálni a saját potenciálodat! Kicsiben gondolkodni lényegében önszabotázs.

Miért félünk mégis a nagy álmoktól?

Ha a nagy álmot automatikusan a gyors, látványos eredménnyel azonosítod, akkor valóban csalódás lesz a vége. A nagy célok lassan épülnek. Sokkal lassabban, mint ahogy azt az inspiráló sikertörténetek sugallják.

A csalódás abból fakad, hogy túl korán várod el a nagy áttörést. Amikor ez nem érkezik meg időben, elkezdesz kételkedni magadban, a képességeidben, sőt magában az álomban is. Pedig nem az álommal van a baj, hanem az elvárásaiddal.

Mikor ne álmodj nagyot?

Nem minden élethelyzetben jó döntés nagy célokat kitűzni. Ha épp túlterhelt vagy, krízisben vagy, kimerült az idegrendszered, akkor a nagy, távoli cél inkább nyomásként jelenik meg, nem inspirációként. Ilyenkor jobb a kisebb lépésekre fókuszálni, és rendbe rakni az életedet, aztán jöhetnek a nagy célok.

Vannak olyan személyiségtípusok is, akik a kis győzelmekből építkeznek. Ők akkor működnek jól, ha gyors visszajelzést kapnak, ha látható az előrehaladás, ha nem kell évekre előre tervezniük. Számukra egy távoli cél nem motiváló, hanem bénító lehet. Nekik nem a nagy célra kell fókuszálni, hanem mindig a következő lépésre.

Mit jelent ez az új év küszöbén?

Ahogy közeledik az új év, könnyű beleesni a két véglet egyikébe. Vagy túl nagy elvárásokat állítasz magad elé, irreális határidőkkel és nyomással, vagy annyira óvatos vagy, hogy inkább lemondasz arról, ami igazán lelkesítene.

A nagy álom nem azt jelenti, hogy jövőre mindennek tökéletesnek kell lennie. Azt jelenti, hogy tudod, merre szeretnél haladni, és hajlandó vagy tanulni, alkalmazkodni, fejlődni közben.

A „merj nagyot álmodni” tehát nem csak egy jól hangzó szlogen, hanem egy teljesítményfokozó stratégia is.

Vidd magaddal a kedvenc idézetemet az új évre Mark Burnett-től:

„Nincs jobb, mint túl nagy fába vágni a fejszét, aztán mégis felaprítani a fát.”