Albert Bandura önhatékonyság elmélete

Albert Bandura, kanadai-amerikai pszichológus neve szinte egybefonódik az önhatékonyság fogalmával (self-efficacy). Munkássága kulcsfontosságú szerepet játszott a pozitív pszichológia fejlődésében. Bandura munkássága előtt a pszichológusok nem látták az optimizmus értékét a személyes fejlődésben.

Az önhatékonyság vagy én-hatékonyság valaki hiedelme arról, hogy képes-e megbirkózni a kihívásokkal és elérni a céljait. Mondhatnánk, hogy önbizalom, vagy pozitív önértékelés, de egy kicsit többet jelent ezeknél.

Az én-hatékonyság fogalmát Bandura az egyéni hiedelmek, a teljesítmény, és a viselkedés kapcsolatának megértése miatt vizsgálta. Az én-hatékonyság nem pusztán az önbizalom vagy a pozitív gondolkodás kifejezése, hanem azt mutatja meg, hogy valaki mennyire hisz a saját képességeiben ahhoz, hogy megbirkózzon egy adott feladattal vagy helyzettel. A magas önhatékonyságérzetű emberek hajlamosak nagyobb kihívásokat vállalni és kitartóak maradni a célok elérésében, tehát sikeresebbek. Az önhatékonyság szerencsére egy fejleszthető tulajdonság.

Az én-hatékonyság négy fő összetevője

Az elmélet négy kulcsfontosságú összetevőre épül, vagyis ezektől függ, hogy mennyire érzed magad hatékonynak, vagy megfelelőnek egy adott feladatra. Képes vagy rá, vagy nem? Sikerre tudod vinni, vagy nem? Ez a négy összetevő is elég komplex és az elemek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sőt néha az egyik következik a másikból. Nézzük!

1. Mentális állapotok és érzelmek

• ÖNBIZALOMSZINT
  Minél magasabb, annál magabiztosabb vagy.
• ÉRZELMI ÁLLAPOTOK
  Ha szorongó típus vagy, az nem segít. Az önsajnálat az ellenséged!
• FIZIKÁLIS EGÉSZSÉG
  Ha nem érzed jól magad, akkor hatékonynak sem fogod érezni magadat.
• MENTÁLIS KÉPZETEK
  Vagyis „képzeljük el magunkat, ahogy sikerrel teljesítjük a feladatot” – ez működhet.

2. Elvárások és tapasztalatok

• ELŐZETES TAPASZTALATOK
  Ha korábban sikeresen teljesítettél hasonló feladatokat, az növelheti az önhatékonyságérzetét az adott területen.
• ELVÁRÁSOK SAJÁT MAGADDAL SZEMBEN
  Ha vannak, az jó, csak így tudsz teljesíteni.

3. Megfigyelés és szociális modellek – tudsz-e másoktól tanulni?

• SZOCIÁLIS MODELLEK
  A szociális modellek olyan emberek vagy csoportok, akiknek a teljesítményét vagy cselekedeteit megfigyelheted és tanulmányozhatod. Vagyis példaképek, például szülők, tanárok, barátok, híres személyiségek stb.
• MEGFIGYELÉS
  Ha azt látod, hogy más is képes végrehajtani egy feladatot, amit neked is kell, az növelheti az önhatékonyságérzeted. Könnyebben elhiszed, hogy te is képes vagy rá.
• ÖNSZABÁLYOZÁS
  Nem elég megfigyelni a szociális modelleket, hanem meg kell tanulni szabályozni a saját viselkedésedet és erőfeszítéseidet is. A szociális modellektől tanult ismereteket és stratégiákat alkalmazva képes lehetsz javítani az önhatékonyságodon.

4. Visszacsatolás és értékelés

• POZITÍV VISSZAJELZÉSEK
  Ha valaki sikert ér el egy feladatban vagy elér egy célt, és pozitív visszajelzést kap, az növelheti az önhatékonyságérzetét az adott területen.
• NEGATÍV VISSZAJELZÉSEK  
  Ezzel szemben, ha valaki negatív visszajelzéseket kap vagy kritikát észlel, az csökkentheti az önhatékonyságérzetet, és bizonytalanságot okozhat.
• ÖNÉRTÉKELÉS
  Ha pozitívan értékeled a teljesítményedet egy feladatban vagy területen, az növelheti az önhatékonyságot. Az ellenkezője is igaz.
• CÉLKITŰZÉSEK
  Ha sikeresen haladsz a kitűzött célok felé, az megerősítheti az önhatékonyságérzetet. Ha az előrelépést nehéz megfigyelni, az lehet, hogy csökkenti.

Albert Bandura és az önhatékonyság elmélete kiemelkedő példája annak, hogy a pszichológia hogyan segítheti az embereket abban, hogy jobban megértsék és fejlesszék önmagukat. Az én-hatékonyság elmélete azt tanítja nekünk, hogy a siker nem csupán a képességeken múlik, hanem azokon a hiedelmeken és gondolatokon is, amikkel önmagunkról rendelkezünk. Ha hinni tudunk önmagunkban, akkor nincs olyan cél, amit ne érhetnénk el. A siker a saját kezünkben van.

Forrás:

https://positivepsychology.com/bandura-self-efficacy/?utm_content=cmp-true