Sikerértelmezés és motiváció
Talán nem is tudtad, de az, hogy milyen okokra vezeted vissza a sikeredet vagy a kudarcodat jelentősen befolyásolja a jövőbeli motivációdat.
Például, ha a sikeredet saját készségeidnek vagy erőfeszítéseidnek tulajdonítod, az növelheti az önbecsülésed és a motivációd a haladásra. Viszont, ha külső tényezőknek tulajdonítod a sikered, az csökkentheti az önbecsülésed és motivációd sem lesz a fejlődésre. Nézzük, hogyan működik ez!
Hogyan értelmezhetünk egy cselekvést vagy eseményt?
Van a pszichológiában egy olyan kifejezés, hogy attribúció. Az attribúció lényege, hogy az emberek megpróbálják megmagyarázni, miért történnek az események, miért viselkednek az emberek olyan módon, ahogy teszik, és miért éreznek úgy, ahogy éreznek. Tehát azt a természetes igényünket jelenti, hogy mindenre magyarázatot keresünk és adunk is valamilyen formában.
Az attribúció lehet belső vagy külső. Belső attribúció esetén azt feltételezzük, hogy egy adott esemény vagy viselkedés belső tulajdonságokra vezethető vissza. Külső attribúció esetén a külső körülményekre vagy tényezőkre vezetjük vissza az adott eseményt vagy viselkedést.
Például, ha valaki jól teljesített egy vizsgán, a belső attribúció azt jelenti, hogy az illető intelligens vagy szorgalmas, és ezért teljesített jól. A külső attribúció azt jelenti, hogy a vizsga túl könnyű volt, és a tanár is lágyszívűen osztályoz, és ezért teljesített jól.
Miért fontos az értelmezés?
Ha valaki a sikerét a saját készségeinek vagy erőfeszítéseinek tulajdonítja, az erősítheti az önbecsülését és az önbizalmát. Az ilyen hozzáállás segít abban, hogy pozitívabban tekintsen önmagára és higgyen a saját képességeiben.
Mivel úgy értelmezi, hogy saját erőfeszítései vezettek a sikerhez, nagyobb valószínűséggel fog további erőfeszítéseket tenni és kitartani az újabb kihívásokkal szemben.
Az, aki hisz a saját készségeiben és erőfeszítéseiben, nem adja fel könnyen, ha újabb nehézségekkel találkozik. Ez a kitartás segít abban, hogy képes legyen túljutni az akadályokon és elérni a hosszú távú céljait.
Ez azt is jelenti, hogy felismeri a saját szerepét és felelősségét a sikeres eredmény elérésében, ami ösztönözheti arra, hogy még nagyobb felelősséget vállaljon a jövőben és hatékonyabban irányítsa saját életét.
Ha a sikert a szerencsének, vagy egyéb külső körülményeknek tulajdonítjuk, akkor mindez nem áll fenn. Akár az imposztor szindróma csapdájába is beleeshetünk.
Teljesítmény és felelősségvállalás
Hasonlóképpen, a kudarc esetén is léteznek belső és külső attribúciók. A belső azt jelenti, hogy saját hiányosságainknak, vagy hibáinknak tulajdonítjuk a kudarcot. A külső azt jelenti, hogy a külső tényezőket, mint például a nehéz körülményeket vagy a szerencsétlenséget, hibáztatjuk a kudarcért. Ez utóbbi általában felelősséghárítás.
Például, ha valaki rosszul teljesített egy vizsgán, a belső attribúció azt jelenti, hogy az illető beismeri, hogy nem készült rá eléggé, és ezért nem teljesített jól. A külső attribúció azt jelenti, hogy a vizsga túl nehéz volt, és a tanár is rosszindulatú, és ezért nem teljesített jól a vizsgázó.
Ha valaki belső okokra vezeti vissza a kudarcát, az azt jelenti, hogy felismeri saját szerepét és felelősségét a kudarcban. Ez lehetőséget ad a számára, hogy tanuljon a hibáiból és fejlődjön.
Bizonyos esetekben a külső attribúció alkalmazása segíthet csökkenteni a stresszt és a nyomást, különösen akkor, ha az elvárások nagyon magasak vagy a kudarcok nagyon súlyosak. Meg tényleg vannak olyan helyzetek, amikor nem rajtunk múlik.
Viszont, ha folyamatosan másokat okolunk a kudarcainkért, és nem értjük meg a saját felelősségünket, akkor fejlődni sem fogunk tudni, és motivációnk sem lesz. Hiszen minek erőlködjünk, ha úgyis minden a szerencsén múlik?
A sikerértelmezés és a motiváció tehát szorosan összefüggenek egymással. Fontos, hogy felismerjük saját szerepünket a sikerek és kudarcok mögött. Az önreflexió és a felelősségvállalás lehetőséget ad számunkra arra, hogy tanuljunk a tapasztalatokból és fejlődjünk. Minden erőfeszítésünk és küzdelmünk értékkel bír.