Pszichológia

A flow lenne a kiégés ellenszere?

Sokan hiszik, hogy a kiégés a túl sok munka miatt van. A feszített tempó, a túlórák, a túlterheltség miatt. És valóban, a túl sok munka szerepet játszhat ebben – de nem feltétlenül az a legfőbb ok.

Inkább az számít, milyen típusú munkát végzel, milyen érzésekkel, és főként milyen belső motivációval. Mert nem a munka mennyisége az, ami igazán felemészt, hanem az, ha túl sok olyasmit kell tenned, amit nem szeretsz, ami nem passzol hozzád, vagy amit nem szabadon választottál.

Ha hosszú időn keresztül olyan feladatokkal vagy elfoglalva, amelyek csak kötelességből vannak jelen az életedben, miközben alig jut időd vagy lehetőséged arra, amit szívesen csinálsz – az egyenes út a kiégéshez.

Ezzel szemben, ha egy olyan kihívást jelentő, sok energiát követelő projektben veszel részt, amit magadénak érzel, ha flow-élményt tapasztalsz és belülről motivált vagy, akkor akár a hosszú munkanapok is képesek feltölteni. De vajon miért van ez így?

 

Miért éget ki az, amit nem szeretsz?

Amikor olyan munkát végzel, ami nem jelent számodra örömet, és az értelmét is nehezen találod, akkor a szervezeted és az elméd egyaránt jelez. Már az is kimerítő, ha reggelente nem a saját céljaidért, hanem mások elvárásai miatt kelsz fel.

Amit nem szeretsz, az:

  • állandó akaraterőt igényel (önkényszer),
  • nincs benne sikerélmény vagy belső jutalom,
  • hosszú távon felemészti a mentális energiát, mert folyamatos belső ellenállással végzed.

Kutatások szerint ez nem csupán kellemetlenség, hanem krónikus stresszforrás, amely hosszú távon érzelmi kimerüléshez és motivációvesztéshez vezethet.

Christina Maslach és Michael Leiter könyve, The Truth About Burnout: How Organizations Cause Personal Stress and What to Do About It (1997), az egyik legelismertebb szakirodalom a kiégés témájában.

A könyv fő üzenete az, hogy a kiégés nem csupán egyéni probléma, hanem a munkahelyi környezetre adott válaszreakció, és az okai mélyebben gyökereznek annál, mint hogy valaki túl sokat dolgozik.

Maslach és Leiter szerint nem a munka mennyisége önmagában a kiégés oka, hanem az, ha a munka nem jelent belső értelmet, nem egyezik az értékrendeddel, vagy nem kapsz benne kontrollt és visszajelzést.

Ha például kevés beleszólásod van abba, hogy hogyan végzed a munkád, vagy ha úgy érzed, nem értékelnek eléggé, az sokkal inkább vezet kiégéshez, mint az, ha egyszerűen csak sok dolgod van. Különösen veszélyes, ha a saját értékrendeddel nem egyezik a munkád, mert akkor egyfajta belső konfliktus is kialakul, ami szinte észrevétlenül őröl fel.

„Nem az aktivitás önmagában fáraszt ki, hanem az, ha azt érezzük, hogy a munkánk elvesz tőlünk, nem pedig hozzánk ad.”

 

Miért lehet megoldás a flow?

Ezzel szemben ott van a flow. Ez a kifejezés mára a pozitív pszichológia egyik legismertebb fogalmává vált, Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik.

A flow állapot lényege, hogy annyira elmerülsz egy tevékenységben, hogy megszűnik körülötted a világ. Nincs időérzéked, nem gondolsz másra, és az élmény önmagáért valóvá válik. Paradox módon éppen ez az intenzív koncentráció az, ami feltölt.

A Schaufeli és Bakker (2004) által megalkotott „elköteleződés modell” szerint az, aki gyakran él át flow-t a munkája során, kevésbé hajlamos a kiégésre. Bár ők nem használják a „flow” kifejezést, hanem a „bevonódás” fogalmát használják. A bevonódás hasonló jelentéssel bír, mint a flow: az ember energikus, elkötelezett és elmélyül a munkájában.

Ez magyarázat lehet arra, miért van az, hogy egy vállalkozó, aki napi 12 órákat dolgozik a saját ötletén, kevésbé ég ki, mint az, aki 6 órát tölt el alkalmazottként olyan feladatokkal, amiket nem élvez. A kulcs nem a mennyiség, hanem a minőség és a belső élmény.

 

A belső választás szabadsága

És itt jön képbe az autonómia szerepe. Az, hogy szabadnak érzed-e magad, alapvetően meghatározza, hogyan éled meg a munkádat – és az életedet. A belső motiváció akkor tud igazán kibontakozni, ha három pszichológiai alapvetés teljesül: autonómia, kompetencia és kapcsolódás.

E hármas közül az autonómia – vagyis az érzés, hogy te döntesz – kulcsfontosságú. Amikor úgy érzed, nem irányíthatod a munkád ritmusát, tartalmát vagy célját, egyre csökken az energiád. Ha viszont te hozod a döntéseket, ha a munkád a saját céljaid szolgálatába állítható, akkor élvezni is tudod a munkát – akkor is, ha kemény.

Ez a belső szabadság érzése nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig csak azt csinálod, amit akarsz. Inkább azt, hogy értelmet látsz benne, azonosulni tudsz vele, és te választottad azt az utat. Ez különbséget jelenthet egy kiégett középvezető és egy elfoglalt, de szenvedéllyel dolgozó kreatív szakember között.

A modern pszichológia szerint az autonómia csökkenti a stressz káros hatásait is. Ha úgy érzed, ura vagy a helyzetnek, a kihívás nem nyomasztó lesz, hanem inspiráló. Ez a fajta kontrollérzet egyfajta mentális pufferként működik, amely megvéd a túlterheléstől.

 

Flow, motiváció és értelem

Fontos tehát felismerni: nem csupán a munkamennyiséggel van probléma. A valódi kérdés az, hogy mi motivál belülről, mit érzel értelmesnek, és mit választasz szabadon. A kiégés nem akkor jön el, amikor sokat dolgozol, hanem amikor azt érzed, semmi közöd nincs ahhoz, amit csinálsz.

Ezért különösen fontos, hogy tudatosan keresd azokat a feladatokat, amelyek flow-t okoznak. Nem kell, hogy minden munkád ilyen legyen – de ha el tudsz kezdeni arányt váltani, és több olyan tevékenységet hozol be az életedbe, amely belső lelkesedésből fakad, az már önmagában megelőzheti a kiégést.

Ha el tudod érni, hogy a munkád legalább részben kapcsolódjon a személyes érdeklődésedhez, a szenvedélyedhez, vagy csak egyszerűen több autonómiát kapj benne, máris egy sokkal fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb állapotot teremthetsz magadnak.

 

Forrás:

Maslach, C., & Leiter, M. P. (1997). The Truth About Burnout: How Organizations Cause Personal Stress and What to Do About It. Jossey-Bass.

Schaufeli, W. B., & Bakker, A. B. (2004). Job demands, job resources, and their relationship with burnout and engagement: A multi‐sample study. Journal of Organizational Behavior, 25(3), 293-315.

Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row.

Deci, E. L., & Ryan, R. M. (1985). Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. Springer.

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük