Hangulatingadozás – pszichológiai okok

A hangulatod nagyban függhet a tested biológiai folyamataitól, erről írtam korábban (Hangulatingadozás – biológiai okok). De attól is, hogyan élsz, hogyan gondolkodsz, és hogyan kapcsolódsz másokhoz.

A pszichológiai tényezők legalább olyan erősen alakítják a kedvedet, mint a hormonok vagy az idegrendszer. Sőt, sokszor észrevétlenül, a háttérből hatnak rád, és egyszer csak azon kapod magad, hogy hullámvasúton ülsz.

Ebben a cikkben végigvezetlek a legfontosabb pszichológiai okokon, amelyek a hangulatingadozások mögött állhatnak, és megmutatom, hogyan tudsz tudatosabban bánni velük.

Stressz és a túlterheltség: a legnagyobb hangulatgyilkosok

Dolgozni kell, megfelelni a családban, tartani a kapcsolatokat, és közben még saját magadra is időt találni. Minden sarkon egy elvárás. Nem véletlen, hogy a legtöbb ember folyamatos nyomás alatt él. A stressz önmagában nem mindig rossz – néha motivál, éberebbé tesz –, de ha túl sokáig tart, akkor kimeríti az idegrendszeredet.

Amikor hosszabb ideig túlterhelt vagy, az agyad stresszhormonokat termel, amelyek felborítják az érzelmi egyensúlyt. Ekkor gyakrabban érezheted magad feszültnek, ingerlékenynek, és a legapróbb dolgok is kibillenthetnek. Ez vezet oda, hogy hol túlreagálsz egy helyzetet, néha pedig apátiába süppedsz.

A tartós túlterheltség következménye lehet a kiégés. Ez már nem egyszerű fáradtság, hanem mélyebb lelkiállapot, amit az üresség, a cinizmus és az érdeklődés elvesztése jellemez. A kiégés egyik legkorábbi jele éppen a hangulatingadozás: egyik nap még próbálsz lelkes lenni, másnap pedig szinte teljes közöny vagy ingerlékenység vesz erőt rajtad.

Mit tehetsz? Ne égesd ki magad! Érdemes megtanulnod, kezelni a stresszt. Erre vannak módszerek. Ha figyelsz magadra, például észreveszed, hogy szaporábban ver a szíved, vagy görcsbe rándul a gyomrod, akkor időben közbeavatkozhatsz. Egy rövid séta, légzőgyakorlat vagy a napi teendők tudatos priorizálása sokat segíthet abban, hogy ne a stressz irányítsa a hangulatodat.

Negatív gondolkodási minták

A gondolataid erősebbek, mint hinnéd. Ha hajlamos vagy a negatív gondolkodásra, az automatikusan lehúzza a kedvedet, még akkor is, ha a külső körülményeid éppen rendben vannak. A pszichológiában ezt kognitív torzításnak hívjuk.

Ha a figyelmed automatikusan a negatívumokra fókuszál, akkor a jó dolgokat észre sem veszed. Így a valóság torzítva, sötétebbnek tűnik, mint amilyen valójában, ami szorongást vagy lehangoltságot okoz.

Lehet, hogy ismerősek ezek a gondolatok: „Soha nem sikerül semmi.” „Mindenki jobban csinálja, mint én.” „Ha hibázom, az kudarc.” Ezek mind érzelmi töltettel bírnak, és szorongást, lehangoltságot váltanak ki.

A baj az, hogy a negatív minták spirálként működnek: rossz gondolat → rossz érzés → újabb rossz gondolat. Ha ebben a körben maradsz, könnyen beleragadhatsz a hangulatingadozásokba.

Mit tehetsz? Próbáld meg megcáfolni a saját gondolataidat. Például, ha azt mondod magadnak: „Nem csinálok semmit jól”, kérdezd meg: tényleg, soha? Biztos, hogy nincs egy apró dolog, amit sikerült megoldanod? Ez a technika – amit a kognitív viselkedésterápia is alkalmaz – segít reálisabban látni a helyzeteket, és nem engedi, hogy a gondolataid irányítsák a hangulatodat.

Elfojtott érzelmek

Az elfojtott érzelmek sokkal nagyobb hatással vannak a hangulatodra, mint elsőre hinnéd, még akkor is, ha úgy érzed, sikerül kontroll alatt tartani őket. Amikor egy érzést (például dühöt, szomorúságot, félelmet) nem engedsz meg magadnak átélni, hanem elnyomod, az nem szűnik meg. Inkább a háttérben dolgozik tovább, és lassan, de biztosan rányomja a bélyegét a hangulatodra és az energiádra.

Ha gyakran elnyomod a dühöt, ingerlékenyebbé válsz a mindennapokban. Ha a szomorúságot nem éled meg, könnyen fásult, kedvetlen leszel. És előfordulhat az is, hogy egyik pillanatról a másikra tör ki belőled valami.

Mit tehetsz? Tanuld meg az érzelmeidet kifejezni, még ha nehéz is. Nem feltétlenül kell mindig másoknak elmondani, egy napló, egy rajz, vagy akár a testmozgás is jó módja annak, hogy a benned levő feszültség kioldódjon. Az érzelmek egészséges kifejezése stabilabb hangulatot ad.

Társas hatások

A hangulatodért elsősorban te vagy a felelős, de azért nem mindig. Már észrevehetted, hogy ha jókedvű emberek vesznek körül, akkor te magad is feldobódsz. Ha viszont mindenki panaszkodik vagy feszült, akkor az is átragadhat rád.

Az emberek ösztönösen átveszik egymás hangulatát, ezt hívjuk érzelmi fertőzésnek. A tükörneuronjaid automatikusan utánozzák mások arcát, hangját, testtartását, és ezzel együtt az érzelmeiket is.

Mit tehetsz? Nem tudod mindig elkerülni a negatív embereket, de tudatosan keresheted azokat a kapcsolatokat, amelyek feltöltenek. Egy támogató baráti beszélgetés sokszor többet ér, mint bármilyen önsegítő technika.

Életesemények

Egy költözés, munkahelyváltás, új kapcsolat vagy épp egy szakítás mind érzelmi hullámvasútra ültetnek. Ezek az események nemcsak a külső körülményeket változtatják meg, hanem belül is újrarendezik a világodat.

A pozitív változások is hozhatnak stresszt, mert alkalmazkodnod kell: egy új munkahely izgalmas, de bizonytalan is; egy új szerelem boldogság, de tele van kérdésekkel. A negatív események, veszteségek természetesen fájdalmasak, és természetes, hogy hullámzó érzésekkel járnak.

A jelentős életeseményekben az a legnehezebb, hogy elveszíted a kontroll érzését. Az ember alapvetően szereti a stabilitást, a kiszámíthatóságot. Amikor ez meginog, a hangulatod is labilisabb lesz, mert a belső biztonságérzeted megrendül.

Mit tehetsz? Ezen túl kell esni. Engedd meg magadnak az érzelmi ingadozást, ne akard mindig stabilan jól érezni magad. Az élet változásokból áll, és a hangulatod reagál ezekre. Ami fontos: ha úgy érzed, hogy elakadtál, kérj segítséget barátoktól, szakembertől.

Ahogy láthattad, a pszichológiai okok mögött mindig az áll, hogy hogyan éled meg a világot: mennyire vagy terhelt, milyen gondolatok futnak benned, hogyan bánsz az érzelmeiddel, kik vesznek körül, és milyen életeseményeken mész keresztül.

A jó hír az, hogy ezekbe van némi beleszólásod. Nem mindig tudod kontrollálni, mi történik veled, de megtanulhatod jobban kezelni a gondolataidat, kifejezni az érzéseidet, keresni a támogató embereket, és időt adni magadnak a változások feldolgozására.

A hangulatingadozás nem rossz dolog, hanem jelzés. Ha megtanulod érteni, akkor nem sodor magával, hanem segít jobban kapcsolódni önmagadhoz.