Mi a gondolatkísérlet?

Nem kell feltétlenül megtörténnie a dolgoknak ahhoz, hogy tanulhass belőlük. Lejátszhatsz a fejedben egy helyzetet, döntést, párbeszédet, sőt, akár egy olyan jövőt, amelyben egészen másképp alakultak a dolgaid. Már biztosan csináltál ilyet.

A gondolatkísérlet egy olyan módszer, amikor képzeletben lefuttatunk egy helyzetet vagy szituációt, hogy megvizsgáljunk vele egy elméleti kérdést, erkölcsi dilemmát, fizikai törvényt vagy logikai következtetést. Nem valóságos kísérlet, de ennek ellenére erős eszköz a megértéshez vagy az elméletek próbára tételéhez.

A gondolatkísérlet célja az, hogy mélyebb megértést nyújtson egy kérdésről vagy problémáról valós tesztelés nélkül, pusztán az elme erejével.

Eredetileg filozófiai és tudományos módszer. A kvantumfizikában például Schrödinger macskája a híres példa rá, de gondolatkísérleteket használnak etikai dilemmákban is – ilyen a sokak által ismert villamosdilemma –, sőt a mesterséges intelligencia és a tudat kérdésében is gyakran előkerül az úgynevezett kínai szoba gondolatkísérlet. (Ha érdekelnek ezek, a cikk végén összefoglalom őket.)

De vajon van-e helye a képzeletbeli szituációknak az önismeretben? Naná. Mégpedig azért, mert ezek a gyakorlatok segítenek kiszakadni a megszokott gondolkodásmódból, és egy olyan szemszögből ránézni a döntéseidre, félelmeidre vagy elakadásaidra, ahonnan ritkán teszed.

Miért működik, ami csak a fejedben történik?

Lehet, hogy elsőre úgy érzed: a gondolatkísérlet nem több mint egy játék. Egy szellemi gyakorlat, amit végiggondolsz, aztán mész tovább. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor igazán belehelyezkedsz egy ilyen belső szituációba, az agyad és az idegrendszered valós élményként dolgozza fel a történteket.

Nem vagyunk ugyanis olyan jók abban, hogy elválasszuk a képzeletet a valóságtól, mint hinnénk, különösen, ha a képzelet erőteljes képekkel, érzelmekkel és belső párbeszédekkel társul.

Egy gondolatkísérletben eljátszhatsz bármilyen élethelyzetet vagy döntést anélkül, hogy bármilyen valós következménytől kellene tartanod. Ez a belső szabadság lehetővé teszi, hogy olyan választásokat is megvizsgálj, amiket a valóságban talán sosem mernél kipróbálni.

És amikor ezekre a helyzetekre reagálsz képzeletben, sokszor nagy felismerések jönnek elő.

Mire használhatod a gondolatkísérletet a saját életedben?

A személyes fejlődés során szembesülsz olyan dilemmákkal, ahol nincs jó válasz. Mi van, ha más életpályát választanál? Mi történne, ha egyszer végre nemet mondanál? Mi lenne, ha elhinnéd magadról, hogy képes vagy rá? Ilyenkor nem biztos, hogy elegendő logikusan átgondolni a helyzetet.

A gondolatkísérlet azért hatékony, mert nemcsak az eszedet szólítja meg, hanem a képzeletedet, az érzelmeidet és a belső világodat is. Ahelyett, hogy objektíven mérlegelnél, most átszűröd magadon a kérdést. És ez megmutatja, hogy mitől félsz valójában. Mire vágysz titokban. Mi az, amit letagadsz, elfojtasz vagy eltolnál magadtól.

Képzeld el, hogy minden pénzügyi korlát megszűnik. Mit kezdenél ezzel a szabadsággal? Elkezdenél-e valami olyat, amiről eddig csak álmodoztál? És ha nem, akkor mi tart vissza valójában? A pénz hiánya – vagy az önbizalomé?

A gondolatkísérlet előnyei

Nincs kockázat. Bármit kipróbálhatsz: lehetőségeket, döntéseket, alternatív életeket. És minél többet gyakorolsz így, annál bátrabban kezdesz gondolkodni a valóságban is.

Eljátszhatod, milyen lenne, ha ma elkezdenél írni. Vagy ha elkezdenél sportolni. Vagy ha nemet mondanál egy megbízásra. Aztán újra és újra lefuttathatod a gondolatmenetet: mi történne utána? Mit reagálna a környezeted? És hol bukik el a kép, vagy hol kezd hirtelen reálisnak tűnni?

Ezek a szimulációk olyanok, mint a belső próbák: minden alkalommal közelebb kerülsz ahhoz, hogy egyszer valóban megtedd.

Hogyan lesz egy képzeletbeli jelenetből valóságos felismerés?

Éld át! Ne csak megfogalmazd, mit tennél, hanem képzeld el azt is, hogy ott vagy. Nézd meg, mit érzel. Mit hallasz, mit látsz, hogyan viselkedik a környezeted. Mi történik veled közben?

A gondolatkísérletek nem azért működnek, mert tökéletes választ adnak – hanem mert megmutatják a saját válaszaidat. Nem az a lényeg, hogy helyesen döntesz-e egy képzelt helyzetben, hanem hogy észreveszed, milyen belső reflexek, hiedelmek vagy félelmek bukkannak fel benned.

Ha például elképzeled, hogy kiállsz és egy határozott nemet mondasz valakinek, akivel szemben általában alárendelt szerepben vagy, nemcsak azt fogod látni, mit tennél, hanem azt is, mitől szorul ökölbe a gyomrod, milyen gondolatok kezdenek el villogni a fejedben.

Ezek tünetei egy mélyebb belső mintának, amely akadályoz téged a határhúzásban. És minél többször eljátszod a helyzetet, annál jobban felismered ezeket a sémákat, és egyre tudatosabban tudsz választani.

Hogyan kezdj neki?

Nem kell filozófusnak lenned. Elég egy jó kérdés. Egy képzeletbeli szituáció és egy kis idő.

Próbáld ki például ezt:

„Képzeld el, hogy 10 évvel később van, és visszanézel a mostani énedre. Tegyük fel, hogy bölcsebb vagy. Mit mondanál magadnak? Mit látnál, amit most nem veszel észre? Miben vagy bátor? Miben vagy elakadva? Milyen tanácsot adnál magadnak?

Ne megfejteni próbáld a helyzetet, csak képzeld el. Hagyd, hogy a kép és a válasz magától jöjjön.

A gondolatkísérletek nem azért hatnak, mert tényeket adnak. Hanem mert kapcsolatba hoznak azzal a részeddel, aki már tudja a választ – csak még nem engedted szóhoz jutni.

Érdekességképpen: gondolatkísérletek a tudomány világából

Schrödinger macskája

Egy macskát bezárunk egy dobozba egy mérgező gázt tartalmazó szerkezettel, ami akkor aktiválódik, ha egy radioaktív atom elbomlik.

A kvantummechanika szerint, amíg nem nézünk bele a dobozba, az atom állapota szuperpozícióban van – azaz egyszerre bomlott is, meg nem is.

Ebből következik, hogy a macska is egyszerre él is, meg halott is – amíg meg nem nézzük.

Ez egy elméleti kísérlet volt, amivel Schrödinger a kvantummechanika abszurditását akarta bemutatni.

A villamosdilemma

Képzeld el, hogy egy elszabadult villamos halad az úton, és ha nem csinálsz semmit, el fog ütni 5 embert, akik a sínen dolgoznak. De van egy váltó, és ha átkapcsolod, akkor a villamos másik vágányra megy, ahol csak 1 ember van.
Mit teszel?

Ha nem teszel semmit, a villamos elgázol öt embert. Ha átváltod a váltót, megmented az ötöt, de meghal az az egy. Ha beavatkozol, aktívan okozod egy ember halálát – még ha ötöt meg is mentesz.

Mit választasz? És milyen erkölcsi elvek alapján?

A kínai szoba

John Searle filozófus találta ki ezt a kísérletet a mesterséges intelligencia kapcsán.

Képzeld el, hogy te egy szobában ülsz, és egyáltalán nem tudsz kínaiul. A szobában van egy könyv (szabálykönyv), amiben meg van adva, hogy ha kapsz egy bizonyos kínai karakterláncot, milyen másik karakterláncot kell visszaküldened válaszként.

Tehát:

1. Beadnak neked egy kínai kérdést az ajtón.
2. Megnézed a szabálykönyvben, mit kell visszaírni.
3. Összeállítod a választ a könyv alapján, és visszaadod.

A kívülálló, aki tud kínaiul, azt fogja hinni, hogy bent egy kínaiul értő ember ül, mert a válaszok értelmesnek tűnnek.

De te ott belül egy szót sem értesz az egészből – csak szabályokat követsz, anélkül, hogy valódi jelentést tulajdonítanál a jeleknek.

A kérdés: Ha egy számítógép pontosan így működik – szimbólumokat kezel, de nem ért –, akkor vajon valóban gondolkodik vagy csak úgy tűnik?