Mizofónia: Amikor a hétköznapi hangok kibírhatatlanok

Nem vág annyira témába, de megkértek, hogy írjak róla, és szerintem is érdekes jelenség a mizofónia. A „mizofónia” szó szerinti fordításban „hanggyűlöletet” jelent, a görög miso (gyűlölet vagy ellenszenv) és a phóné (hang) szavak nyomán. Más néven: szelektív hangérzékenység.

Az elnevezés jól tükrözi az állapot lényegét: az érintett személyek erős érzelmi vagy fizikai reakciókat élnek meg bizonyos hétköznapi hangokkal kapcsolatban, amelyeket kifejezetten zavarónak vagy elviselhetetlennek találnak. Például csámcsogás, szürcsölés, kopogás stb.

A mizofónia tehát nem egy egyszerű zajérzékenység. Ha mizofóniás vagy, nem feltétlenül a hangerőre, hanem bizonyos specifikus hangokra reagálsz szélsőségesen. Olyan hangokra, amelyek a többség számára teljesen észrevétlenek maradnak. Ezek a bizonyos hangok azonnali, akár agresszív érzelmi reakciót válthatnak ki.

Én például dühös leszek, ha a kutya nyalogatja vagy rágcsálja magát, ilyenkor mindig rászólok, hogy hagyja abba, és nem túl kedvesen.

Honnan tudhatja valaki, hogy mizofóniával küzd?

A mizofónia jelenleg nem tekinthető hivatalosan elismert betegségnek, de egyre inkább egy önálló állapotként vagy rendellenességként kezelik.

Az állapot felismerése nem egyszerű, mivel a tünetek szubjektívek, és a reakciók mértéke is változó lehet. Az érintettek csak bizonyos hangokra reagálnak erősen, és ezek a hangok rendkívül specifikusak. Míg egyes emberek csak néhány hangra érzékenyek, másoknál szélesebb lehet a zavaró hangok spektruma.

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a harag, a düh, az undor vagy a szorongás bizonyos hangok hallatán. Gyakoriak a fizikai tünetek is, mint például emelkedett pulzus, izzadás vagy izomfeszültség, vagyis a stressztünetek.

Egyesek menekülőre is fogják, például elvonulnak egy másik helyiségbe, ha zavaró hangot hallanak, vagy igyekeznek elkerülni azokat a helyzeteket, ahol tudják, hogy ezekkel a hangokkal találkozhatnak.

Jellemzően milyen hangok válthatják ki?

A mizofóniában szenvedők specifikus, hétköznapi hangokra reagálnak érzékenyen. Ezek a hangok sokszor kapcsolódnak más emberek viselkedéséhez, és ismétlődőek, ami miatt az érintett úgy érezheti, hogy nincs kontrollja felettük.

Evéshez kapcsolódó hangok: rágás (főként nyitott szájjal), szürcsölés, kortyolás, kanál vagy villa koppanása a tányéron, cuppogás (például jégkrém evése közben), ropogtatás (például chips evése közben).

Légzéssel kapcsolatos hangok: horkolás, hangos légzés vagy zihálás, orrszívás, szipogás, szájjal való lélegzés (erőteljesen hallható légzés).

Beszédhangok: túlzottan artikulált beszéd, nyávogás, kattogás a beszéd közben (nyelvvel vagy ajakkal kiadott hangok), hangos suttogás.

Mozgáshoz kapcsolódó zajok: tollkattintgatás, gépelés hangja, kopogás, erős léptek zaja, körömrágás.

Környezeti zajok: óra ketyegése, csap csöpögése, ajtó nyikorgása vagy csapódása, járművek hangja (például motorkerékpár, autó riasztó), telefon értesítések hangja stb.

Milyen szintjei vannak a mizofóniának?

Az érzékenység mértéke és a hangokra adott reakció intenzitása alapján beszélhetünk enyhébb és súlyosabb formákról.

Enyhe mizofónia

Észreveszed a zavaró hangokat, de ezek nem okoznak jelentős érzelmi vagy fizikai stresszt. Lehet, hogy némi frusztrációt érzel, de képes vagy figyelmen kívül hagyni vagy elterelni a figyelmedet.

Például: A rágás hangja zavaró lehet egy étteremben, de képes vagy figyelmen kívül hagyni, vagy könnyen elviselni.

Mérsékelt mizofónia

A hangok már erősebb érzelmi válaszokat válthatnak ki, például dühöt, idegességet.

Többször próbálod elkerülni a zavaró helyzeteket, például nem veszel részt bizonyos társas eseményeken, vagy inkább egyedül eszel. Fizikai tünetek is megjelenhetnek, mint például izomfeszültség vagy szapora szívverés.

Például: Ha egy családtag rágása vagy szürcsölése miatt mérges vagy, és gyakran elvonulsz, hogy elkerüld ezeket a hangokat.

Súlyos mizofónia

A zavaró hangok extrém érzelmi reakciókat váltanak ki, például erős dühöt, frusztrációt, pánikot vagy akár agressziót.

Az életminőségedet jelentősen befolyásolja a mizofónia, és komoly szociális elkerülési viselkedést alakítasz ki: előfordulhat, hogy teljesen elzárkózol bizonyos emberektől vagy helyzetektől, amelyek a kellemetlen hangokkal társíthatók.

A mindennapi élet és a kapcsolatok is súlyosan megsínylik ezt az állapotot, mivel a zavaró hangok miatt stresszhelyzetek alakulhatnak ki, vagy akár veszekedések.

Fizikai tünetek, például fejfájás, hányinger, fokozott stressz-szint, vagy teljes pánikroham is jelentkezhetnek.

Például: Az evéssel kapcsolatos hangok annyira frusztrálnak, hogy inkább egy másik szobában eszel, és akár a családoddal való kapcsolatod is megromlik emiatt.

Mi az oka a mizofóniának?

A pontos okai még nem teljesen ismertek, de az elmúlt években számos kutatás próbált rávilágítani az állapot hátterére.

Egyes szakértők szerint a mizofónia neurológiai eredetű, ami azt jelenti, hogy az érintett személy agya eltérően dolgozza fel ezeket a hangokat. Az agyban található auditív rendszer és a limbikus rendszer (amely az érzelmek szabályozásáért felelős) közötti kapcsolat lehet a kulcsa annak, hogy ezek az egyszerű hangok miért váltanak ki olyan erős érzelmi reakciókat.

2017-es kutatások kimutatták, hogy a mizofóniás emberek agyában bizonyos hangok aktiválják a frontális kéreg és az insula nevű agyterület közötti kapcsolatot, amely egyébként a testtudatért és az érzelmi válaszokért felelős. Ez magyarázhatja, hogy miért érzékelik a mizofóniás személyek ezeket a hangokat fenyegetésként vagy stresszfaktorként, még akkor is, ha ezek valójában teljesen ártalmatlanok.

Egy másik elmélet szerint a mizofónia a feltételes reflexek egyik formája, amely során az egyén tudat alatt összekapcsolja a kellemetlen élményeket bizonyos hangokkal. Például, ha valaki rendszeresen kellemetlen helyzetekben találkozott egy adott hanggal (pl. stresszes családi vacsorákon a rágás hangjával), idővel ez a hang önmagában is erős negatív érzelmi reakciót válthat ki.

Egy harmadik megközelítés szerint a mizofónia összefügghet bizonyos mentális zavarokkal, mint például a szorongásos zavarokkal vagy a kényszerbetegségekkel.

Hogyan kezelhető a probléma?

Nincs egyetlen egyértelmű megoldás, többféle megközelítés létezik, amelyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket. A kezelés célja az, hogy megtanuld kezelni a hangokra adott érzelmi reakciót, és hogy csökkentsd a hangokkal járó stresszt.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott terápia a kognitív viselkedésterápia (CBT), aminek a célja, hogy megváltoztassa a gondolkodásod és a viselkedésed a zavaró hangokkal kapcsolatban. A terapeuta segít felismerni azokat a gondolati mintákat, amelyek erősítik az érzelmi reakciókat, és alternatív megküzdési stratégiákat kínál.

Egy másik megközelítés a hangterápia (tinnitus retraining therapy, TRT), amely során semleges, alacsony intenzitású hangokat játszanak le, hogy elvonják a figyelmed a zavaró hangokról. Ez segíthet csökkenteni az érzékenységet, és idővel kevésbé érzékeled fenyegetőnek a hangokat.

És persze ott vannak az elkerülési stratégiák, mint a füldugók használata vagy zajszűrő fejhallgatók alkalmazása. Ezek különösen hasznosak olyan helyzetekben, ahol a zavaró hangokat nem lehet elkerülni, bár csak átmeneti megoldások, és nem segítenek hosszú távon megoldani a problémát.

Mivel a mizofónia nem gyógyítható, az elsődleges cél, hogy megtanuld kezelni a reakcióidat. Ez időt és gyakorlást igényel, ezért fontos, hogy türelmes légy magaddal.

Forrás:

https://www.psychologytoday.com/us/basics/misophonia