Pszichológia

Charlotte Bühler fejlődéselmélete

Hogyan alakul az emberi életút, és milyen fejlődési feladatokkal kell szembenéznünk az egyes életszakaszokban? Erről szól Charlotte Bühler pszichológus átfogó elmélete, mely szerint minden egyes életszakaszunknak megvan a sajátos fejlődési feladata. Lássuk, mik ezek!

 

Bühler fejlődéselmélete

Charlotte Bühler szerint az emberi élet négy fő szakaszra osztható:

  • gyermekkor (Kindheit), 0-15 év,
  • ifjúkor (Jugend), 15-25 év,
  • felnőttkor (Erwachsenenalter), 25-45 vagy 50 év
  • időskor (Alter), 45-70 év.
  • Ezek után már a hanyatlás következik.

Bühler elméletének egyik kulcsfontosságú gondolata, hogy az ember életének célja az önmegvalósítás, vagyis hogy kibontakoztassa a képességeit és megtalálja a saját életútját. Ez a folyamat azonban nem automatikusan történik, hanem aktív részvételt és alkalmazkodást igényel.

 

Gyermekkor: a tanulás és alkalmazkodás időszaka (0-15 év)

Az élet első szakasza a gyermekkor, amelyben a fizikai, érzelmi és szociális alapok épülnek ki. Ebben az időszakban a legfontosabb feladatok közé tartozik a biológiai fejlődés, a járás, a beszéd elsajátítása és az alapvető kognitív képességek kialakulása.

Az első életév során kiemelkedő fontosságú az érzelmi kötődés kialakulása a csecsemő és a gondozója között, általában az anya és a csecsemő között. Ez az érzelmi kapcsolat alapvető a csecsemő érzelmi biztonságának és fejlődésének szempontjából.

A gyermek megtanulja, hogyan illeszkedjen be a társadalomba: elsajátítja a szabályokat, a társas együttműködés alapjait, és kialakulnak az első érzelmi kötődései.

Az oktatás is kulcsszerepet játszik ebben az időszakban, hiszen itt tanul meg írni, olvasni, számolni, és kezdi el felfedezni a világot.

Ha sikeresen teljesítjük a gyermekkor feladatait, akkor felkészülten léphetünk ki a biztonságos családi közegből, és válhatunk önállóbbá.

 

Ifjúkor: identitáskeresés és önállóság (15-25 év)

Az ifjúkor a személyes identitás kialakításának és az életcélok keresésének időszaka. Az ember ebben a korban kezdi el tudatosan formálni önmagát, leválik a szülőkről, és megpróbálja meghatározni, hogy ki is ő valójában. Az identitáskeresés során különböző szerepeket próbálunk ki, kísérletezünk a jövőbeli pályánkkal és kapcsolatainkkal.

Egyre jobban elszakadunk a szülőktől, és kialakulnak az első barátságaink. A kortárs kapcsolatok nagyon fontossá válnak. Szabályokat és normákat tanulunk meg, például hogyan kell együttműködni, megosztani és konfliktusokat kezelni. A szociális szerepek (pl. iskolás, testvér, barát) tudatosulnak bennünk, és megértjük, hogy különböző környezetekben más-más viselkedési normák érvényesek.

Egyre jobban felismerjük és szabályozzuk az érzelmeinket. Elkezdjük megérteni mások érzéseit (empátia), ami segít a szociális kapcsolatok kialakításában.

Az ifjúkorban egyre többet foglalkozunk a jövővel, tervezgetünk és célokat tűzünk ki. Ez magában foglalhatja a továbbtanulás vagy szakmai fejlődés terveit, a karrierépítést, valamint a kapcsolatok és családalapítás terveit is.

Az ifjúkor jellemzője az érzelmi hullámvasút, mivel még mindig keressük az önazonosságunkat és próbáljuk megtalálni a helyünket a világban.

Ebben a szakaszban a legfontosabb fejlődési feladatok közé tartozik az érzelmi stabilitás kialakítása, a döntéshozatali képesség fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás első lépései. A fiatalok számára ez egy izgalmas, de egyben kihívásokkal teli időszak, mivel folyamatosan egyensúlyoznak a függetlenség és a támogatás iránti igény között.

 

Felnőttkor: önmegvalósítás és felelősségvállalás (25-50 év)

A felnőttkorban a társadalom teljes jogú tagjává válunk, munkát vállalunk, párkapcsolatokat építünk, és sok esetben családot alapítunk. Ez az időszak a stabilitás és a felelősségvállalás időszaka, amikor a karrier és a személyes kapcsolatok egyaránt középpontba kerülnek.

Felnőttkorban kialakítjuk az életmódunkat, életstílusunkat, a szokásainkat, a hobbijainkat és az életminőségre vonatkozó igényeinket. A felnőttkor egy olyan időszak, amely tele van életciklusokkal és átmenetekkel (gyermekvállalás, karrierépítés, átmenet az időskorba).

A fejlődési feladatok közé tartozik a szakmai előmenetel, a családi szerepek betöltése és a közösségben való aktív részvétel. Emellett ebben a szakaszban formálódik ki véglegesen az értékrendünk és az életszemléletünk. A sikeres felnőttkor azt jelenti, hogy az ember képes egyensúlyt teremteni a munka, a család és a személyes fejlődés között.

 

Időskor: életösszegzés és bölcsesség (50-70 év)

Az élet utolsó szakasza az időskor, amelyben az ember visszatekint életére, és értékeli az elért eredményeit. Ez az időszak nagy változásokat hozhat, hiszen a nyugdíjazás, az egészség megőrzése és a társadalmi szerepek átalakulása mind-mind kihívás elé állítja az embert.

A fejlődési feladatok közé tartozik az élettapasztalatok feldolgozása, a generációk közötti kapcsolatok ápolása és a saját életünk végességének elfogadása.

Az időskor sikeres megélése azt jelenti, hogy képesek vagyunk elégedetten visszatekinteni az életünkre, és megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amelyek továbbra is értelmet adnak mindennapjainknak.

 

Bühler és Erik Erikson elméletének összehasonlítása

Charlotte Bühler fejlődéselmélete sok szempontból hasonlít Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselméletére, de vannak különbségek is közöttük. Mindketten úgy vélik, hogy minden életkornak megvan a maga fejlődési feladata, amelyet teljesíteni kell ahhoz, hogy az egyén sikeresen továbbléphessen a következő szakaszba.

Viszont Bühler elmélete kevésbé konfliktusközpontú, inkább a természetes fejlődési lépéseket és feladatokat hangsúlyozza. Erikson ezzel szemben kiemeli a társadalmi és pszichológiai akadályokat, amelyeket az egyénnek le kell küzdenie. Bühler 4 szakaszra bontja a fejlődésünket, Erikson viszont 8 szakaszra.

Ha érdekel Erikson elmélete, itt elolvashatod: Erik Erikson elmélete a fejlődési szakaszokról.

 

Bühler elméletének jelentősége

Charlotte Bühler fejlődéselmélete segít megérteni, hogy életünk egy természetes folyamat, amelyben minden szakasznak megvannak a maga feladatai és kihívásai. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik életszakaszban vagyunk, könnyebben tudunk tudatos döntéseket hozni, és felkészülhetünk a következő lépésekre.

Az önmegvalósítás, amely Bühler szerint az élet célja, csak akkor érhető el, ha felismerjük és teljesítjük azokat a fejlődési feladatokat, amelyeket az élet elénk állít.

 

Forrás:

https://philarchive.org/archive/WOOCB-2

https://www.institute4learning.com/2019/07/22/the-stages-of-life-according-to-charlotte-buhler/

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük