Mit nevezünk ultrafeldolgozott élelmiszernek?

Azt sokszor halljuk, hogy ne együnk ultrafeldolgozott élelmiszereket, mert tönkre vágják az egészségünket, de kevesen tudják megmondani, hogy a chipsen kívül mi számít még ultrafeldolgozott élelmiszernek, például az ízesített joghurt is, szóval nem árt tisztázni, hogy mik azok az ételek, melyekkel óvatosan kell bánni.

Mi számít ultrafeldolgozott élelmiszernek?

A NOVA élelmiszerosztályozási rendszer négy kategóriába sorolja az élelmiszereket az alapján, hogy milyen mértékű feldolgozáson estek át.

Nem vagy alig feldolgozott élelmiszerek: Friss, szárított, fagyasztott vagy fermentált állapotban lévő növényi és állati eredetű élelmiszerek, például friss vagy fagyasztott gyümölcsök és zöldségek, bab, lencse, hús, hal, tojás, tej, natúr joghurt, rizs, tea, fűszernövények, gabonafélék.

Feldolgozott kulináris összetevők: Vagyis konyhai alapanyagok, olyan összetevők, amelyeket a nem vagy alig feldolgozott élelmiszerekből állítanak elő, mint például cukor, olajok, só, vaj, ecet.

Feldolgozott élelmiszerek: Ezeket a nem vagy alig feldolgozott élelmiszerekből és feldolgozott kulináris összetevőkből állítják elő, például konzervek, sajtok, friss kenyér.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek: Ezek az élelmiszerek több lépésben, ipari méretekben készülnek, és tartalmaznak olyan hozzáadott anyagokat, amelyek javítják az ízüket, állagukat vagy eltarthatóságukat. Ide tartoznak például a következők:

• csomagolt snackek (chipek, ropogtatnivalók, sós kekszek)
• üdítőitalok, különösen a cukrozott üdítők és energiaitalok
• gyorsételek (hamburgerek, hot dogok, pizzák)
• előre csomagolt édességek és péksütemények (csokik, kekszek, cukorkák, sütik)
• instant levesek és tészták
• müzliszeletek és erősen cukrozott gabonapelyhek
• feldolgozott húsáruk (kolbász, szalámi, virsli, felvágottak)
• fagyasztott készételek
• mesterséges zsiradékok (margarin és egyéb kenyérre kenhető dolgok)
• ízesített joghurtok, ízesített tejtermékek (cukros joghurtok, tejitalok)

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek előállítása során ipari méretekben alkalmaznak összetevőket és feldolgozási technikákat, amelyeket a saját konyhákban nem találunk meg. Mint például magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, hidrogénezett olajok és koncentrált fehérjék, szójalecitin stb.

Ha megnézzük egy termék összetevő listáját, és olyan dolgokat látunk, amelyeket nem használnánk az otthoni főzéshez, akkor valószínűleg egy ultrafeldolgozott élelmiszerrel van dolgunk.

Ezek az élelmiszerek általában tartalmaznak hozzáadott cukrot, sót, zsírokat, mesterséges adalékanyagokat, tartósítószereket, ízfokozókat és színezékeket. A fő cél az, hogy kényelmes, ízletes és vonzó termékeket kapjunk.

Egy krumpli élete

Hogyan lesz egy egyszerű krumpliból ultrafeldolgozott élelmiszer?

A krumplit a földeken termesztik és betakarítják. Ebben a fázisban még teljesen természetes formában van. A krumplit megtisztítják és meghámozzák. Ez még mindig minimális feldolgozást jelent. A krumplit vékony szeletekre vágják. Ez a lépés már egy kicsit feldolgozottabbá teszi az alapanyagot, de még mindig nem ultrafeldolgozott.

A krumpliszeleteket rövid időre forró vízbe vagy gőzbe helyezik, hogy előkészítsék őket a további feldolgozásra, és hogy megőrizzék a színüket és az állagukat. Ez a lépés az előfeldolgozás része.

A krumpliszeleteket forró olajban sütik, amíg ropogósak nem lesznek. Ez az egyik első lépés az ultrafeldolgozás felé, itt már jelentős mennyiségű zsiradék kerül a krumplira.

Hozzáadnak különböző ízfokozókat, tartósítószereket, mesterséges ízesítőket, például MSG-t (nátrium-glutamátot), valamint egyéb adalékanyagokat, amelyek növelik az eltarthatóságot és az ízélményt.

Végül a kész terméket vákuumcsomagolják, hogy megőrizzék a frissességét és ropogósságát. A cél, hogy a termék hosszabb ideig eltartható, ízletes és vonzó legyen a fogyasztók számára, de ez gyakran a tápérték csökkenésével és egészségügyi kockázatokkal jár.

Hogyan hatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek az egészségünkre?

Elhízás és cukorbetegség

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jellemzően magas kalóriatartalommal rendelkeznek, miközben tápanyagokban szegények. A hozzáadott cukrok, sók és zsírok, valamint az alacsony rosttartalom hozzájárulhat a kalóriabevitel növekedéséhez, ami súlygyarapodáshoz vezethet. Tehát az ilyen típusú élelmiszerek rendszeres fogyasztása hosszú távon elhízást, valamint metabolikus szindrómát okozhat, amely magában foglalja a hasi zsírt, a magas vérnyomást, az inzulinrezisztenciát.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas glikémiás indexűek, ami gyors vércukorszint-emelkedést eredményez. Az ilyen élelmiszerek hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A hozzáadott cukrok szintén jelentősen növelhetik a cukorbetegség kockázatát.

Ezen kívül sok ilyen termék tartalmaz transzzsírokat, amelyek növelhetik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, miközben csökkenthetik a „jó” HDL-koleszterin szintet, ezáltal növelve a szívbetegségek kockázatát.

Daganatos betegségek

Néhány kutatás szerint bizonyos adalékanyagok, tartósítószerek és élelmiszer-színezékek rákkeltő hatásúak lehetnek. Ehhez hozzá jön a magas kalóriatartalom, ami elhízáshoz vezethet, ami szintén növeli a különböző ráktípusok, például a vastagbélrák és az emlőrák kockázatát.

Emésztőrendszeri problémák

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek alacsony rosttartalommal rendelkeznek, ami emésztési problémákat, például székrekedést okozhat. Továbbá, egyes adalékanyagok, például emulgeálószerek, negatívan befolyásolhatják a bélflórát és gyulladást okozhatnak az emésztőrendszerben.

Mentális egészség

A tápanyagokban szegény étrend, amely sok ultrafeldolgozott élelmiszert tartalmaz, negatívan befolyásolhatja a mentális egészséget. A vércukorszint ingadozása, amelyet az ilyen élelmiszerek okozhatnak, hatással lehet a hangulatra és az energiaszintre, hozzájárulva a depresszió és a szorongás kialakulásához.

Miért választjuk mégis ezeket az élelmiszereket?

Leginkább kényelmi szempontból. Az ilyen élelmiszerek gyorsan elkészíthetők, vagy már készen is vannak, és könnyen hozzáférhetők. Szinte minden élelmiszerboltban, benzinkúton és automatában megtalálhatók, ami megkönnyíti a hozzáférést.

Másrészt finomak is. Az élelmiszeripar olyan textúrákat és érzékszervi élményeket hoz létre, amelyek kellemesebbé teszik az ételeket. Például a ropogós vagy krémes állag gyakran vonzó a fogyasztók számára. Az erőteljes ízek (ízfokozók), a szép csomagolás, és a hatékony reklámkampányok is hozzájárulnak a népszerűségükhöz.

Nem utolsó sorban olcsók is. Sajnos gyakran olcsóbbak, mint a friss, természetes alapanyagok.

A társadalmi szokások szintén szerepet játszanak a népszerűségükben. A chipsek, ropik, rágcsák fogyasztása szinte elengedhetetlen része a családi és baráti összejöveteleknek.

Ha fontos számodra az egészséged, akkor tudatosan válaszd meg, hogy mit eszel és próbáld minimalizálni az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását. Teljesen kiiktatni úgysem tudod őket az életedből, de az ultrafeldolgozott élelmiszerek között is van különbség, nem mindegy, hogy gyümölcsjoghurtot eszel, vagy kekszet.

A friss, természetes alapanyagokból készült ételek, gazdag rost- és tápanyagtartalommal, az egészségünk szempontjából mindig jobb választásnak bizonyulnak.

Forrás:

https://www.nytimes.com/2024/05/06/well/eat/ultraprocessed-foods-harmful-health.html