Filmajánló: Joy (2015.)

David O. Russell 2015-ben bemutatott filmje, a Joy, egy igaz történeten alapuló életrajzi dráma, amely a kitartás, a kreativitás és az önmegvalósítás erejét tárja elénk. A film középpontjában Joy Mangano, egy elvált anya áll, aki találmányával, a Miracle Mop nevű felmosóval, megvalósítja az amerikai álmot. Bár a film alapvetően a sikerhez vezető rögös útról szól, nem minden mozzanata szívderítő.

Miről szól a film?

A történet a 70-es, 80-as években játszódik. Joy gyerekként nagyon kreatív volt, szeretett alkotni dolgokat, de felnőttként saját álmait háttérbe szorítva inkább a családjára és az anyagi nehézségek megoldására koncentrál.

A szülei válása után belekerült egy áldozati szerepbe, amiből nehezen kecmereg ki. Az élet folyamatosan próbára teszi: elvált szülők gyermeke, ő maga is válással zárta házasságát, és két gyermekét egyedül neveli úgy, hogy az ex férje még a pincében lakik.

Nem számíthat senkire csak saját magára. A mindennapok terhei, a munkahelyi küzdelmek és a családi konfliktusok közepette egyszer csak átkattan benne valami, és még mielőtt teljesen kiégne, úgy dönt, hogy változtatni kell.

Meghatározó pillanat, amikor Joy ráébred, hogy nem élhet tovább így, és ki kell törnie a megszokott, de sehová sem vezető életéből. Feltalál egy spéci felmosót, ami lehetőséged ad arra, hogy megvalósítsa önmagát mint feltaláló és üzletasszony. A termék jó, de eladni nem könnyű.

Joynak meg kell küzdenie a családjával, a pénzügyi nehézségekkel, és a brutális, kizsákmányoló üzleti környezettel is, de főleg a családjával, ők sokszor bekavarnak.

Joy karaktere, bár néha ingadozó, mégis mélyen inspiráló, hiszen a legnehezebb pillanatokban sem adja fel, és mindig talál valami új erőt, amely tovább viszi őt az útján. Jennifer Lawrence hitelesen képes átadni Joy belső küzdelmeit, valamint azt a belső erőt, amely segíti őt a legnehezebb pillanatokban is. A mellékszerepekben is olyan nagyszerű színészek vannak, mint Robert De Niro, Bradley Cooper.

A film néha túlzsúfoltnak tűnik, mintha túl sok mindent próbálna egyszerre elmesélni. A családi kapcsolatok, az üzleti világ bonyodalmai, a személyes dráma és a motivációs üzenet mind egyetlen filmbe sűrítve időnként kaotikusnak hat, néha próbálkozik az abszurd humorral is, ami annyira nem sikerül neki.

A karakterek közötti dinamika néha túl sztereotipikus, különösen a családtagok esetében. Az anyai karakter, Rudy, és Joy exférje, Tony, olykor inkább karikatúráknak tűnnek, semmint mély, árnyalt karaktereknek. A film néhány jelenete emiatt kicsit erőltetettnek hat.

Az első felében a film lassan építkezik, hogy megalapozza Joy karakterét és helyzetét, ám a második felében a cselekmény hirtelen felgyorsul, ami egyébként jót tesz neki.

Összességében egy nézhető filmet kapunk, de a stílusa valószínűleg nem mindenkinek fog bejönni. Nem kicsit amerikai, nem kicsit hollywoodi, de mindenképpen inspiráló.

Kinek ajánlom?

Elsősorban azoknak ajánlom, akik küzdenek a saját céljaik eléréséért, és úgy érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük.

Azok számára, akik keresik a motivációt, hogy újra nekivágjanak egy régi álom megvalósításának, vagy épp elbizonytalanodtak saját képességeikben.

Anyáknak, akik úgy érzik, hogy lecsúsztak az álmaik megvalósításáról.

Mit tanulhatsz belőle?

• Ha azt hiszed mindennek vége, még nincs vége.
• Mindig lehet rosszabb, de mindenből ki lehet kecmeregni.
• Jól fontold meg, hogy kiben bízol.
• Egy jó ötlet még nem garancia a sikerre, a kitartó munka elengedhetetlen.