5 napos komfortzóna-kihívás kezdőknek és haladóknak

Senki sem szereti a kényelmetlenséget. Ez teljesen természetes. Az agyad arra van programozva, hogy a biztonságot és a kiszámíthatóságot keresse, mert a túlélés szempontjából ez volt az előnyös. Az őseinknek nem érte meg túl messzire eltávolodni a barlangtól, és nem volt célszerű feleslegesen kockáztatni az életüket. A komfortzóna tehát egyfajta biológiai örökségünk.

Csakhogy a mai világban a túl sok biztonság, a túl sok komfort inkább gátló tényező. Ha mindig ugyanazokat az utakat választod, ugyanazokkal az emberekkel beszélgetsz, és ugyanazokat a dolgokat eszed, akkor megrekedsz. Nem fejlődsz, nem tanulsz új dolgokat, és nem adsz esélyt annak, hogy felfedezd, mennyivel több van benned.

A kényelmetlenség paradox módon éppen ezért értékes. Amikor kilépsz a komfortzónádból, valójában a tanulás és a fejlődés területére lépsz. Ilyenkor az agyad új megoldásokat keres, új kapcsolatokat épít ki, és közben te magad is megtapasztalod, hogy képes vagy kezelni a szokatlan, akár nehezebb helyzeteket is.

Ez erősíti a kreativitást, fejleszti a rugalmasságot, és növeli az önbizalmadat. Gondolj az edzésre: az izom akkor fejlődik, ha ellenállással találkozik. Ugyanez igaz a személyiségedre is, a fejlődés kulcsa nem a kényelemben, hanem a kényelmetlenségben rejlik.

Éppen ezért hoztam neked egy 5 napos komfortzóna-kihívást. Ez segíthet abban, hogy apró lépésekben tanuld meg vállalni a kényelmetlenséget, és fokozatosan tágítsd a határaidat. Kezdő és haladó komfortzóna elhagyókra is gondoltam, így magad döntheted el, mennyire akarsz merészen nekivágni az adott gyakorlatnak.

A lényeg, hogy mindig kicsit feszegetned kell a határokat, de ne annyira, hogy bénító félelmet érezz.

1. nap – Szólj idegenekhez!

Gyerekként azt tanuljuk, hogy ne álljunk szóba idegenekkel, és ez valahogy mélyen bennünk is marad, persze nem csak emiatt. Az egyik legnagyobb félelmünk az idegenekhez való közeledés. Attól tartunk, hogy elutasítanak, furcsán néznek ránk, vagy egyszerűen nem akarnak velünk beszélgetni. Pedig a legtöbb ember szívesen reagál egy kedves gesztusra vagy egy apró beszélgetés-kezdeményezésre.

Kezdő szint: köszönj rá valakire a liftben, a buszon, vagy dicsérj meg valamit rajta, például a ruháját vagy a haját.

Haladó szint: kezdeményezz rövid beszélgetést egy idegennel, például a boltban a pénztárnál vagy kutyasétáltatás közben egy másik kutyással. Nem kell hosszan beszélgetni, három-négy mondat bőven elég. A cél az, hogy megtapasztald: a világ nem omlik össze attól, hogy megszólítasz valakit, sőt, többnyire kedves és pozitív reakciót kapsz vissza.

2. nap – Kóstolj meg valami újat!

Régen utáltam a spenótot, ma pedig szívesen megeszem. Ha sosem kóstoltam volna újra, akkor valami jó dologtól fosztottam volna meg magam. Az étel és ital szoros kapcsolatban áll a biztonságérzetünkkel. Az ismerős ízek megnyugtatnak, ezért esszük mindig ugyanazokat a fogásokat. Különösen hatásos komfortzóna-gyakorlat valami újat kipróbálni, vagy valami régi ízt újra letesztelni.

Kezdő szint: válassz egy olyan ételt vagy italt, amit még soha nem próbáltál, legyen az egy új kávéíz, egy egzotikus gyümölcs vagy egy különleges desszert, bármi.

Haladó szint: menj el egy olyan étterembe, ahol a konyhát egyáltalán nem ismered, és rendelj valamit teljesen vakon az étlapról.

3. nap – Törd meg a rutint!

Kezdő szint: válts útvonalat hazafelé, vagy cseréld fel a napi menetrendedet, például sportolj reggel, ha eddig mindig este tetted.

Haladó szint: vállalj be egy teljesen spontán napot. Ne tervezz előre semmit, ne írj listát, hanem hagyd, hogy az adott pillanat hozza a programokat. Ez sokkal nagyobb rugalmasságot kíván, de hihetetlenül felszabadító érzés megtapasztalni, hogy akkor is jól alakul a napod, ha nem kontrollálsz mindent.

4. nap – Mondj igent valamire, amire nemet mondanál!

A legtöbb ember reflexből nemet mond, amikor valami kényelmetlennek, ismeretlennek vagy fárasztónak tűnik. Ez természetes önvédelem, de közben rengeteg lehetőségtől zár el.

Kezdő szint: mondj igent egy apró meghívásra, például ha valaki kávéra hív vagy felveti, hogy menjetek el sétálni.

Haladó szint: menj el egy társasági eseményre, próbálj ki egy új sportot valakivel, vagy fogadj el egy lehetőséget, amihez eddig nem volt bátorságod, esetleg iratkozz be egy tanfolyamra!

5. nap – Égesd le magad nyilvánosan!

Ha ki akarsz lépni a komfortzónából, az kényelmetlenséggel jár. És mi lehet annál kényelmetlenebb, mint hogy valami cikit csinálsz mások előtt? Az egyik legnehezebb komfortzóna-tágító feladat, ha mások szeme láttára csinálsz valamit, ami kicsit furcsa vagy szokatlan. Ez azért kihívás, mert ilyenkor előtérbe kerül a „mit gondolnak rólam” félelem.

Kezdő szint: próbálj meg valami apróságot: nyomj le pár fekvőtámaszt a buszmegállóban, dúdolj halkan az utcán, vagy fütyöréssz, esetleg vegyél fel valami furcsa ruhát vagy kiegészítőt.

Haladó szint: belecsaphatsz a lecsóba: táncolj picit az utcán, kérj meg egy idegent, hogy készítsen rólad vicces pózban fotót, vagy énekelj valamit séta közben. Nem arról van szó, hogy bohócot kell csinálnod magadból (- na jó, egy kicsit nem árt), hanem arról, hogy megtanulod: a világ nem dől össze, ha mások látnak valami szokatlant rajtad. Sőt, gyakran pont ez az, ami közelebb hoz hozzád másokat.

A kihívás lényege

Ez az 5 napos komfortzóna-kihívás nem arról szól, hogy egy hét alatt teljesen új ember leszel. Arról szól, hogy fokozatosan megtanuld elfogadni és szeretni a kényelmetlenséget. Minden apró lépés, amit megteszel, erősíti az önbizalmadat, fejleszti a rugalmasságodat.

Ha végigcsinálod a kihívást, valószínűleg észre fogod venni, hogy a félelmeid nagy része csak a képzeletedben létezett. A legtöbb kényelmetlen helyzet sokkal kevésbé ijesztő, mint ahogy azt előre gondolod. És ami még fontosabb: minden ilyen tapasztalat után egy kicsit bátrabb, magabiztosabb és szabadabb emberré válsz.