A nyaggatás motiváló ereje

Ismerős az érzés, amikor valaki folyamatosan emlékeztet arra, hogy el kellene végezned egy feladatot? Mondhatjuk, hogy nyaggat. Lehet, hogy egy családtag, egy barát vagy akár egy kolléga az, aki újra és újra előhozza a témát. Eleinte talán bosszantónak érzed, de végül mégis rászánod magad, hogy megcsináld – akár csak azért, hogy végre békén hagyjon. A nyaggatás idegesítő, de gyakran meglepően hatékony.

Persze van, aki erre is immunis, például apám egyik bölcs mondása, hogy „egy férfi mindig megtartja, amit ígér, nem kell rá félévente emlékeztetni.”

Aztán ott van az is, amikor magadnak teszel ígéretet, de valahogy mégsem sikerül betartani. Ilyenkor segíthet, ha másokkal is megosztod a céljaidat. A külső nyomás sokszor lehet hasznos. De miért működik ez ilyen jól?

Miért működik a nyaggatás?

A halogatás egy mélyen gyökerező emberi szokás. Rossz szokás. Inkább elkerüljük a kellemetlen vagy nehéz feladatokat, és csak akkor kezdünk hozzá, amikor már muszáj. Ennek az az oka, hogy hajlamosak vagyunk az azonnali élvezeteket választani a hosszú távú előnyök helyett.

A nyaggatás ebben az esetben nagyon hasznos tud lenni. Ha valaki folyamatosan emlékeztet arra, hogy el kell végezned egy feladatot, az egyre nehezebben lesz figyelmen kívül hagyható.

Sokszor nem azért nem csinálunk meg valamit, mert nem akarjuk, hanem mert halogatjuk. A folyamatos emlékeztetés végül átbillenthet minket a cselekvésbe.

A pszichológiai háttér egyszerű: amikor egy kívülről jövő inger ismétlődik, az egy idő után olyan nyomást teremt, amelyet nehéz ignorálni. Egyszerűen idegesítő lesz, és bármit megteszel, hogy megszüntesd, akár még a macerás feladatot is megcsinálod.

Gondolj bele: ha egy barátod minden héten megkérdezi, hogy elkezdted-e már az edzést, előbb-utóbb kényelmetlenné válik mindig azt mondani, hogy „még nem”. Ez a kellemetlenség arra ösztönözhet, hogy végre tényleg elindulj.

Önmagunk nyaggatása: lehetséges?

Nemcsak mások noszogatása működik, hanem saját magunké is. Ha van egy célod, és tudod, hogy hajlamos vagy elhalasztani a megvalósítását, különböző technikákkal önmagad is nyaggathatod.

Például:

• Ha minden reggel emlékezteted magad a célodra egy cetlivel a hűtőn vagy a telefonod háttérképén, az egyfajta belső nyaggatásként működhet.
• Ha hangosan kimondod, hogy „Most tényleg nekiállok”, az aktiválhat egy elköteleződési mechanizmust az agyadban.
• Ha beállítasz egy emlékeztetőt a telefonodon, hogy „Már megcsináltad, amit elterveztél?”, az ugyanolyan hatékony lehet, mintha valaki más kérdezné meg tőled.

Az „önnyaggatás” (ez tetszik – levédetem) segíthet a halogatás leküzdésében, persze csak akkor működik igazán, ha van mögötte egy erős belső motiváció is.

Miért jó megosztani a céljaidat másokkal?

Van egy érdekes pszichológiai jelenség, amelyet külső felelősségérzetnek hívnak. Ha mások tudnak a céljaidról, akkor nemcsak magadért, hanem miattuk is felelősnek érzed magad a céljaid megvalósításáért.

Ez különösen hatékony, ha olyan emberekkel osztod meg a terveidet, akik támogatnak és képesek számonkérni. Ha például bejelented egy barátodnak, hogy minden hétfőn elmész edzeni, akkor ő nagy eséllyel meg fogja kérdezni hétfő este, hogy sikerült-e. Ez pedig erősebb motivációt adhat, mint ha csak magadban tűznéd ki ezt a célt.

De nemcsak a külső felelősségérzet miatt működik a célmegosztás. Több más előnye is van, például az erősebb elköteleződés. Amikor kimondod a célodat mások előtt, az az agyadban egyfajta szerződésként rögzül. A kutatások szerint ez növeli az esélyét annak, hogy ténylegesen véghez is vidd.

Másfelől, ha mások tudnak a céljaidról, segíthetnek átlendülni a nehézségeken, bátoríthatnak és akár hasznos tanácsokat is adhatnak.

Az emberek szeretnék betartani azokat az ígéreteket, amelyeket másoknak tettek. Ha bejelented egy baráti társaságban, hogy idén elolvasol 12 könyvet, akkor nem akarod majd kellemetlenül érezni magad, amikor rákérdeznek, hogy hogy állsz vele.

Mikor nem működik a célmegosztás?

Érdemes tudatosan kiválasztani, hogy kinek és mikor mondod el a terveidet. Bár sok esetben hasznos lehet megosztani a céljaidat másokkal, vannak olyan helyzetek, amikor nem.

Például, ha túl korán beszélsz róla, és még nincs mögötte valódi elköteleződés, könnyen kifulladhat az egész.

Vagy, ha olyan emberekkel osztod meg a céljaidat, akik nem támogatnak, hanem inkább visszahúznak. Egy-egy szkeptikus megjegyzés akár el is veheti a kedvedet az egésztől.

Összességében a nyaggatás egy jó kis motiváló eszköz. Ha legközelebb valaki piszkál, hogy végre csinálj meg valamit, gondolj rá más szemszögből: lehet, hogy épp egy hatékony motivációs stratégiát alkalmaz rajtad. És ha már így van, miért ne használnád te is ezt az eszközt a saját fejlődésed érdekében? Csak vigyázz, hogy a nyaggatás ne legyen önostorozás is egyben. Nem az a lényege, hogy bűntudatot ébresszen, hanem hogy cselekvésre bírjon.