Pszichológia

Clark L. Hull motiváció-elmélete (drive)

Népszerű gondolat a motivációt úgy magyarázni, mint olyan jelenséget, ami bizonyos szükségletek kielégítésére jön létre. Tehát, ha éhesek vagyunk, akkor megjelenik a motiváció, hogy kinyissuk a hűtőt. A motiváció és a szükségletek kapcsolatán alapul a Maslow-piramis és David McClelland motiváció-elmélete is, de a gondolat forrása egészen Clark L. Hull munkásságáig vezethető vissza.

Clark L. Hull (1884-1952), az amerikai pszichológia egyik meghatározó alakja, akit a behaviorizmus egyik jelentős képviselőjeként tartanak számon, egy olyan elmélettel állt elő, amely alapvetően megváltoztatta a motiváció és a szükségletek összefüggéséről alkotott nézeteket. A Hull által kidolgozott “drive” elmélet az alapja a mai napig folyó motivációkutatásnak és a viselkedéstani gondolkodásnak, bár már számos kritika érte és több ponton meg is haladták.

 

Minden cselekvésünk alapja a szükséglet?

A szükséglet nem más, mint egy olyan hiányállapot, amely kényelmetlenséget, feszültséget vagy elégedetlenséget okoz. A szükségletek széles skálán mozognak, és lehetnek biológiai, pszichológiai, kulturális vagy társadalmi szükségletek. Például az éhség biológiai szükséglet, az önbecsülés pszichológiai szükséglet, míg a társadalmi elfogadás egy társadalmi szükséglet. Hull azonban csak biológiai szükségletekről beszél.

A szükségletek motiválnak minket arra, hogy olyan cselekedeteket hajtsunk végre, melyek ezen hiányállapotokat megszüntetik vagy csökkentik. A szükségletek célja lehet az életben maradás, vagy az öröm és elégedettség elérése stb.

A szükségletek nagyon változatosak lehetnek, és különböző szinteken vannak jelen az életünkben.

 

Néhány példa szükségletekre:

Biológiai szükségletek: Ilyenek az alapvető fiziológiai igények, mint az éhség, szomjúság, alvás vagy testi komfortérzet.

Pszichológiai szükségletek: Ilyenek az érzelmi igények, az önbecsülés, az elismerés vagy a biztonság érzése.

Kognitív szükségletek: Az intellektuális szükségletek, mint az új ismeretek megszerzése, a kíváncsiság vagy a kihívások elfogadása.

Társadalmi szükségletek: A társadalmi normák és elvárásokhoz való igazodás, a közösségbe való beilleszkedés vágya.

Szellemi és kreatív szükségletek: Az egyéni kreativitás kifejezése, alkotás és önkifejezés szükséglete.

 

A drive-elmélet alapjai

Hull elmélete, amelyet drive-elméletként ismerünk, alapvetően azzal foglalkozik, hogy hogyan vezetnek a szükségletek motivációhoz és az pedig valamilyen viselkedéshez.

A drive-elmélet alapja az S-R (inger-reagálás) modell. Hull szerint az egyén belső feszültségállapotot, vagyis a “drive”-ot érez, amikor valamilyen szükséglete vagy vágya kielégítetlen marad. Ez a feszültségállapot motiválja az egyént arra, hogy olyan cselekedeteket hajtson végre, amelyek ezt a feszültséget csökkentik vagy megszüntetik, és így a “drive” állapotot is.

Vagyis a szervezetünk az egyensúly (homeosztázis) visszaállítására törekszik, hogy ne legyen semmilyen kényelmetlenség érzésünk.

Például, ha valaki éhes, akkor az éhség lesz az a feszültségállapot, amitől szabadulna. Az egyén ezt a feszültséget azáltal csökkentheti, hogy ételt fogyaszt, amely a drive-állapotot is megszünteti.

A homeosztázis egy fontos fogalom Hull számára. Az egyensúlyt, az állandó állapotot jelenti. Például a testünk szabályozza a hőmérsékletét, hogy ne legyen túl melegünk vagy ne fázzunk. Hull úgy vélte, hogy a viselkedésünk is arra szolgál, hogy a szervezet fenntartsa ezt az egyensúlyt. Minden motiváció ebből a biológiai szükségletekből fakad.

 

Nem kell mindig megadni magunkat a késztetéseknek

Vegyük például azt az esetet, amikor valaki önkéntesen böjtöl.

Ilyenkor az étel iránti szükséglete nem tűnik el. Az éhség kielégítetlen marad, és ezen állapot drive-ot, vagyis késztetést generál. Azonban a böjtölés is valamilyen motivációra vezethető vissza, és ebben az esetben valaki inkább választja ezt a cselekedetet például vallási vagy egészségügyi okokból. Tudatosan elnyomja az éhségét, és prioritást ad más céloknak, mint például a test tisztításának vagy a vallási tapasztalatoknak.

Ebben az esetben a drive (éhség) jelen van, de a böjtölő saját döntése és motivációja alapján nem hajlandó kielégíteni ezt a szükségletet. Ez bizonyítja, hogy milyen összetettek lehetnek a motivációink.

 

Hull szerint a motiváció akkor keletkezik, amikor egy szükséglet vagy vágy megjelenik bennünk, és ez a szükséglet vagy vágy kielégítetlen marad. Ezt a kielégítetlenséget “drive” állapotok váltják ki, amelyek motiválnak a cselekvésre a vágyaink kielégítése érdekében.

 

A drive-elmélet kritikái

A legfőbb kritika, hogy az elmélet egyszerűsége és determinisztikus jellege miatt korlátozott, és nem képes teljesen magyarázni az emberi motiváció összetett jellegét.

A drive-elmélet nem számol a kognitív folyamatokkal, azaz az egyén gondolkodásmódjával és értékrendszerével. Csak inger-reakció összefüggésben mozog. Az emberi motiváció számos esetben kapcsolódik az ember kognitív értékeléséhez, például a célkitűzésekhez.

Az emberi szükségletek széles skálán mozognak, és nem mindig korlátozódnak biológiai szükségletekre. Hull elmélete főként biológiai szükségletekre összpontosít, és nem veszi figyelembe a pszichológiai, kulturális és társadalmi szükségleteket.

Továbbá az elmélet nem magyarázza meg, hogy az emberek miért csinálnak néha dolgokat akkor is, ha nem akarnak szükségletet kielégíteni. Például esznek, amikor nem éhesek, vagy isznak, amikor nem szomjasak.

 

Forrás:

https://www.verywellmind.com/drive-reduction-theory-2795381

 

Érdekel a véleményed, kérlek oszd meg velünk!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: