Hogyan működik az IKEA-effektus?
Hallottál már az IKEA-hatásról? Nem, nincs köze ahhoz, hogy nem találod a kijáratot. Képzeld el, hogy van két teljesen egyforma asztal. Az egyiket egy szakember szerelte össze hibátlanul, a másikat te raktad össze otthon, kisebb hibákkal, némi káromkodás és eltévedt csavar árán.
Melyikhez kötődsz jobban? Nagy eséllyel ahhoz, amit te magad csináltál. Ez az érzelmi kötődés, az a szubjektív értéknövekedés, amit a saját erőfeszítésed okoz, egy jól ismert pszichológiai jelenség neve: ez az IKEA-effektus.
Lehet, hogy elsőre viccesen hangzik, de igaz. A névadás az IKEA bútorokra utal, amelyeket a vásárlóknak kell összeszerelniük – mégis imádják őket. A kutatók szerint ennek az oka nemcsak a költséghatékonyság vagy a dizájn, hanem az a pszichológiai mechanizmus, amely szerint az emberek jobban értékelik azokat a tárgyakat, amelyek létrehozásában maguk is részt vettek.
A tudományos háttér: hogyan bizonyították az IKEA-effektust?
Az IKEA-effektus egyik legismertebb kísérleti bizonyítéka Michael I. Norton, Daniel Mochon és Dan Ariely nevéhez fűződik. 2011-ben publikálták tanulmányukat, amelyben egy sor kísérlettel igazolták, hogy az emberek valóban többre értékelik azokat a dolgokat, amelyeket saját kezűleg készítettek – még akkor is, ha az eredmény kevésbé tökéletes.
A kutatók az egyik vizsgálatban kétféle helyzetet teremtettek: az egyik csoport IKEA tárolódobozt kapott összeszerelendő állapotban, a másik pedig ugyanazt a dobozt már készen. A résztvevőknek ezután meg kellett becsülniük, mennyit ér számukra a tárgy. Az eredmény egyértelmű volt: akik maguk rakták össze a dobozt, magasabb értéket tulajdonítottak neki.
De nem álltak meg itt. Kipróbálták ugyanezt LEGO-val is: a résztvevőknek adott minták alapján kellett kis járműveket építeniük, majd megkérdezték tőlük, mennyit fizetnének az elkészült műért. Még akkor is, ha a végtermék nem volt különösebben egyedi vagy kifinomult, a saját építményért többet voltak hajlandók fizetni, mint egy előre elkészített, azonos darabért.
A kutatók hipotézise az volt, hogy az erőfeszítés, amit beleteszel valamibe, automatikusan növeli annak az értékét a szemedben. És ez nem csak a tárgyakra igaz. A jelenség kiterjed gondolatokra, projektekre, ötletekre, bármire. A kutatás azt is kimutatta: csak akkor alakul ki IKEA-effektus, ha a munkát befejeztük és lezárt, kerek egészként jelenik meg a tudatban.
Miért működik így az elméd?
A válasz kulcsa az, hogy az erőfeszítés értéket teremt. Amikor időt, energiát, figyelmet áldozol valamire, az agyad ezt az erőforrásbefektetést díjazza azáltal, hogy magasabb értéket társít hozzá. Ha valami nehéz vagy időigényes volt, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy megérte – különben hülyének éreznénk magunkat, hogy időt pazaroltunk rá.
Ez egyfajta kognitív torzítás – de nem feltétlenül negatív értelemben. Amiért megdolgoztál, azt jobban becsülöd.
Az IKEA-effektus mögött meghúzódó pszichológiai mechanizmusokat több szálon is értelmezhetjük. Az egyik a tulajdonosi torzítás (endowment effect): amit a sajátodnak érzel, azt hajlamos vagy túlértékelni. Ha te építetted a bútort vagy raktad össze a LEGO modellt, az nem csak egy tárgy – az a te munkád gyümölcse.
Egy másik tényező a kompetenciaérzés. Amikor egy kihívást sikeresen teljesítesz – például összeraksz egy nehéz IKEA bútort –, az növeli az önbecsülésedet, és ezzel együtt az adott tárgyhoz való viszonyodat is pozitív irányba torzítja. Az a gondolat, hogy „ezt én csináltam meg”, érzelmileg is megerősít.
LEGO, főződobozok, online tervezők – mindenhol ott van
A LEGO sikere is részben az IKEA-effektusnak köszönhető. A játék öröme nem az előre legyártott figurák birtoklásában rejlik, hanem abban, hogy te magad rakod össze őket. A saját munkád eredménye, az alkotás élménye – ezek adják az igazi értéket. Ha összeállítva árulnák a legókat, talán nem is lenne ekkora sikere.
Nem véletlen, hogy egyre több termék és szolgáltatás épít erre a pszichológiai jelenségre. A főződoboz-szolgáltatások, ahol az alapanyagokat kapod meg, de neked kell elkészítened az ételt, szintén ezt használják ki. Vagy gondolj az online cipőtervezőkre, ahol te választod ki a színeket, a betűtípust, a stílust – és ettől a cipő már nem csak egy cipő, hanem a te cipőd.
Hogyan használhatod fel az IKEA-effektust a saját életedben?
Ha például célokat tűzöl ki, sokkal elkötelezettebb leszel, ha te magad fogalmazod meg azokat, és nem csak lemásolod valaki más listáját. Egy saját kezűleg kitöltött motivációs napló vagy céltervező nem pusztán egy füzet lesz, hanem a te belső munkád lenyomata.
Ha coachinggal vagy terápiával foglalkozol, szintén érdemes ezt tudatosítani. A kliens által megfogalmazott gondolat, saját szavaival leírt cél, vagy éppen önállóan kialakított stratégia sokkal tartósabb elköteleződést vált ki, mintha csak tanácsokat kapna.
Az egyik legfontosabb üzenete ennek a jelenségnek az, hogy az érték nem csak a külső minőségből fakad, hanem abból is, amit beleadsz. Nem feltétlenül a tökéletesség számít – hanem az, hogy te csináltad. És ez a gondolat nemcsak a bútorokra igaz.
Forrás:
Ez is érdekelhet...
Mennyi fehérjét érdemes fogyasztani?
Generációs különbségek
